Kultúra és kultúrák

1. Kultúra és kultúrák Az elméricskélt ember Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

2. Az elméricskélt ember • A biológiai alapú rasszizmus története • Stephen Jay Gould (1941–2002): Az elméricskélt ember(Typotex, 1999 [1981]) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

3. Biológiai alapú rasszizmus • Összetevők: • hierarchikus világkép • etnocentrizmus, „természetes” felsőbbrendűségi érzés • az igazhitűek és a pogányok • a Biblián alapuló legitimáció („Hám megátkozása” • egyenlőtlen találkozások, technikai fölény • rabszolgatartás • fejlődéselméletek • teológiai megváltástan • technológiai megváltástan • teleologikus történelemkép • az élővilág sokfélesége, rendszertana • Linné, Blumenbach • biológiai evolúciós elméletek • Lamarck • Darwin Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

4. Biológiai alapú rasszizmus biológiai alapú rasszizmus hierarchikus világkép keresztény megváltástan társadalmi fejlődéselméletek Kant Bacon evolúciós elméletek biológiai rendszertanok Arisztotelész Linné Lamarck Darwin modern biológiai rendszertan és evolúcióelmélet Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

5. Biológiai alapú rasszizmus • Néhány főbb állomás • I. Hierarchikus világkép • II. Az első modern biológiai rendszertanok • III. Monogenizmus és poligenizmus • IV. Kraniometria • V. Szociáldarwinizmus • VI. Eugenika Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

6. I. Hierarchikus világkép • Az arisztotelészi világegyetem • A lények hierarchiája • növények, állatok, emberek • A keresztény világkép a koraújkorban • teremtés • közös eredet (Ádám) • „a létezők nagy láncolata” • a férgektől az emberen át az angyalokig Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

7. Hierarchikus világkép • A felvilágosodás • Benjamin Franklin (1706–1790), amerikai filozófus és feltaláló, kormányzó, az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat egyik kezdeményezője • „Kívánhatnám, hogy nőjön a számuk. Miközben azonban bolygónk tisztogatásának részeként Amerikában kivágjuk az erdőket, és így Földünk ezen oldala világosabb fényt ver vissza a Mars vagy a Vénusz lakóinak, miért kellene ... sötétebbé tennünk földrészünk lakosságát? Miért kellene megnövelnünk Afrika fiainak számát azzal, hogy áttelepítjük őket Amerikába, ahol pedig jó esélyünk lenne arra, hogy a feketék és sárgásbarnák kizárásával egyedül a bájos fehéret és vöröset gyarapítsuk?” (Franklin, 1751) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

8. Hierarchikus világkép • A felvilágosodás • A hierarchia a legjobb szándékú szerzőknél is szinte teljesen megkérdőjelezetlen marad • Nicolas de Condorcet márki (1743–1794), politikatudós, az egyenlő jogok nagy harcosa • „Reményeink az emberi nem jövendőbeli állapotáról három fontos pontra szorítkozhatnak: az első a népek közti egyenlőtlenség kiirtása; a másik, ugyanabban az egy népben, az egyenlőség fejlődése; a harmadik az ember valóságos tökéletesedése. Vajjon az egyes nemzetek elérik-e majd egy napon a civilizációnak azt a fokát, aminőre a legszabadabb, az előítéletektől legmentesebb s a legfelvilágosultabb népek jutottak, mint például a franciák vagy az angol-amerikaiak? El fog-e tűnni lassanként az a roppant távolság, amely e népeket elválasztja a királyoknak szolgáló nemzetektől, a barbár afrikai néptörzsektől, a még tudatlan vadaktól?” (Condorcet: Az emberi szellem haladásának történelmi vázlata – „Tizedik korszak: Az emberi szellem jövendő haladásáról”, 1794) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

9. Hierarchikus világkép • A rangsorolásban senki sem kételkedett • A véleménykülönbségek abban álltak, hogy ennek ellenéreazonos jogok illetik-e az alacsonyabb rendű embereket • „Bármilyen is legyen a tehetségük, ez nem lehet jogaik mércéje” (Thomas Jefferson, 1743–1826, az USA harmadik elnöke, maga is rabszolgatartó, 1800 körül) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

10. Hierarchikus világkép • …és még a rabszolgaságot eltörlő kiváló amerikai elnök Abraham Lincoln (1809–1865) is: • „Olyan alkati különbség van a fehérek és a feketék között, ami, azt hiszem, örökre lehetetlenné teszi, hogy a két faj társadalmi és politikai egyenlőségben éljen együtt. Mivelhogy nem tudnak így élni, ezért, amíg mégiscsak együtt kell létezniük, szükségszerű, hogy legyen fölé- és alárendelt, és én, mint bárki más, azt szeretném, ha a felsőbbrendűség a fehér rasszt illetné” (Lincoln, 1858) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

11. II. A biológiai rendszertan születése • Carl Linnaeus (1707–1778), a természeti világ nagy rendszerezője • Systema Naturae, 1735/1758 • a mai állat- és növénytani nómenklatúra és rendszerezés alapja • regnum/ország, [phylum/törzs], classis/osztály, ordo/rend, [familia/család], genus/nem, species/faj • Linné szerint az alsó két szint Isten által adott, a felső három csak a megjegyzést segíti • az emberi kultúrák és formák változatosságát is megpróbálta beleilleszteni Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

12. Linné 1735-ös rendszertana Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

13. A biológiai rendszertan születése • Homo sapiens alkategóriák • Homo Sapiens Americanus • „vörös, kolerikus, egyenes” • szokások • Homo Sapiens Europeanus • „fehér, szangvinikus, izmos” • szabályok • Homo Sapiens Asiaticus • „sárga, melankolikus, merev” • hiedelem • Homo Sapiens Africanus • „fekete, flegmatikus, laza” • önkény • Homo Sapiens Ferus [vadak] • erdőben talált emberek • Homo Sapiens Monstrosus • mesebeli szörnyszülöttek Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

14. A biológiai rendszertan születése • Linné egy kategóriába („Anthropomorpha”)helyezte az embereket és az emberszabású majmokat • ez heves teológiai ellenkezést szült • egy későbbi kiadásban átnevezte főemlősöknek („Primates”) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

15. A biológiai rendszertan születése • Johann Friedrich Blumenbach (1752–1840) • ő tért át a Linné-féle (elsősorban földrajzi alapú) négyes besorolásról az inkább esztétikai alapú ötösre (1781) • a legszebb és legtökéletesebb kaukázusi (hisz azon a területen lett megteremtve), a többi az elvándorlás és az eltérő éghajlat miatt két irányba degenerálódott (indián->keleti, valamint maláj->afrikai) • kortársai közül tán a legkevésbé rasszista • hitt abban, hogy minden ember tökéletesíthető • úgy vélte, hogy mérsékelt éghajlaton a feketék idővel fehérekké válnak • szilárdan kiállt az emberi faj egysége mellett • gyűjtötte és elismerte a fekete írók és költők munkáit Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

16. III. Monogenizmus és poligenizmus • Az ember – a teremtéselméletnek megfelelően – egy emberpártól származik, vagy sem? • Monogenizmus: az eredet közös, de az Édenkertből kikerülve a különböző rasszok különbözőképpen romlottak le • fő tényező az éghajlat hatása • a kérdés az: ez az elkorcsosulás mennyiben visszafordítható • az egyén életében? • néhány generáció után? • történelmi léptékben? Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

17. Monogenizmus és poligenizmus • Az „elkorcsosulás” elmélete volt a népszerűbb, a kor átlagembere és legtöbb tudósa ezt vallotta • „A leginkább mérsékelt éghajlat a 40. és 50. szélességi kör között található, és ez hozza létre a legcsinosabb és legszebb férfiakat. Ez az éghajlat teremtette meg az emberiség igazi színének és a szépség különböző fokozatainak gondolatát” (Buffon, 18. századi monogenista) • …már csak azért is, mert ez felelt meg az Írásnak • természetesen az Egyház is ezt pártolta Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

18. A hierarchia léte továbbra is természetes Tankönyvi ábrák(JosiahNott, George Gliddon: Types of Mankind, 1854) „A nyilvánvaló hasonlatosságok és eltérések az ember alsóbbrendű típusa és egy fejlett majom között nyilvánvalóak” A kulturális kontextus Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

19. Monogenisták és poligenisták • Poligenizmus: egy kisebbség szerint a Szentírás allegórikusan értelmezendő az eredet kérdésében – az emberi rasszok több különböző ős leszármazottai • ez kiválóan legitimálta többek között az amerikai rabszolgatartást: a feketéknek mint eltérő származású élőlényeknek nem kell részesülniük „az emberek egyenlőségéből” • ez a nézet a 18. század vége felé kezdett felerősödni, ahogy a felvilágosodás korának egalitarianizmusa egyre kritikusabb szemmel nézte a rabszolgatartást Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

20. Louis Agassiz (1807–1873) • Neves svájci természettudós, a 40-es években költözött a tengerentúlra, és az USA biológiatudományának megalapítója lett, harvardi professzor, az Összehasonlító Állattani Múzeum igazgatója • Az „önálló” amerikai természettudomány első elismert képviselője a poligenizmus vezető szószólója lett! • de nem politikai alapon (nem támogatta a rabszolgatartást), inkább személyes viszolygásán alapuló tudományos álláspontja alapján • semmiféle emberekkel kapcsolatos vizsgálódást nem végzett (csak állatokkal), főként előítéleteiből táplálkozott Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

21. Louis Agassiz • „Mennyire különbözik a rettenthetetlen, büszke indián az alázatos, hajlongó, utánzó négertől vagy az agyafúrt, ravasz és gyáva mongoltól! Nem azt jelentik-e ezek a tények, hogy a különböző fajok a természetben nem azonos szinten helyezkednek el?” (Agassiz 1850) • „Ál-emberszeretetnek és ál-filozófiának tűnik az a feltételezés, hogy minden faj azonos képességekkel, teljesítőképességgel rendelkezik, ugyanolyan természetes hajlamokat mutat, és ennek az egyenlőségnek a következményeként ugyanolyan helyzetre lenne joga az emberi társadalomban. A történelem önmagáért beszél... Afrika lakói folyamatos kapcsolatban voltak a fehérekkel, látták az egyiptomi, föníciai, római és arab civilizációk jótékony példáját ... mégsem alakult ki soha szabályozott fekete társadalom ezen a kontinensen. Nem arra vallanak-e ezek a tények, hogy milyen különös apátia jellemzi ezt a rasszt, s mennyire közönbösek a civilizált társadalom vívmányai iránt?” (Agassiz 1850) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

22. Louis Agassiz • Fontos motivációja volt egy valamiféle mélyről jövő szexuális és esztétikai fóbia • „Képzeljük el egy pillanatra, hogy milyen különbséget jelentene a jövőben a republikánus intézmények és általában a civilizáció számára, ha az Egyesült Államokat ezek után nem a rokon nemzetek bátor fiai, hanem a fajok keverékének elpuhult leszármazottai, fehérrel fűszerezett fél-indiánok, fél-négerek népesítenék be... Kiráz a hideg, ha a következményekre gondolok” (Agassiz 1863) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

23. Samuel George Morton (1800–1851) • a poligenizmus empirikusa, ünnepelt amerikai tudós • koponyaűrtartalom-méréseivel adatokat szolgáltatott az Agassiz-féléknek • Gould a feljegyzések és nyers adatok módszeresen ellenőrizte a méréseket • megállapította, hogy Morton nem szándékosan, de szisztematikusan eltorzította a méréseit • pl. mustármaggal mért űrtartalmat, ami jókora eltérésekre adott lehetőséget • nem korrigált testméretre, sőt – a kisebb testalkatú csoportokat (indiaiak, peruiak) az eredménynek megfelelően vette be vagy hagyta ki Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

24. Monogenisták és poligenisták • A poligenizmus a 19. század közepére megerősödő természettudomány következtében hamar letűnt • érdekes módon a rabszolgatartó rezsimek sem szerették igazán – azért, mert ellentmondott a Bibliának • prototudományos elmélet volt, amit még nem igazán használtak fel társadalmi legitimációra… • …de a megközelítéséből kibomló kraniometriai irányzatot már annál inkább… Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

25. IV. Kraniometria • Paul Broca (1824–1880), vezető francia sebész, anatómus, antropológus • kiemelkedő védelmezője a rasszok eltérő agyméretéről szóló elméletnek • számokat nem manipulált, mégis téves következtetésre jutott • Hogyan lehet ez? • nagyon gondos méricskélő, számszerű adataiban nem találni hibát, kora valamennyi mérési adatát összegyűjtötte • viszont: szelektíven válogatott, és kreatívan értelmezte az adatokat • a „következtetése” már előre megvolt, kétségbevonhatatlan meggyőződésként! Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

26. Kraniometria • Broca jó tudósként az objektivitás híve volt • egy ellenfeléről ezt írta: • „sajnálatos módon egy előzetes elképzelés uralta [Tiedemannt]. Annak bizonyítását tűzte ki célul, hogy minden emberi rassznak egyenlő az agytérfogata” • Az anomáliák mindig „kidumálhatók” • nagyagyú németek, kisagyú kiválóságok Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

27. Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

28. Kraniometria • A kérdés talán csak az 1970(!)-es évekre került le a napirendről • Nincs „eldöntve”, feltehetőleg ez így is marad, és feltehetőleg ez így is van jól… Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

29. V. Szociáldarwinizmus • Az élőlények közötti versengés kiterjesztése a társadalomra • Illetve, amint láttuk, eleve a társadalommal kapcsolatban alkották meg – a biológia sikere csak új lendületet adott a nézetnek • A gondolat gyökerei évtizedekkel megelőzik Darwint, többek között a Darwinra is erősen ható Thomas Malthus és Herbert Spencer nézetein alapulnak • …de Darwin maga elutasította! • A szociáldarwinisták számára a harc és a verseny a haladás és fejlődés kulcsa • a béke és az egyenlőség elsorvasztja, visszafejleszti a társadalmat • a legdurvább gyakorlatok igazolásának volt az ideológiai alapja

30. Szociáldarwinizmus • Két fő formában szokták kifejteni: • Egyének közötti harcként • a szabadság, a túlélésért folytatott harc miatt, nem fér össze az egyenlőséggel • ezzel igazolják a társadalmon belüli egyenlőtlenséget • (főleg Angliában, az USÁ-ban divatos) • Csoportok közötti harcként • a leginkább életképes kultúra, nemzet, később „faj” nyer nagyobb életteret a gyengébbek rovására • ezzel a csoportok közötti elnyomást, az imperializmust és a kolonializmust lehet legitimálni • (a Német Birodalomban és Japánban népszerű) • Fontos táptalaja az eugenika mozgalmának

31. VI. Eugenika • Francis Galton (1822–1911) • az emberi kiválóság öröklődése érdekelte, fő műve a Hereditary Genius (1869) • Darwin unokatestvére, a kor értelmében antropológusnak, „embertudósnak” számít • a számszerűsítés apostola, úttörő statisztikus, ez határozza meg a munkásságát • ő alapozza meg a mai értelemben vett statisztikát ahhoz, hogy minél precízebben tudja kivitelezni ezeket a vizsgálatait • bevezette többek között a korreláció és regresszió fogalmait • először használ kérdőíveket statisztikai adatfelvétel céljából • Minden tulajdonságot örökölhetőnek gondol, amit mérni tud • Ez a nézet a biologizmus: e szerint a kultúra „a vérünkben van” Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

32. Eugenika • Eugenika: az emberi faj tökéletesítésének a tudománya: • „ mindazokkal a hatásokkal foglalkozik, amelyek egy faj veleszületett kvalitásait javítják, és amelyek ezen kvalitások lehető legelőnyösebb kifejlődését elősegíthetik” (Galton) • tehát egyfajta „embernemesítés”, eleve adottnak tekintett kiválósági tényezők mentén • A szót Galton alkotta 1883-ban (’jó’+’születés’) • eredetileg nem utal „génekre” vagy „genetikára”, hiszen ezek a fogalmak nem is léteztek még • valamilyen formában szinte a teljes nyugati értelmiség támogatta • pl. betegségek megelőzése érdekében, de pl. a születésszabályozási mozgalom is erősen kötődött az eugenikához Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

33. Eugenika • Két irányban lehet elindulni: • az emberi faj állományának javítása az arra érdemesek szaporodásának elősegítésével (pozitív eugenika) és az érdemtelenek szaporodásának visszaszorításával (negatív eugenika) • sokat értekeztek arról, hogyan lehetne a társadalom „legkiválóbbjait” több utód nemzésére ösztökélni • pl. felvilágosítás vagy anyagi juttatások révén • de sokkal „sikeresebbek” voltak a másik oldalon: • szellemi és testi fogyatékosok, homoszexuálisok, promiszkuusnak tekintett nők, egyes etnikai csoportok vagy egyszerűen a szegények szaporodásának korlátozásában • Az igazán durva változat a kényszerített negatív eugenika volt, ami a 20. század első 3 évtizedében bontakozott ki • az viszont a mai napig fontos és vitatott etikai kérdés, hogy önként vállalt módon milyen eugenikai jellegű döntések engedhetőek meg... Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

34. Eugenika • Állami eugenikai programok • Míg Európa élen járt az „elméletalkotásban”, az Egyesült Államok a tettek mezejére lépett… • 1896-ban Connecticut állam tilt elsőként ilyen alapon házasságot • 1907-ben Indiana állam vezetett be (a világon először) sterilizációs szabályozást, amit később további 30 állam követett • Mélyen benne volt a közfelfogásban • A 20-as években "Better Baby" és "Fitter Family" versenyek a pozitív eugenika jegyében • 1928-ban több mint 20000 egyetemi hallgató számára volt kötelező valamiféle eugenika témájú óra Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

35. Eugenika • A Fitter Family verseny büszke nyertesei egy kansasi kisvárosban Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

36. Eugenika • Beavatkozások az USÁ-ban • 1924-ben a Bevándorlási Törvény fajtisztasági megfontolásokon is alapult • 1927-től emelkedett meredeken a kényszersterilizációk száma, elsősorban mentális betegek és bűnözők körében • Öt évtizeden keresztül, egészen a 60-as évekig mintegy 60000 sterilizációt hajtottak végre! • Az eutanázia gondolatával is összefonódott • sokan álmodoztak nagy léptékű eutanázia-programokról is, de ez nem vált hivatalossá soha – ugyanakkor számos intézetben igen leplezetlenül gyakorolták egyes orvosok Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

37. Eugenika • A mozgalom gyorsan terjedt • az amerikai eugenika fontos inspirációs és anyagi forrása volt az európai, azon belül is a náci Németország programjainak • 1920-as évek: többek között Belgium, Brazília, Kanada, Svédország is követte az USA példáját • Nemzetközi koordináló szervezet is létezett: International Federation of Eugenic Organizations • 1935-ben a nürnbergi antiszemita törvények is a fajhigiéné jegyében születtek • A németországi fejlemények következtében a 30-as évek második felében egyre több országban megkérdőjelezik az eugenika gyakorlatát Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

38. Eugenika • Az eugenika bukása • 1945 után a gondolatkör egésze és a gyakorlat legtöbb formája szalonképtelen lett • Ennek ellenére egészen a 60-as, 70-es évekig sok helyen fennmaradtak a kényszerített születésszabályozás egyes formái, főleg zárt intézetek, kórházak kapui mögött… • Ez utóbbi gyakorlatokat a ’68-at követő szabadságjogi és feminista mozgalmak hatására kellett berekeszteni • de a mai napig derülnek ki rémtettek a nem is olyan távoli múltból, pl. • http://kitekinto.hu/amerika/2012/03/23/gyermekeik_orokbe_adasara_kenyszeritettek_egyedulallo_nket_kanadaban/ • http://index.hu/kulfold/2013/03/21/bocsanatot_kert_az_ausztral_kormany_a_kenyszeradoptalasokert/ • http://www.origo.hu/nagyvilag/20120509-gyerekrablasok-kisertik-spanyolorszagot.html Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék