Kutató: Nagy Gábor (DE)

1. Kutató: Nagy Gábor (DE) Fogyasztói sérelmek és társadalmi hátrányok Magyarországon

2. A kutatás háttere • Témaválasztás relevanciája: • Fogyasztói társadalomban élünk • Keveset tudunk a fogyasztói sérelmek jellegéről • Az EU kiemelt területként kezeli a fogyasztóvédelmet • Problémafelvetés: • Megváltozott a társadalmi hátrányok jellege • A fogyasztói társadalomban megváltoztak a szükségletek is • Hipotézis: • A magyar fogyasztók nincsenek tisztába a jogaikkal • A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok jobban áldozatául esnek a sérelmeknek • A kutatás alapja: • Kérdőíves adatfelvétel 1031 fős mintán – TÁRKI Omnibusz

3. Fogyasztói sérelmek település típusonkénti megoszlása A kapott adatok azt mutatják, hogy minél nagyobb településen él valaki, annál inkább előfordul fogyasztói sérelem. Hozzá kell tenni azonban, hogy a kisebb településeken kevesebb lehetőség adódik a fogyasztásra, egyrészről mert a nagyobb áruházláncok, amelyek a fogyasztói sérelmek nagy részét adják (Auchan Magyarország Rt., Tesco Global Zrt., stb. – a fogyasztóvédelmi feketelisták alapján) nem találhatóak meg ezeken a településeken, másrészről a rosszabb jövedelmi helyzet kevesebb fogyasztást is eredményez, összességében tehát a kevesebb vásárlás kevesebb sérelemmel jár együtt.

4. Fogyasztói sérelmek megoszlása iskolázottság szerint Feltételezésem szerint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők jobban ismerik a jogaikat, érdekérvényesítő képességük jobb, ebből következően körükben többen észlelik a fogyasztói sérelmeket, és többen mernek, illetve tudnak intézkedni. Tudatosabb fogyasztóként tehát fontos számukra, hogy fogyasztóvédelmi jogaik érvényesüljenek. Másik alapvető különbség, hogy az egyes iskolai végzettséggel rendelkezők között a fogyasztás minőségében is jelentős eltérések vannak: a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők szubjektív szükségletei nagyobbak, általában többet költenek, a mennyiségileg is több szolgáltatásokra. 2. ábra

5. A sérelmek nemek közötti megoszlása a fogyasztási területeket alapul véve A nőket jellemzően azokon a területeken érik sérelmek, amelyekkel nap, mint nap találkoznak, amelyek a háztartás vezetéséhez közvetlenül kapcsolódnak – ilyenek például a közüzemi szolgáltatások, javítások, szerelések vagy éppen az élelmiszervásárlás –, illetve a ruházati cikkek vásárlása. Mindezek abból adódhatnak, hogy ezek a tevékenységek a magyar családok életében tipikusan női feladatok, az ezekkel kapcsolatban felmerült problémák intézése is női feladat. Tehát a hagyományos szerepek és a hagyományos családi munkamegosztás a fogyasztói sérelmek terén is megfigyelhető, a családi szereposztás azt is befolyásolja, hogy az egyes nemek képviselőit milyen tipikus fogyasztói sérelmek érhetik, ill. a bekövetkezett sérelmek intézése kinek a feladata.

6. Fogyasztói sérelmek megoszlása életkor szerint Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalokat sokkal többször becsapják vásárlásaik során, mint az idősebbeket. A fiatalok tapasztalatlansága, néha nem kellően megfontolt döntései többször teszik őket áldozattá, mint az idős generáció tagjait, függetlenül attól, hogy a híradások általában a becsapott, hiszékeny idős emberekről szoktak szólni, nem pedig a fiatalokról. Azt is ki kell ugyanakkor emelni, hogy az idős emberek fogyasztása sokkal alacsonyabb szintű, mint a fiataloké, az ő felhalmozásuk már nem olyan mértékű, ezért itt is elmondható, hogy nem kerülnek annyiszor és olyan vásárlási szituációkba, amely során olyan mértékben becsaphatnák vagy megkárosíthatnák őket, mint a fiatalokat. Magyarázat lehet az alacsonyabb arányra az is, hogy többen egész egyszerűen nem veszik észre, hogy fogyasztói sérelem érte őket, ill. a rosszabb helyzetben lévő nyugdíjas csoportok napi fogyasztásai ún. rutinfogyasztások, amelyek során hétről-hétre, hónapról-hónapra ugyanazokat a termékeket fogyasztják. Ennek során jobban tudják, hogy mikre kell figyelniük.

7. Jövedelemkategóriák szerinti eltérések Az érdekes eloszlást két módon magyarázom. Először az alsóbb, 100 ezer forint alatti jövedelemkategóriákkal kezdeném. Ebben az esetben a fogyasztói sérelmek egyenes arányú csökkenése magyarázható azzal, hogy a kevesebb jövedelemmel rendelkező fogyasztók hátránnyal indulnak a piacon, hiszen eleve a rosszabb minőségű termékeket és szolgáltatásokat tudják megvásárolni, kevesebb lehetőségük van választani, ezért több sérelem is éri őket. A 100 ezer forint feletti nettó jövedelemmel rendelkezőknél a nagyobb arányú fogyasztás jelenthet magyarázatot, több pénzből többet is vásárolnak, a havi kiadások után megmaradó jövedelmüket nem megtakarítják, hanem elköltik, így több esélyük van arra is, hogy valamilyen visszaélés áldozataivá váljanak. A 100 ezer forint körüli töréspont véleményem szerint már jelentős életszínvonalbeli különbséget jelent, egyfajta határként jelenik meg. Valószínűsítem, hogy az első kettő-három jövedelemkategóriában a fogyasztás összetétele nem különbözik nagyban, nincs jelentős mennyiségbeli különbség azokban a termékekben és szolgáltatásokban amit megvásárolnak. A 100 ezer forint feletti nettó kereset, már annyival magasabban van a létminimumtól, hogy lehetőség nyílik a fogyasztás kibővítésére, ezzel nagyobb vásárló erőt képviselve.

8. Ajánlások Megállapítások • Az iskolázottsági szint növekedésével nő a fogyasztói tudatosság. • A hagyományos szerepek és a hagyományos családi munkamegosztás a fogyasztói sérelmek terén is megfigyelhető. • A jövedelmi hátrányok okozta csökkent mennyiségű és minőségű fogyasztási szint behatárolja az életminőséget és az életesélyeket. • Minden negyedik embert fogyasztói sérelem ért az elmúlt 3 évben. • A fogyasztói sérelmek nagy részét a hipermarketek adják. • A tudatos fogyasztásra való nevelést már az általános iskolába el kell kezdeni. • Kiemelt szociálpolitikai területként kell kezelni a megfelelő minőségi és mennyiségi fogyasztás biztosítását. • Az alapvető fogyasztói jogok tudatosítását és a preventív intézkedéseket a vásárlás helyére kell koncentrálni . • Erősíteni kell a civilek megjelenését a fogyasztóvédelem területén.