Tardos Róbert

1. Tardos Róbert A szavazói motívumok egy új tipológiája-- az expresszív, normatív és instrumentális komponensek alapján -- MSZT Politikai Viselkedés Szakosztály 2011. január 26.

2. Angelusz Róbert 1939-2010

3. A részvételi motívumok első Angelusz-Tardos tipológiájának alapelemei(az 1990-es országgyűlési választáshoz kapcsolódóan, első megjelenése Juss, 1990:3) Szociológiai plauzibilitás és működőképesség, viszont (főleg a második és harmadik dimenzión nehéz reprodukálhatóság) 4 típusra vonatkozó diszkriminancia-analízis, nagyszámú attitűdváltozó bevonásával: 3 funkció 1. az 1. és 4. típust magyarázó (+ státustudat, - kirekesztettség) erőforrásvonzatú 2. a 2. típust magyarázó (+ konvencionalizmus) településtípus és vallásosság vonzatú 3. a 3. típust magyarázó (+ szociális independencia, - szociális dependencia) életkor vonzatú Későbbi részleges módosítás (Angelusz-Tardos 2006) a 3. “fenntartásos” motívummal

4. A választási részvétel kérdéskörének háttérbe szorulása és elmúlt évtizedekbeli előtérbe kerülése • Blondel et al 1998 – a huszadik század második felében a fejlett demokráciákban tartósan magas (nyolcvan-kilencven százalékos) választási részvétel és az ezzel kapcsolatos elégedettség -legalábbis Európában - kioltotta a kérdés iránti érzékenységet • Az érdeklődés jelentős felívelése az elmúlt évtizedben.Hátterében 1. a választási részvétel jelentős mérséklődése a különböző szavazási eseményeken (különösen az EP-választásokon, de nem csak) 2. (különösen amerikai kutatásokban) a racionális választás polyautas-alapmodellje kapcsán felvetődő problémák, és újabb megoldások, a hagyományosan értelmezett kalkulatív jellegűtől eltérő motívumokon, illetve az egyéni szinten kívül a csoportkontextust is figyelembe vevő megoldások keresése • Több jelentős munka, új megközelítés 2000 óta, ezen belül a network- és számítógépes szimulációs elgondolások is növekvő súllyal jelennek meg (Blais 2000, Franklin 2004,, Edlin et al 2005, Huckfeldt et al 2005, Achen 2006, Fowler 2006, Tóka 2006, Pappi et al 2008, Bendor et al 2011).

5. A korábbi Angelusz-Tardos motívumtipológiát követő új verzió alapelemei • Expresszív motívum részben a korábbi tipológia státustudat eleme, részben a racionális döntési alapú megközelítések új vonulata, az instrumentális elemmel szembeállított konszummatív hangsúly alapján • Normatív motívum részben a korábbi tipológia konvencionalizmus eleme, részben a network/csoporthangsúlyú szociológiai cselekvéselméletek ilyen hangsúlya alapján (a habituális mozzanattal részben átfedésben) • Instrumentális motívum részben a korábbi tipológia “fenntartásos” eleme, részben a racionális döntési alapú megközelítések hagyományos hangsúlya, illetve a cél(ill. cél-eszköz)racionalitásra épülő szociológiai cselekvések ilyen hangsúlya alapján. (Weber társadalmi cselekvés, Merton anómiás, Habermas kommunikatív cselekvési tipológiáival, Coleman kapcsolathálózati-normatív hangsúlyával többé-kevésbé közvetlen szál.) • Konceptuálisan a legfontosabb mozzanat a részvétel és a pártválasztás korábban egymástól elszakított motívumainak összekapcsolása: a részvétel tipikusan nem “csak úgy, a részvétel kedvéért”, hanem bizonyos célok érdekében, bizonyos politikai erők támogatása céljából, vagy nem kevésbé tipikusan, más erőkkel szemben történik. • Expresszivitás: nem pusztán “szavazói passzió”, hanem egyfajta “szurkolói mentalitás” Normativitás: állampolgári vagy csoportnormáknak való fegyelmezett (szokásszerű) megfelelés Instrumentalitás: a szavazáson való megjelenés/távolmaradás és a konkrét választói döntés mérlegelő (kalkulatív- stratégiai) jellege

6. EXPRESSZÍV, NORMATÍV ÉS INSTRUMENTÁLIS SZAVAZÓI MOTÍVUMTÍPUSOK DIMENZIÓRAJZOLATA RÉSZVÉTELI ÉS VÁLASZTÁSI ATTITŰDSOROZATOK EGY RÖVIDÍTETT VÁLTOZATA ALAPJÁN, A TÉTELEK SZEMÉLYES FONTOSSÁGÁVAL ÉS A DIMENZIÓK MEGBÍZHATÓSÁGI ÉRTÉKEIVEL KIEGÉSZÍTVE(rotált főkomponens-elemzés; Cronbach-alpha mutatók; személyes fontosság átlagértékek, 5: nagyon fontos, 1: egyáltalán nem fontos; dőlt betűk:részvétel, normál betűk: pártválasztás tételsorozat elemei; DKMKA MVP R;észvétel és képviselet, 2010 márc.-ápr, választás előtti felvétel; N=1500) Két dimenzió esetében is a részvételi éspártválasztási tételek együttes megjelenése Az itemek szubjektív fontosságának a dimenziók csoportosulását átfedő sorrendje részben a normékból következik: az expresszív motívumok “tetszetősebbek”, a normatív és instrumentális motívumok leplezendőbbek Cronbach alphák: erősebb és gyengébb pontok

7. TARTALMI ÉRVÉNYESSÉG I. – SZAVAZÓI MOTÍVUMVÁLFAJOK ÉS A RÉSZVÉTELI SZOKÁSOK,POLITIKAI ÉRDEKLŐDÉS ELTÉRŐ FOKOZATA: EXPRESSZÍV ÉS NORMATÍV HANGSÚLYOK AZ AKTÍV,INSTRUMENTÁLIS ORIENTÁCIÓ A MÉRSÉKELTEN AKTÍV VÁLASZTÓI CSOPORTOKBANDKMKA MVP R;észvétel és képviselet, 2010 márc.-ápr, választás előtti felvétel; N=1500, faktorszkórátlagok Expresszív – belső (szubjektív érdekeltség),normatív – inkább külső (habitualitás) motiváció, bizonyos fokig szubsztitutív, egymást helyettesítő jelleg,instrumentális – közepes involváltság (szituatív feltételek, észlelt fontosság, tét, személyes költség stb) függvényében

8. TARTALMI ÉRVÉNYESSÉG II. –A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA-ÉS (ERŐS VAGY GYENGE KÖTÉSŰ) MILIŐSPECIFIKUS EXPRESSZÍV VAGY NORMATÍV HOMOFÍLIA-FÓKUSZAI, A PÁRTVÁLASZTÁS INSTRUMENTÁLIS MEGFONTOLÁSAI Expresszív – erős kötésű politikai homofília,normatív – külső (szomszédsági-lokális) csoport-kontroll Stratégiai szempontok instrumentális fókusza

9. TARTALMI ÉRVÉNYESSÉG III. –SZAVAZÓI MOTÍVUMOK ÉS A (BAL-JOBB) POLITIKAI-IDEOLÓGIAIBEÁLLÍTÓDÁSOK INTENZITÁSA A pólusok felé vonzódó attitűdök expresszív, s részben normatív, a viszonylag mérsékeltebb, középre húzó orientációk inkább instrumentális jellege

10. TARTALMI ÉRVÉNYESSÉG IV. – FELJÖVŐ ÉS LEMORZSOLÓDÓ, A NAGY ÉS KIS PÁRTOK SZAVAZÓI BÁZISÁNAK ELTÉRŐ MOTIVÁCIÓS HANGSÚLYAIDKMKA MVP R;észvétel és képviselet, 2010 márc.-ápr, választás előtti felvétel; N=1500, faktorszkórátlagok MDF --egyoldalúan instrumentálishangsúly,LMP – e mellé expresszív mozzanat is társult Fidesz – viszonylag kiegyensúlyozottan expresszív és normatív,MSZP – inkább normatívJobbik – egyértelműen inkább expresszív hangsúlyok

11. TARTALMI ÉRVÉNYESSÉG V. – A MOTÍVUMOK ÖSSZEFÜGGÉSE KÜLÖNBÖZŐ SZAVAZÁSI ALKALMAKON VALÓ (RETROSPEKTÍV, ILLETVE TERVEZETT) RÉSZVÉTELLEL ÉS AZ EGYES ESEMÉNYEK SZUBJEKTÍV FONTOSSÁGÁVALDKMKA MVP R;észvétel és képviselet, 2010 márc.-ápr, választás előtti felvétel; N=1500, faktorszkórátlagok Az országgyűlési (és különösen az aktuális) választás nagyobb expresszív, a különböző szavazási alkalmak kiegyensúlyozottabb normatív jelentősége

12. A SZAVAZÓI MOTÍVUMOK EGY ÖTELEMŰ TIPOLÓGIÁJA ÉS A TÍPUSOK ELŐFORDULÁSA 2010-BENDKMKA MVP R;észvétel és képviselet, 2010 márc.-ápr, választás előtti felvétel; N=1500, Quick Cluster klaszterelemzés és kiegészítő diszkriminancianalízis; faktorsykór-átlagértékek 1. lépés: Quick Cluster klaszteranalízis a három komponens alapján2. lépés (finomítás és az 1. lépésben kieső esetek pótlása) diszkriminancia-analízis a (komponensek alapját képező) kiinduló itemek bevonásával Az előfordulások nem vehetők névértéken (például az alulmotivált típus arányát tekintve), de rendelkeznek bizonyos orientáló jelleggel

13. A SZAVAZÁSI MOTÍVUMTÍPUSOK SZEMÉLYES ÉS MIKROKÖRNYEZETI MEGHATÁROZÓIOPTIMAL SCALING REGRESSZIÓANALÍZIS, BÉTA- ÉS IMPORTANCE- [JELENTŐSÉG-]EGYÜTTHATÓK; DKMKA MVP, 2010 MÁRC.-ÁPR. VÁLASZTÁS ELŐTTI FELVÉTEL; N=1476 A kulturális, aktivitási, státusjellegű erőforrás-, a területi, valamint a vallási és etnikai jellemzők meghatározó, a demográfiai (köztük az életkori) tényezők viszonylag mérsékeltebb szerepével

14. A RÉSZVÉTELI MOTÍVUMTÍPUSOK NÉHÁNY KIEMELT SZEMÉLYES ÉS MIKROKÖRNYEZETI MEGHATÁROZÓJA; A KATEGORIÁLIS REGRESSZIÓELEMZÉS RÉSZLETES EREDMÉNYEICATREG –OPTIMAL SCALING REGRESSZIÓANALÍZIS, TRANSZFORMÁLT KATEGÓRIAÉRTÉKEK A SZIGNIFIKÁNS ÖSSZEFÜGGÉSEK ESETÉN Fontos területi (főváros/vidéki város), státus(in)konzisztencia és etnikai kategóriák motivációtípusonként ellentmondásos, bizonyos kontextuális, network-vonatkozású (házas, vallásias) vagy nyugdíjas kategóriák motívumstabilizáló, másoké (mint munkanélküli vagy hallgatói környezet) mérséklő szerepe Mindennek a részvételi hajlandóság további alakulása, a trendek szempontjából vett jelentősége

15. A szavazási motívumtípus magyarázó szerepe a tartós és aktuális részvételi hajlandóság személyes és mikrokörnyezeti meghatározói közöttOPTIMAL SCALING REGRESSZIÓANALÍZIS, BÉTA- ÉS IMPORTANCE- [JELENTŐSÉG-]EGYÜTTHATÓK; DKMKA MVP, 2010 MÁRC.-ÁPR. VÁLASZTÁS ELŐTTI FELVÉTEL; N=1476 Mindkét, de különösen a hosszú távú részvételi vonatkozásban igen jelentősen növeli a magyarázatot nem túlértékelendő, bizonyos értelemben szintén tartalmi érvényesség mozzanatként tekintendő

16. A TARTÓS ÉS AKTUÁLIS RÉSZVÉTELI HAJLANDÓSÁG NÉHÁNY KIEMELT SZEMÉLYES ÉS MIKROKÖRNYEZETIMEGHATÁROZÓJA; RÉSZLETES KATEGÓRIÁNKÉNTI EREDMÉNYEI CATREG –OPTIMAL SCALING REGRESSZIÓANALÍZIS, TRANSZFORMÁLT KATEGÓRIAÉRTÉKEK A SZIGNIFIKÁNS ÖSSZEFÜGGÉSEK ESETÉN Néhány, egyébként mérsékelt részvételi hajlandóságú csoport tagjainak viszonylag aktív szavazói hajlandósága a 2010-es országgyűlési választás alkalmával A “motivált” szavazói típus mindkét vonatkozásban intenzív, míg az “adaptívak” viszonylag mérsékelt, a “szimpatizánsak” aránylag élénk aktuális részvételi hajlandósága

17. A szavazói motívumtipológia fejlesztésének további irányai Skálakonstrukciós tökéletesítések: a 3. (és 2.) dimenzió (Cronbach) megbízhatóságának javítása további itemek beiktatása, s a 2. (normatív) dimenzió pártválasztási mozzanatokkal való kiegészítése révén Az ötelemű tipológia (faktor-, klaszter-, diszkriminációs) előállíthatóságának ellenőrzése más időpontok, felvételek alkalmával Magyarázó szerepének tesztelése a politikai viselkedés különböző további összetevőire vonatkozóan (részben már az eddigi kutatás bizonyos további elemzései során megtörtént