TÁMOP 3.1.4 PROJEKT NYITÓNAP 2009.08.31. SOPRON EÖTVÖS - PowerPoint PPT Presentation

t mop 3 1 4 projekt nyit nap 2009 08 31 sopron e tv s n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
TÁMOP 3.1.4 PROJEKT NYITÓNAP 2009.08.31. SOPRON EÖTVÖS PowerPoint Presentation
Download Presentation
TÁMOP 3.1.4 PROJEKT NYITÓNAP 2009.08.31. SOPRON EÖTVÖS

play fullscreen
1 / 93
TÁMOP 3.1.4 PROJEKT NYITÓNAP 2009.08.31. SOPRON EÖTVÖS
72 Views
Download Presentation
kumiko
Download Presentation

TÁMOP 3.1.4 PROJEKT NYITÓNAP 2009.08.31. SOPRON EÖTVÖS

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. TÁMOP 3.1.4 PROJEKT NYITÓNAP 2009.08.31. SOPRON EÖTVÖS Kompetenciaalapú nevelés-oktatás Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

  2. Kompetencia alapú oktatás Pedagógiai alapvetések és a napi praxis

  3. Fejlesztésünk középpontjában: a gyermek

  4. Általában a kompetenciáról A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan) Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők.

  5. Pedagógusi sztenderdek • A tantárgy ismerete • Az emberi fejlődés és tanulás ismerete • Az oktatás adaptálása az egyéni szükségletekhez • Többféle oktatási stratégia alkalmazása • Motivációs és tanulásszervezési készségek • Kommunikációs készségek • Tervezési készségek • A tanulás értékelése • Szakmai elkötelezettség és felelősség • Együttműködés

  6. A második sztenderd

  7. Tudás • A tanár tisztában van a tanulás mibenlétével – a tanulók hogyan konstruálják tudásukat, hogyan szerzik meg készségeiket és fejlesztik gondolkodásmódjukat – s azzal, hogy hogyan kell a tanítási stratégiákat alkalmazni a tanulók tanulásának segítése érdekében. • A tanár tisztában van azzal, hogy a tanulók fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlettsége hat a tanulásra, s tudja, hogyan vegye figyelembe ezeket a tényezőket, amikor pedagógiai döntéseket hoz. • A tanár tisztában van az elvárható fejlettséggel és az egyéni különbségek mértékével minden területen (fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi, értelmi), azonosítani tudja a tanulási felkészültség szintjeit, s azzal is tisztában van, hogy az egyes területeken elért fejlődés hogyan hat a más területeken nyújtott teljesítményre.

  8. Diszpozíciók • A tanár elismeri az egyéni különbségeket minden területen, megbecsüli minden egyes tanuló sajátos tehetségét, eltökélt a tanulók hozzáértésének és önértékelésének fejlesztése iránt. • A tanár kész a tanulók erősségeit a fejlődés alapjaiként, hibáikat a tanulás lehetőségeiként kezelni.

  9. Tevékenységek • A tanár tanítványai teljesítményét abból a szempontból értékeli, hogy olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely megfelel a tanulók szükségleteinek, s elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra. • A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új tudást a már ismertekkel, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, és arra ösztönzi őket, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében. • A tanár hozzáfér a tanulók gondolataihoz és tapasztalataihoz – amelyeket a tanítás alapjaiként fog fel – csoportos interakciók megfigyelésével és azokba bekapcsolódással, s a tanulók gondolkodását tükröző szóbeli és írásbeli megnyilatkozások kiváltásával.

  10. A kompetencia alapú oktatás célja A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” (suliNova)

  11. A kulcskompetenciákazok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. • anyanyelvi kommunikáció, • idegen nyelvű kommunikáció, • IKT (információs és kommunikációs technológia), • számolás, matematikai, természettudományos és technikai kompetenciák, • vállalkozói készségek, • személyközi és állampolgári kompetenciák, • tanulási kompetencia, • általános kultúra.

  12. Kulcskompetenciák Nat 2007 • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

  13. Kiemelt fejlesztési feladatokNat 2007 • Énkép, önismeret • Hon- és népismeret • Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Gazdasági nevelés • Környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi és lelki egészség • Felkészülés a felnőttlét szerepeire

  14. Magyar pedagógusok jellemző tulajdonságainak rangsora

  15. Szervezési módok/munkaformák • frontális munka • csoportmunka • páros munka • tanulópárban folyó munka • részben egyénre szabott munka • teljesen egyénre szabott munka • rétegmunka

  16. A tanuló gyermek

  17. Oktatási módszerek áttekintése

  18. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok jellemzői • valamennyi programcsomag moduláris felépítésű, • átfogja az 1-12. évfolyamok teljes tanulási időszakát, • lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, • lehetővé teszi nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására, • lehetőséget teremt a tanulók differenciált fejlesztésére, a csoportra vagy akár egyénre szabott fejlesztési programok kialakítására. • tevékenységre épülő módszertan, tanulói aktivitás előtérbe helyezése.

  19. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok típusai • „A” típus: műveltségterületi programcsomag: Vertikális műveltségterületi rendszer szerint építkezik. Tartalmában teljességgel lefedi a legközvetlenebbül kapcsolódó műveltségterületet. (Pl. a szövegértés-szövegalkotás esetében a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet, a matematikai-logikai kompetenciák esetében a matematika műveltségterületet.

  20. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok típusai • „B” típus: kereszttantervi programcsomag: Horizontálisan, kereszttantervi rendszerként működik. Ez azt jelenti, hogy a program fókuszában álló kompetencia (pl. matematika-logika) fejlesztését nem az erre elsősorban hivatott műveltségterület vagy tantárgy keretében, hanem más területek, tantárgyak tananyagában (pl. történelem, biológia, kémia stb.) valósítja meg.

  21. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok típusai • „C” típus: a tanórán kívül felhasználható programcsomagok: A tanórán szakkörökben, táborokban, diákkörökben, erdei iskolákban alkalmazható eszközök. Ilyenek például a szociális, életviteli és környezeti kompetencia esetében a Nemzeti alaptanterv „Földünk, környezetünk” műveltségterülethez kapcsolódó természetfigyelési projektek, vagy ilyen a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen belül az „Irodalmi önképző”, a „Médiaismeret”, a „Báb-dráma” stb

  22. Kiemelt kompetenciaterületek: (a HEFOP 3.1 pályázatokban) • Óvodai kompetenciaterület • Anyanyelv, Szövegértés-szövegalkotás • Matematika - logika • Idegen nyelv • Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák • Életpálya-építési • IKT (Info-kommunikációs technológiák

  23. TÁMOP3.1.4. Pályázat ütemezése, témái és résztvevői - Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Sopron • A program ütemterve: 2009-2010 időszak. • Kezdete: 2009. március • Befejezése: 2010. október 31. • Terjedelme: 20 hónap  • Pályázatba bevont csoportok száma: 9.c osztály  18 fő    az évfolyam 33% •                                                     10.c. osztály  18 fő   az évfolyam 33 % • Valamint a projekt, a témahét, a moduláris programok megvalósításába 100%-ban minden tanuló  részt vesz a tervezett időszakban biztosítva ezzel az intézményen belüli horizontális tanulás lehetőségét, a program további fenntarthatóságát.  • A pályázatba bevont pedagógusok száma:  10 fő a tantestület 30% 

  24. A TÁMOP pályázatba bevont pedagógusok: • Olvasás-szövegértés , szövegalkotás kompetencia terület 9.c és 10.c Szittner Ágnes, Szentpáli Csaba • Matematika, logika kompetencia terület 9.c és 10.c Hegedűs Júlianna • Életpálya építési kompetencia terület – választott terület 9.c Kádár Tibor • Színtársulat - Szövegértés, szövegalkotás „C” modul feldolgozására vállalkozott a tanév folyamán  Horváth Ernő

  25. Tantárgytömbösített oktatás: 9.c és a 10.c osztályban bontott csoportban idegen nyelv – Bellák Erzsébet, Gyura Zsófia, Vagdaltné Oláh Edit • Projekt (3 hét): 2009. december hónapban a Karácsonyi ünnepkör feldolgozására kerül sor egész iskola szintjén Horváthné Kovács Csilla, Margittai Endréné • Témahét: A projekt kapcsolódik a témahéthez, mely az Adventi készülődést öleli fel 2009. december hónapban, mely program megvalósításába az egész intézmény bekapcsolódik. Mind a projekt, mind a témahét programja kapcsolódik a Pedagógiai Programban meghatározott, az iskola hagyományrendszeréhez szervesen hozzátartozó iskolai rendezvény sorozathoz. • Modul: Környezetvédelem, globális nevelés, mely keresztül húzódik az egész tanéven ugyancsak intézményi szinten. 

  26. A fogalom tisztázása /avagy mit is jelent a hogyishívják?/ • A kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. • Tartalmi és módszertani változást jelent egyszerre.

  27. Kompetencia: illetékességet, jogosultságot, szakértelmet, felkészültséget, hozzáértést jelent. Az „ismeretcentrikus pedagógiai észjárást” a kompetenciafejlesztés kell, hogy felváltsa. • Performancia: teljesítőképesség a legkülönbözőbb konfliktus-, vagy frusztrált helyzetben is. • Kompetencia (alkalmazható tudás) +performancia (alkalmazó képesség) = „teljesítményképes tudás”. • Új pedagógusmagatartást, szemléletet, értékrendet, szakértelmet igényel!

  28. Oktatáspolitikai alapdokumentumok írják elő: Nemzeti alaptanterv OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája Nemzeti Fejlesztési Terv Fokozott versenyhelyzet Változó munkaerő-piaci igények Az oktatás egyre inkább érzékelhető belső válsága A tartalmi-módszertani változás szükségessége

  29. A változást sürgeti a kialakult iskolai gyakorlat • Miközben szinte minden iskola pedagógiai programjának központi helyén a képességfejlesztés áll • sem a tanulásszervezési módszerekben, • sem a taneszközök alkalmazásában, • sem a pedagógusok tanulási folyamatban játszott szerepében, • sem az ismeretek funkciójában nem történt meg a valóságos képességfejlesztéshez szükséges változás.

  30. kompetencia alapú oktatási programcsomagok kidolgozása, kipróbálása2005-ben megkezdődött • Komplex taneszközegyüttesek • Alternatívák gyűjteménye a tanuláshoz, tanításhoz • Változatos módszertani és tanulásszervezési megoldások • Differenciálás, hátránykompenzálás, tehetséggondozás

  31. Kompetenciaterületek • Szövegértési-szövegalkotási • Matematikai • Idegen nyelvi • Informatikai • Szociális, életviteli és környezeti • Életpálya-építési

  32. Szövegértési-szövegalkotási kompetencia • Különböző műveletekre válnak képessé a tanulók: • információk kiválasztása • a szöveg struktúrájának felismerése • a megértettek integrálása a meglévő tudásba • kritikai olvasás. A szép, folyamatos, hangsúlyos olvasás még nem jelenti, hogy a tanuló érti is a szöveget! Az olvasásnak hatékony technikai eszközzé kell válni!

  33. Matematikai kompetencia • Matematikai ismeretek + készségek,képességek • Készségek: számolás, számlálás, becslés, mérés, mértékegységváltás • Gondolkodási képességek: rendszerezés, következtetés, kombinativitás, bizonyítás, absztrahálás • Kommunikációs képességek: relációs szókincs, szövegértés, térlátás, ábrázolás • Tudásszerző képesség: műveletvégzési sebesség, problémaérzékenység, eredetiség és kreativitás, problémamegoldás • Tanulási képesség: figyelem, memória, feladatmegoldási sebesség

  34. Idegen nyelvi kompetencia • A használható nyelvtudás a munkahely megszerzésének és megtartásának elengedhetetlen feltétele! • Szövegértés-szövegalkotás az adott idegen nyelven • Kommunikáció!!! • Szociokulturális ismeretek és azok alkalmazásának képessége

  35. IKT (=informatikai és kommunikációs technológiák) kompetenciája • A munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. • Nem egyszerűen számítógép ismeretet/ használatot jelent!

  36. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák • Ismeretek, készségek, képességek, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. • Lényegesebb elemei: • egészséges önbizalom, • öntudatos és környezetért is felelős magatartás, • a világgal szembeni pozitív beállítódás, • tolerancia, • őszinte kommunikáció, • reális énkép kialakításának képessége, • kommunikációs és kooperációs készség.

  37. Életpálya-építési kompetencia • Alkalmazkodóképesség a gazdaság gyorsan változó igényeihez. Azaz: • saját képességeik alapos ismeretének birtokában, helyzetüket,lehetőségeiket pontosan feltérképezve, tudatosan készüljenek fel a munkaerő- piaci szerepekre; • jól tudjanak alkalmazkodni a változó munkakörülményekhez; • legyenek képesek a kreatív együttműködésre.

  38. Programtípusok • Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó modulok rendszere • Kereszttantervi /eltérő műveltségterületek tananyagába ágyazódó/ modulok rendszere • A tanórán kívüli keretek között felhasználható képességfejlesztő program

  39. „Tartalomba ágyazott képességfejlesztés” • A zárt tudáscsomagok átadása helyett készségeket, kompetenciákat (gondolkodási, kommunikációs, tanulási, együttműködési készségeket, stb.) kell fejleszteni, amelyek képessé teszik a diákokat arra, hogy életük további szakaszaiban is tudjanak tanulni. • A képességfejlesztés mindig az ismeretek meghatározott körének közvetítésével ötvöződve jelenik meg.

  40. A „mindenki tanítható legyen” elvének érvényesülése • Előtérbe kerül, sőt kikerülhetetlen a differenciálás • A frontális munkaszervezést felváltja az interaktivitás, a többirányú kommunikáció, a kooperatív tanulásszervezés, a csoport- és pármunka.

  41. A pedagógusi feladatok jellegének változásai a tanítási folyamatban

  42. A hagyományos (instruktív) és az újszerű (konstruktivista) pedagógia különbségei

  43. A program kipróbálásának támogatási rendszere • Az iskolákat alkalmassá teszi a befogadásra • A pedagógusokat felkészíti a tanításra • Mentorhálózatot működtet.

  44. Összegezve: • A koncepció alapelvei • A pedagógusszerep segítő, támogató jellege • Differenciálás, esélyegyenlőség • Egyensúlyteremtés • Motiváló tanulási környezet • Tevékenység-központúság • Mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme • A képesség- és személyiségfejlesztés harmóniája

  45. A program kipróbálásának várható eredményei: • iskolakész oktatási programok, • tanuló-és tanárbarát taneszközök, • az adott programra szabott továbbképzési rendszer és tanácsadás, mentorálás, • informatív diagnosztikus mérési rendszerek, • esélyteremtő megoldások a hátrányokkal érkezőknek, • térségi központok kialakulása.

  46. Ami a jéghegyből nem látszik!