Az intézményi önértékelés és kapcsolódása a külső értékeléshez

1. Az intézményi önértékelés éskapcsolódása a külső értékeléshez

2. A minőségfejlesztés alapja az EU szerint Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2001 februárjában elkészült a tagországoknak tett ajánlásából “Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében“ (2001/166/ EC) annak egyik fontos pontját választotta: A külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy az módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos fejlesztést, biztosítva azt, hogy ez ne szorítkozzék egyszerűen csak adminisztratív ellenőrzésre.

3. Az intézményi önértékelés története Tanév végi vezetői beszámolók COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program, benne az intézményi önértékelés – nyitott önértékelés, irányított önértékelés (meghatározott területekkel), intézkedési terv (ek). IMIP- benne intézményi önértékelés az intézmény által választott szempontokkal és módszerekkel (Kt. kötöttségek: szülők, alkalmazottak megkérdezése, országos kompetenciamérés felhasználása a fejlesztésben.)

4. A külső intézményértékelés régen Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (1993-as kt.) A szempontrendszer nem egységes, különböző rendszerek éltek, általában szakértői műhelyek gondozásában Tapasztalatok: eltérő minőség, uralkodik a papíralapúság, a bürokratikus működés ellenőrzése.

5. …és most Központi feladat, 5 évenként legalább egyszer (2011 Knt.) A szempontrendszer egységes (ld. előző előadást), egységesen felkészített külső szakértők (tanfelügyelők) végzik (ld. következő előadás anyagát). Nem uralkodik a dokumentumelemzés, a helyszíni látogatás, óra-, foglalkozás, tevékenység-látogatás fontos eleme, nem a bürokratikus működés, hanem a pedagógiai munka minősége áll a középpontban.

6. A pedagógusok értékelése régen Teljesítményértékelés bevezetése 2007-ben – saját belső rendszer megalkotásával. Tapasztalatok: eltérő minőségű rendszerek, nem rendszeres működtetés, gyenge visszacsatolás, gyengén működő pozitív megerősítés (mindenki jó), stb. Minősítés a Kjt szerint- 5 szempont önmagában, minden értelmezés nélkül. Első számú vezetők értékelése nem kötelező.

7. …és most Tanfelügyelet, ennek keretében a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése, egységes eljárás, egységes szempontok alapján Az életpályához kapcsolódó minősítések: egységes eljárás, egységes, részletesen kidolgozott szempontok alapján Belső értékelési rendszer, jól meghatározott standardok szerint a külső értékeléshez igazítva

8. Mi az, ami továbbra is hasznosítható? Minden tapasztalat, amit eddig szereztünk A szülők megkérdezése, amit már megszoktak, az ajánlott eszköz változik Az alkalmazottak megkérdezése, amit már megszoktak, az eszköz változik A belső önértékelési team működése A pedagógusok belső teljesítményértékelésének szemlélete, a visszacsatolás bevált gyakorlata

9. Mi az, ami új lesz? Az intézményi önértékelés szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat, a pedagógiai munka minősége A pedagógusok értékelésének szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat A vezető munkájának értékelése- fókuszban a pedagógusok munkájának támogatása A külső értékelések és az önértékelés szoros kapcsolata

10. A teljes értékelési rendszer

11. Az önértékelés, a tanfelügyeleti értékelés és a minősítés kapcsolata

12. Az önértékelési és külső értékelési standardok kapcsolata A tanfelügyelet intézményre, pedagógusra és vezetőre vonatkozó standardjaira támaszkodik az önértékelés Az önértékelés területei, szempontjai tartalmazzák a tanfelügyeleti értékelés területeit, szempontjait Az egyes szempontok mentén az intézmény, vezető, pedagógus saját célkitűzéseket határoz meg, azok teljesülését vizsgálja az önértékelés és ebből indul ki a külső értékelés is

13. Középpontban a tanulási folyamat Hogyan tanítunk, hogyan tanulunk? Milyen módszereket alkalmazunk? Hogyan érvényesül a gyermekek/tanulók egyéni fejlesztése, a fejlődésük követése? Milyen eredményeket értünk el eddig? Mit tudunk tenni, hogy egyre jobbak legyenek az eredményeink? Miben kell még fejlődnünk? Kinek mi a feladata ezzel kapcsolatban?

14. Az intézményi önértékelés motiváló szerepe Az intézménynek 5 éven belül tervezetten alkalma van folyamatosan visszajelezni a pedagógusok munkájáról, az intézmény működésének jellemzőiről – motiváló, ha elsősorban az erősségekre figyelünk, és arra építve fogalmazunk meg a magunk számára fejlesztési célokat, feladatokat (intézkedési tervek). Motiváló, ha ebbe a szervezetfejlesztési folyamatba bevonja a vezetés a nevelőtestület tagjait. Közösen tökéletesítik az intézményi önértékelési rendszert, összhangban a külső értékeléssel.

15. Az intézményi önértékelés megközelítései Egészséges egyensúly az erősségeink és a fejlesztendők között! Menedzseljük belső értékeinket, bátran mutassuk meg másoknak is (jó gyakorlat)! Mindig legyenek fejlesztésre vonatkozó céljaink! Tartsuk fontosnak a partnerek (szülők, tanulók) véleményét! A külső értékelést fogadjuk fontos visszacsatolásként! Fogadjuk el, hogy nem lehetünk mindenben a legjobbak, ha ezt már az önértékelésben feltárjuk, nem okoz meglepetést a külső értékelés.

16. Az önértékeléssel kapcsolatban ajánlott feladatok a 2013/2014-es tanévben A munkaköri leírások felülvizsgálata. Pedagógusok teljesítményértékelésének igazítása a külső értékeléshez, a tanfelügyelet szempontjaihoz. A vezető értékeléséhez kapcsolódó intézményi szervezeti kultúra, klíma vagy egyéb- a vezetés munkájáról visszajelzést adó mérések folytatása- majd a már végleges tanfelügyeleti eszközök alapján módosítása (szülői, dolgozói elégedettségmérés). A külső intézményértékelés szempontjainak kiegészítése az intézményi specialitások követése céljából.

17. Legyünk büszkék az erősségeinkre! Minden iskolának, óvodának, gyermeknek, tanulónak, pedagógusnak, vezetőnek fontos: ismerje és elismerjék, mi az, amiben ő a legjobb! Ebben segít az önértékelés!

18. Köszönöm a figyelmet! Barlai Róbertné Kati Elérhetőségek: +3630 9649276 barlaine@fpf.hu