Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

1. 18. Csehszlovákia és Finnország két világháború közötti államberendezkedése [Tk. 391-393. o.] 21. Lengyelország és a balti államok két világháború közötti államberendezkedése [Tk. 406-409. o.] 22. A balkáni államok a két világháború között [Tk. 410-413. o.] Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • DieterGosewinkel – Johannes Masing(szerk.): Die VerfassungeninEuropa 1789-1949. München: C.H. Beck, 2006. IX. Monarchikus és republikánus alkotmányok Közép-Európában: Csehszlovák Köztársaság (1920), Lengyel Köztársaság (1921), Román Királyság (1923), Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1921)

2. 18. Csehszlovákia és Finnországkét világháború közötti államberendezkedése

3. 1. A független Csehszlovákia megalakulása • TomasMasaryk emigráns kormánya, Párizs, 1918. okt.: függetlenség kinyilvánítása – a szövetséges hatalmak elismerik • Novemberben ideiglenes alkotmány • 1920. február 29.: végleges alkotmány • 1938-ig (a Müncheni Egyezményig és a német megszállásig) képes megőrizni demokratikus alkotmányos rendjét

4. 2. Az 1920. évi csehszlovák alkotmány (1) • Csehszlovák Köztársaság • Unitárius állam (de a kárpáti ruszinoknak autonómiát ad saját parlamenttel, kinevezett kormányzóval) • Kétkamarás parlament: • Alsóház (300 fő): 6 évre választják arányos rendszerben (ez a domináns kamara) • Felsőház (150 fő): 8 évre választják arányos rendszerben • A Felsőháznak csak felfüggesztő vétójoga van • Képviselői törvényjavaslat esetén annak anyagi vonzatát is meg kell vizsgálni az előterjesztésben

5. 2. Az 1920. évi csehszlovák alkotmány (2) • Köztársasági elnök: • 7 évre a parlament választja • Parlamentfeloszlatási jog, felfüggesztő vétójog, • Büntetőjogi felelősség csak hazaárulásért • Kormány: • Parlamentáris demokrácia (bizalmi szavazás) • Közigazgatás: • Közigazgatási bíróságot kell felállítani a polgárok védelmében • Igazságszolgáltatás: • A bírák konkrét ügynél vizsgálhatják, hogy az alkalmazandó rendelet érvényes-e (arra jogosult szerv bocsátotta-e ki az előírt eljárásban) • Törvény alkalmazásánál: megfelelően közzétették-e

6. 3. Alapjogok a Csehszlovák Köztársaságban • Részletes katalógus: • Alcímek: egyenlőség, személy és vagyona szabadsága, magánlakás sérthetetlensége, sajtó-, gyülekezései és egyesülési szabadság, petíciós jog, levéltitok, tan- és véleményszabadság, házasság és család törvényi védelme • + egy kötelesség: katonai szolgálat • Nemzeti, vallási és faji kisebbségek védelme: • Egyenlőség a politikai jogokban, tisztségviselésben • Nyelvhasználati szabadság: ha egy körzetben/városban többségben vannak, anyanyelvükön tanulhatnak • Ha valamely hatóság illetékességi területén 20%-os számarányt elér egy adott kisebbség, akkor a hatóságok e kisebbségi nyelven is kötelesek beadványokat befogadni és határozatokat hozni • Kollektív kisebbségi jogok: iskola, humanitárius, szociális intézmények • Alkotmánybíróság (1920, külön törvény): • 7 tagú testület • Törvények alkotmányossági kontrollja

7. 4. Csehszlovákia megszűnése • Hitler a szudétanémetekre hivatkozva eléri e terület megszerzését (1938. évi Müncheni Egyezmény – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) • I. Bécsi Döntés: a magyarlakta területek egy részét visszacsatolják Magyarországhoz • 1939 márciusa: Szlovákia függetlenségének kikiáltása (Tiso fasiszta bábkormánya) • Egy napra rá Hitler bevonul Prágába és létrejön a Cseh-Morva Protektorátus

8. 5. Finnország (1) • 1917 decembere: a finn kormány deklarálja az ország függetlenségét (eddig Oroszország része, autonómiával) • Versailles-i békekonferencia elismeri • 1919 július: helsingforsi alkotmány • A II. világháborúig megőrzi demokratikus rendszerét • 1939: szovjet betörés • 1941: német betörés

9. 5. Finnország (2) A helsingforsi alkotmány: • TH: egykamarásEduskunta • VH: félprezidenciális rendszer: • Nép által 6 évre választott köztársasági elnök (törvénykezdeményezési jog, felfüggesztő vétójog: új választás új parlamentje bírálhatja csak felül, parlament-feloszlatási jog, felügyeli az államigazgatás működését) • Kormány (Államtanács): parlamenti felelősség, ellenjegyzi az elnök döntéseit • Hosszú alapjogi katalógus • külön szól a közoktatásról, vallási csoportokról

10. 21. Lengyelország és a balti államokkét világháború közötti államberendezkedése

11. 1. Lengyelország - előzmények • A 18. század vége óta nem rendelkezik önállósággal • Az I. világháború végén azonban visszanyeri szuverenitását (breszt-litovszki béke: területek Oroszországtól; párizsi békeszerződés: területek Németországtól és Ausztria-Magyarországtól)

12. 2. Az 1918. évi „kisalkotmány” • 1918: JózefPilsudski köztársasági elnök (ideiglenes államfő 1918-1921, majd tekintélyuralmi vezető 1926-1935) • Kidolgozatlan, átmeneti alapszabályok • 1919: alkotmányozó nemzetgyűlés • 1921: a tulajdonképpeni alkotmány elfogadása

13. 3. Az 1921. évi márciusi alkotmány (1) TH: kétkamarás • Sejm: 5 évre választják ált. választójog (nők is) • Szenátus: szintén népképviseleti, szuszpenzív vétójog • Államkölcsön felvételéhez, állami ingatlan elidegenítéséhez, megterheléséhez TÖRVÉNY kell • A törvénytervezeteket a kiadások fedezetére vonatkozó javaslattal kell benyújtani • Alkotmánymódosítás 3/5-ös többséggel • 25 évente kötelező alkotmányrevízió (ilyenkor az egyszerű többség is elég mindkét házban)

14. 3. Az 1921. évi márciusi alkotmány (2) VH: • 7 évre a TH két kamarája által választott köztársasági elnök • A Sejmnek felelős kormány • Törvényhozás-központú parlamentarizmus (1875-ös francia alkotmány a minta) • Köztársasági elnök: tipikus államfői jogkörök • Feloszlatási jog (a Szenátus 3/5-ös támogatásával) • Miniszteri ellenjegyzés

15. 3. Az 1921. évi márciusi alkotmány (3) • Minden állami hivatalnokért végső soron felel egy miniszter a Sejm előtt • Általános elv a dekoncentráció: • a területi szinten szervezett állami hivatalok egy-egy fölöttes szervnek/tisztviselőnek vannak alárendelve • s a tevékenységüket ennek a szakmai és szervezeti irányítása mellett végzik • döntéseik rendszerint felülvizsgálhatók a felettes szerv által • (Ellentéte:decentralizáció: a központi és helyi szervek között tényleges hatalom- és munkamegosztás jön létre, a területi szervek nagyobb önállósággal járnak el) • Önkormányzati területek: vajdaságok, körzetek, községek (állami bizottságok és közigazgatási bíróságok felügyelik)

16. 3. Az 1921. évi márciusi alkotmány (4) BH: • Az alkalmazandó törvények érvényességét a bírák nem vonhatják kétségbe, ha szabályszerűen kihirdették őket • Esküdtszék a súlyos és az állam elleni bűncselekményekre • Hatásköri bíróság hozandó létre a közigazgatási és a bírói hatalom közti kompetenciavitákra

17. 4. Alapjogok Hosszú katalógus elején kötelességek: • Hűség a Lengyel Köztársaság iránt • A törvények és rendeletek tisztelete • Hadkötelezettség, közteherviselés • A jogszerű hatalom tisztelete • A gyermekek a haza igaz polgárává nevelendők, alapfokú képzettségük biztosítandó Államilag védett alapjogok, ami érdekes: • Földtulajdon: nem lehet korlátlan kereskedelem tárgya, a mezőgazdaságnak az ésszerű termelésre képes személyi tulajdonra kell alapulnia • Anyaság védelme (tilos a nők éjszakai foglalkoztatása és a gyermekmunka) • Vallásszabadság; a katolikus egyház különleges helyzetet élvez (kötelező vallásoktatás) Vészhelyzetben a kormány az elnök hozzájárulásával dönthet egyes alapjogokfelfüggesztéséről (a Sejm utólagos kontrollja mellett)

18. 5. Pilsudski államcsínye (1926) • Instabil politikai helyzet: sok kicsi párt, gyakori kormányválság • Pilsudski 1921-ben lemond (a gyenge elnöki hatalom miatt), de 1926-ban puccsot hajt végre, módosíttatja az alkotmányt: • Az államfő tetszése szerint feloszlathatja a TH-t(azonos okból csak egyszer) • Szükséghelyzetben rendeletekkel szabályozhat törvényhozási hatásköröket • Autokratikus kormányzás (lebontja a TH-központú parlamentarizmust)

19. 6. Az 1935-ös alkotmány Pilsudski halála előtt új alkotmányt hirdet • „ultraprezidenciális”: minden hatalom az elnök fősége alá tartozik, neki jogi felelőssége sincs (csak utólag) • A köztársasági elnököt elektori testület választja 7 évre (de ha a leköszönő elnök jelöltet állít, akkor az ő és az elektori testület jelöltje közül népi szavazás választ) • Kiterjedt elnöki hatalom:TH-feloszlatás, rendeleti kormányzás, a Sejm 1/3-ának kinevezése • A miniszterek csak neki felelősek • 1939-ig működik ez a rendszer

20. 7. A balti államok • A háború után alakulnak • Demokratikus alkotmányok (1920: észt, 1922: lett, litván) • Általános választójog, arányos választási rendszer • Parlamentáris rendszerek egykamarás TH-val • VH: Litvánia, Lettország: parlament által választott köztársasági elnök (7 ill. 3 évre); Észtország: nincs külön elnök, hanem parlament által választott miniszterelnök (state-elder) • Népszavazás, népi kezdeményezés: • Pl. Észtország: • A képviselők harmada és 25 000 polgár kezdeményezhet népszavazást elfogadott törvényjavaslatról • 25 000 polgár a parlamenttől független iniciatíva-joggal is rendelkezik • Ha a nép leszavazza a parlamentet, új választást kell tartani • Kizárt témakörök, pl. adótörvények, háború, békekötés, nemzetközi szerződések)

21. 8. A parlamentarizmus bukása • Politikai instabilitás (sok kormány váltja egymást) • Litvánia:Smetona államcsínye 1926-ban, 1927-es alkotmányban az elnökre és a közvetlen népi hatalomgyakorlásra helyezte a hangsúlyt (a TH-t évekig össze sem hívják) • Észtország, Lettország 1934-től autoritárius (Päts, Ulmanis), szükségrendeleti kormányzáson alapuló tekintélyelvű kormányzás • 1939-ben Észtország és Lettország a szovjet, Litvánia a német érdekszférába kerül

22. 22. A balkáni államok a két világháború között

23. 1. Általános megjegyzések • A Balkán „Európa puskaporos hordója” (a Habsburg Monarchia, Oroszország és az Ottomán Birodalom érdekszféráinak metszéspontja) • Az I. vh. után alkalom az állami önállóságra, de nyugati alkotmányos hagyományai csak Görögországnak voltak • Általános képlet: törvényesen trónra került uralkodók utóbb diktatúrát építenek ki • Meghatározó elem a nemzeti kisebbségek kérdése, a nacionalizmus

24. 2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1) • 1921. évi alkotmány (minta: 1831-es belga és az 1888-as szerb alkotmány) • Szerbek, horvátok és szlovénok alkotmányos, parlamentáris és örökletes monarchiája • Polgári alapjogok és kötelességek külön fejezetben • + az állam gondoskodási kötelezettsége: pl. a szakképzés megszervezése, szegény gyermekek taníttatása állami feladat, népegészség, orvosi ellátás, baleset- és betegség-, ill. nyugdíjbiztosítás • Az állam a társadalmi ellentétek feloldása érdekében a polgárok gazdasági ügyeibe is beavatkozhat (!) • A szerződés nem sértheti a társadalom érdekeit • A komplex erdőterületek állami tulajdonban állnak, az erdőtalaj akkor, ha az arra való erdőtelepítés klimatikus ill. kulturális szempontból szükséges

25. 2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (2) • TH: egykamarás Népszkupstina • Általános, egyenlő választójog alapján 4 évre választják • Interpelláció, mentelmi jog, bizottságok

26. 2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (3) • VH: király + kormány • Király: I. KaradjorgyevicsPetar (a továbbiakban primogenitúra, ha nem lehetséges, a TH beleegyezésével oldalági rokonok) • A király a kormány által kormányoz: • A miniszterek a Népszkupstina felé jogi felelősséggel tartoznak (vádemelés 2/3-os többséggel, állambíróság dönt) • Önkormányzatok: megyék (oblasti), körzetek (okrugi), kerületek (srezi) és községek. • Megyei szinten az igazgatási tevékenységet ún. veliki zsupánok vezetik (önkormányzati rendeleteket visszatarthatnak ill. a legfelsőbb közigazgatási bíróság elé vihetik)

27. 2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (4) • Igazságszolgáltatás: • Az igazgatási tevékenység törvényességének biztosítására közigazgatási bíróságok • Moszlimok családi és öröklési ügyeiben ún. állami sheriabírákdöntenek

28. 2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (5) Hanyatlás és bukás: • Erős szerb-horvát ellentét (centralizált Nagy-Szerbia vs. laza föderáció) • 1928: Stefan Radics horvát vezető elleni merénylet majd zavargások • Sándor király a hadsereg segítségével magához ragadja a hatalmat, felfüggeszti az alkotmányt, királyi diktatúra • 1931-ben alkotmányt ad (rendőrállam) • 1934-ben a királyt meggyilkolják • 1941-ben széthullik az ország (Szlovéniát megosztja Németország és Olaszország, Szerbia német irányítás alá kerül, Horvátország német bábállammá válik)

29. 3. Bulgária • A radikális demokrata és reformer Sztambulinszki-kormányt 1923-ban puccs dönti meg • Jobbrafordulás, instabilizálódás • 1934-ben Velcsev ezredes puccsa: nyílt diktatúra Borisz cár vezetése alatt • 1935: pártok betiltása • 1937: alkotmányt hirdet (rendőrállam) • 1944: az ország elveszti önállóságát

30. 4. Románia (1) • Az 1923. évi alkotmány: • Már 1922-től a nyugati alkotmányosság kritériumai szerint működik (előbb Ion Bratianu, majd Julius Maniu kormányai alatt) • Alkotmány: Románia egységes nemzetállam • Területe elidegeníthetetlen • Az államhatár csak törvénnyel módosítható • Közigazgatási szempontból megyékre és községekre tagolódik

31. 4. Románia (2) II. rész: „a románok jogairól” • Román mindenki, nemzeti származására, nyelvére, vallására tekintettel • Mindenki egyenlő jogokkal bír, de idegenek csak a honosítástól kezdve (a honosításról a minisztertanács dönt) Alapjogi katalógus – érdekességek: • Halálbüntetés eltörlése (kivéve háború idején) • Tilos a vagyonelkobzás • Csak románok ill. honosított románok rendelkezhetnek földtulajdonnal • A keresztény-ortodox és a görög-katolikus egyház a román állam egyházai (függetlenek az idegen hierarchiától) • A nemzetiségek szabad nyelvhasználati joga nem szerepel az alkotmányban!

32. 4. Románia (3) TH: kétkamarás: • Képviselőház: általános választójog alapján • Szenátus: • részben választott (40 év felettiek, területi önkormányzatok, kereskedelmi és ipari kamarák, egyetemek) • részben „jog által” tagok (egyház, akadémia, volt főtisztviselők) • A törvényhozás a két kamara + a király közös feladata • Törvényhozó Tanács: tanácsadással segíti a törvényhozást (tanácsát ki kell kérni)

33. 4. Románia (4) • VH: király + miniszterek • Király:Hohenzollern-Sigmaringen dinasztia tagjai, férfi primogenitúra (a trónutódot az ortodox hitben kell felnevelni) • Egyenes ági férfi leszármazó hiányában az idősebb testvér vagy annak utódja • Ha ilyen sincs, az uralkodó más európai dinasztiából választhat utódot a népképviselet beleegyezésével • Miniszterek: jogi felelősség, politikailag csak az uralkodónak felelnek • BH: Legfelsőbb Semmítőszék konkrét ügyben kimondhatja egy törvény alkalmazhatatlanságát (alkotmányellenesség miatt) – de ez csak az adott ügyben érvényes ítélet

34. 4. Románia (5) • Hanyatlás és bukás: • 1930-tól (Maniu után) instabil politikai helyzet • Végül Károly király diktatúrát épít ki • 1938-ban hatályon kívül helyezi az alkotmányt és olasz mintára korporatív állam építésébe kezd • Felszámolja a pártrendszert és egységes politikai mozgalmat alapít („Nemzeti Újjászületés Frontja”) • 1940-ben Károly lemond (részben a Bécsi Döntés miatt) • Antonescu tábornok félfasiszta diktatúrája követi 1944-ig

35. 5. Görögország • 1924: I. Konstantin lemondása után köztársaság • 1925: Pangalosz tábornok puccsa, de utóbb eltávolítják • 1926: parlamentáris demokrácia • 1927: alkotmány • 1930-as évek: instabilitás (puccsok és ellenpuccsok) • 1935: restaurálják a monarchiát • 1936: IoannisMetaxasz tábornok katonai diktatúrát épít ki • 1944: az országot felosztják Németország és Olaszország között