1 / 31

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan II.

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan II. Nemzetközi kereskedelem, főbb mutatószámok. Kapcsolódó irodalom. Kötelező BENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, 2009. pp. 57-83. A nemzetközi kereskedelem fogalma, szerepe, jelentősége.

kuri
Download Presentation

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan II.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NOVÁK TAMÁSNemzetközi Gazdaságtan II. Nemzetközi kereskedelem, főbb mutatószámok

  2. Kapcsolódó irodalom Kötelező BENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, 2009. pp. 57-83.

  3. A nemzetközi kereskedelem fogalma, szerepe, jelentősége Miért alakul ki a nemzetközi kereskedelem? Miért kereskednek egymással az országok? • Minden ország esetében vannak termékek, amelyeket nem képes előállítani; • Minden ország esetében vannak hatékonyabban és kevésbé hatékonyan előállítható termékek; • Specializáció/szakosodás – méretgazdaságosság.

  4. A nemzetközi kereskedelem fogalma, szerepe, jelentősége „A külkereskedelem kibővíti az országok fogyasztási lehetőségeit. A kereskedelem lehetővé teszi, hogy az országok minden jószágból többet fogyasszanak, mint amennyit a belföldi termelésilehetőség-határuk megenged olyan viszonyok között, amikor nincs külkereskedelem, és önellátásra vannak utalva.” (Samuelson) A külkereskedelem minden szereplő számára lehetővé teszi a többletfogyasztást. Pozitív jóléti hatás = Pareto-optimum. A közösség jóléte nő, ha egy tag jóléte nő anélkül, hogy akár egyetlen tag jóléte csökkenne.

  5. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok sajátosságai Eltérő nyelvek, kultúrák, szokások; Eltérő gazdaságpolitikai törekvések; Eltérő nemzeti pénzügyi rendszerek kapcsolatai; Eltérő a termelési tényezők nemzetközi áramlásának természete. Különböző méretű országok Eltérő távolságok, szállítási útvonalak

  6. A csere hatása a gazdasági szereplők helyzetére • Módosul az adott termék belföldi kínálata, változik a piaci ár; • Változik a háztartások szükséglet-kielégítési lehetősége az adott termékből; • Kihat a helyettesítő termékek keresletére és azok piaci árára is; • Az iparág vállalatai kénytelenek igazodni a megváltozott piaci helyzethez; • A változások kihatnak azon inputok piacaira is, amelyet az iparág vállalatai felhasználnak; • Megváltozik a nemzetgazdasági egyensúly feltétele, a nemzeti jövedelem, a kamatláb, az árszínvonal és a foglalkoztatás nagysága is; • Megváltozik az állami költségvetés helyzete is.

  7. A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók Világkereskedelmi koefficiens A világ összexportja értékének %-os aránya a világ össztermelésében, vagyis valamennyi ország összesített exportja értékének %-os aránya azok összesített GDP-jében (bruttó hazai termékében). Világexport értéke Képlete: x 100 Világtermelés értéke

  8. A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók A világkereskedelem termelési rugalmassága A világ összexportjának és össztermelésének változása között mutatkozó (feltételezetten oksági) összefüggés, amelyet a világexport %-ban mért változásának és a világ össztermelése %-ban mért változásának hányadosa fejez ki. Világexport változása %-ban Képlete: Világtermelés változása %-ban

  9. A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók Exporthányad (exportkoefficiens) Az export összértékének %-os aránya az össztermelésben, vagyis a GDP-ben (illetve a nemzetközi kereskedelemben). éves export Exporthányad = x 100 éves GDP

  10. A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók Importhányad (importkoefficiens) Az import összértékének %-os aránya a GDP-ben (illetve a nemzetközi jövedelemben). Import összértéke Képlete: x 100 GDP összértéke

  11. A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók Egy ország külkereskedelmi nyitottsága Az exporthányad (koefficiens) és az importhányad (koefficiens) nagysága De ez nem egyenlő a világgazdasági nyitottsággal, ahhoz kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyéb területeinek vizsgálata, beleértve a kereskedelmi kapcsolatokon kívül a termelési tényezők (a munkaerő és különösen a tőke) nemzetközi áramlását és más gazdasági kapcsolatokat is.

  12. Külkereskedelmi mérleg A külkereskedelmi mérleg egyenlege Az export összértékének és az import összértékének különbözete: Képlete: Export összértéke – Import összértéke

  13. A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók Az export áruszerkezete Az egyes áruk, illetve árucsoportok %-os részaránya az export összértékében. Valamely áru (vagy árucsoport) exportjának összértéke Képlete: x 100 Valamennyi exportált áru összértéke

  14. A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók Az import áruszerkezete Az egyes áruk, illetve árucsoportok %-os részaránya az import összértékében. Valamely áru (vagy árucsoport) importjának összértéke Képlete: x 100 Valamennyi importált áru összértéke

  15. A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók Az export földrajzi (relációs) szerkezete Az egyes országok, illetve országcsoportok %-os részarány az import összértékében. Valamely országba (vagy országcsoportba) irányuló export értéke Képlete: x 100 Az export összértéke

  16. A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók Az import földrajzi (relációs) szerkezete Az egyes országok, illetve országcsoportok %-os részarány az import összértékében. Valamely országba (vagy országcsoportba) irányuló import értéke Képlete: x 100 Az import összértéke

  17. A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok Külkereskedelmi cserearány: az exportált és importált termékek mennyiségei közötti viszonyt, és általában az azt meghatározó árak viszonyát, vagyis az exportárú relatív, az importcikkek árához viszonyított árát értjük

  18. A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok Egyszerű vagy nettó barter cserearány-mutató Az exportált áruk árszínvonalának relatív, vagyis az importált áruk árszínvonala változásához viszonyított változása. (változatlan export és importstruktúra) Exportárindex Képlete: Importárindex

  19. A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok Bruttó barter cserearány-mutató Az exportált áruk mennyiségének relatív, vagyis az importált áruk mennyiségének változásához viszonyított változása. (Nem tükrözi az árváltozás, a struktúraváltás és a termelékenység alakulását) Exportvolumen-index Képlete: Importvolumen-index

  20. A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok Jövedelmi cserearány-mutató A nettó barter cserearány-mutatónak és az exportmennyiség változását jelző indexszámnak (vagyis volumenindexnek) a szorzata. (árak+mennyiségek) Exportárindex x Exportvolumen-index Képlete: Importárindex Mivel az árindex és a volumenindex szorzata az értékindex, így is kifejezhető: exportértékindex importárindex

  21. A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok Egyszeri faktorális cserearány-mutató A nettó barter cserearány-mutatónak és az exportszektor munkatermelékenységének változását jelző indexszámnak (vagyis termelékenységi indexnek) a szorzata. Exportárindex x exportágazatok termelékenységi indexe Képlete: Importárindex

  22. A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok Tartósan kedvezőtlen cserearány mutatók: • Elnyomorító gazdasági növekedés („immiserising growth”) – különösen akkor, ha több cserearány mutató egyszerre romlik. • Példák: monokultúrás termelési és exportszerkezetű fejlődő országok

  23. A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok A kínálat árrugalmasságának mutatója A kínálatnak az ár változása miatt bekövetkező és ahhoz viszonyított változása. Kínált termékmennyiség (százalékos) változása Képlete: A termék árának (százalékos) változása

  24. A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok A kereslet jövedelmi rugalmassága Valamely exportált vagy importált áru, illetve árucsoport (vagy az összes exportált vagy importált áru) iránti keresletnek a vásárlók jövedelme változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása. x termék iránti kereslet mennyiségének százalékos változása Képlete: a jövedelem százalékos változása

  25. A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok A kereslet árrugalmassága Valamely exportált vagy importált áru, illetve árucsoport (vagy az összes exportált vagy importált áru) iránti keresletnek az illető áru, illetve árucsoport (vagy az összes áru) árszínvonala változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása. x termék iránti kereslet mennyiségének százalékos változása Képlete: az x termék árának százalékos változása

  26. A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok A kereslet kereszt - árrugalmassága Valamely exportált vagy importált áru, illetve árucsoport iránti keresletnek egy másik (azt helyettesítő, vagy azt kiegészítő, y) áru, illetve árucsoport árszínvonala változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása. x termék iránti kereslet mennyiségének százalékos változása Képlete: az y termék árának százalékos változása

  27. Az export, import és a nemzeti jövedelem mutatószámai Exportmultiplikátor ∆Y Képlete: ∆X ∆Y = a nemzeti jövedelem változása ∆X = az export változása

  28. Az export, import és a nemzeti jövedelem mutatószámai Importhatárhajlam ∆M Képlete: ∆Y ∆M = az importnövekmény ∆X = a nemzeti jövedelem növekménye

  29. Az export, import és a nemzeti jövedelem mutatószámai Importfüggőség GDP %-ban mért növekedése Képlete: import értékének %-ban mért növekedése

  30. Számpélda Valamely ország nemzeti jövedelme 1000 millió dollár ért el 2000-ben, míg egy évvel korábban 300 millióval kevesebb volt a nemzeti jövedelme. Exportjának összértéke 450 millió dollárról 480 millióra változott, míg az import összértéke 440 millióról 510 millióra nőtt. Az ország exporttermékeinek árszínvonala 10 százalékkal esett vissza, ellenben az import árszínvonala 5 százalékkal emelkedett. Emellett az exportszektor termelékenysége 6 százalékkal, míg az importhelyettesítő szektor termelékenysége 3 százalékkal javult.

  31. Az ország külkereskedelmi mérlege 1999-ben Az ország külkereskedelmi mérlege 2000-ben Az exporthányad 2000-ben Az exporthányad 1999-ben Az importhányad 2000-ben Az importhányad 1999-ben Az ország gazdasági nyitottsága 2000-ben A nettó barter cserearány-mutató A bruttó barter cserearány-mutató A jövedelmi cserearány-mutató Az egyszeri faktorális cserearány-mutató Az exportmultiplikátor Az importhatárhajlam Az exporttermékek keresletének árrugalmassága Számítási feladat

More Related