Finnugor n prajz
Download
1 / 30

- PowerPoint PPT Presentation


  • 67 Views
  • Uploaded on

Finnugor néprajz. 4. óra 2010.03.11. Prológ. nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek alapján beszélhetünk fgr. néprajzról, de ez nem feltétlenül egy történeti kontinuum történelmi, földrajzi tényezők

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '' - keitaro-rin


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Finnugor n prajz

Finnugor néprajz

4. óra

2010.03.11.


Prol g
Prológ

  • nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság

  • kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek alapján beszélhetünk fgr. néprajzról, de ez nem feltétlenül egy történeti kontinuum

  • történelmi, földrajzi tényezők

  • 3 nagy csoport: balti finn népek, Uráltól nyugatra élő, földműveléssel foglalkozó népek és szibériai félig nomadizáló népek

  • a fiatal írásbeliség kedvezett a folklór kutatóinak

  • a mítoszok, hiedelemvilág – évezredes távolság

  • agrárkultusz

  • áldozóhelyek

  • ünnepek

  • halottkultusz


Finnek
Finnek

  • 12. szd-tól svéd befolyás, kereszténység, de pogány rítusok is

  • de: Ny-K határán

  • földművelés nagy hagyományai (égetés, csapolás)

  • vadászat (erdei madarak, vadrén, jávor, prémes állatok, fóka); rovásjelek

  • halászat (rekesztékes, szigonyos, zsákhálós)

  • kétnyomásos, tejgazdaságok)

  • 16. szd-tól kátrányégetés (terva), fafeldolgozás


Finnek1
Finnek

  • D-Ny: halmazfalvak, tanyák (18. sz.); kétszintes gazdasági épületek, rönkházak, deszkaborítás; hajlított talapzatú bölcső, festett szekrények, szőttesek; növényi orn.

  • K: kis falvak, boronaházak; padok, akasztós bölcső, festetlen, faragott; mértani formák

  • viselet: nők: csíkos szoknya, mellény, főkötő; ff: térdnadrág, mellény, félkabát v kaftán

  • Ny: lyukas kenyér (reikäleipä), sör, hús, sajt; K: puha rozskenyér, aludttej, tea, kvasz, hal; maksalaatikko, mämmi, karjalanpiirakka, karácsonyi sonka

  • Ny: svéd esküvői szertartások, K: archaikusabb, a két törzs (suomi és häme) egyesülését szimbolizálja

  • szauna, füstös (savusauna), virgács, saunahenki


Sztek
Észtek

  • skandináv, balti, német és orosz hatás

  • Kr. e. 2. éveredtől földművelés (Kr.e.1. éve. ekés, de konzervativizmus), állattenyésztés, rozs, köles, zab, árpa, len, kender, tejtermelés

  • főként tengeri halászat

  • nyugati és északi csoport – skandináv hatás, keleti és déli – orosz + a szetuk (12. sz. pravoszláv): igen archaikus elemek, önálló nyelvként és etnikumként, legősibb népköltészeti réteg


Sztek1
Észtek

  • régen halmaz- és soros falvak, 19. sz. utcás településtípusok, talu – tanya; D-Éo. egyudvaros, elzárt települések

  • faluközösségek

  • rehielamu – csarnokszerű boronaház (évezredes), 19. sz. háromosztatú, riga – gazdasági épület, szetuknál oroszos építkezés

  • női viselet: len/pamuttunika, csíkos szőttes szoknya, szőttes öv, rövid kabát/mellény, homlokpánt, sõlg (melltű), ünnepi kötény, kendő, koszorú, fejdíszek; lányoknál nincs fonat


Sztek2
Észtek

  • Ff viselet: ing, hosszú/térdnadrág, félkabát, posztókalap

  • női: 5 főbb típus: É: ujjatlan tunika, hosszú ing, fekete, majd csíkos szoknya

  • D: ua. + térdig érő vállkendő

  • Ny: csíkos és mintás szoknya, kendő nyakon, merevített kendő

  • szigeti: pliszírozott szoknya, Muhu (kb. az észt Kalotaszeg)

  • szetu: szarafán, óriási sõlgök, dísztörölköző


Sztek3
Észtek

  • gyapjú – geometrikus minták

  • ötvösművészet (karcolt, kőberakásos)

  • fafaragás, söröskorsók, lófejes díszítés, boróka

  • rozskenyér, mustleib, kása, kama, répa, káposzta, K-en túró, sör, kvasz, véres hurka, kohuke

  • szaunakultúra

  • áldozókövek

  • néptánc és népdal (Daloló Forradalom, Dalos- és Táncosünnepek)


Vepsz k
Vepszék

  • sokáig halász (É)-vadász-gyűjtögető; D irtásos-égetéses földművelés, 18. sz. oroszok, fakitermelés, kereskedelem

  • 20 sz-ig faluközösség, nagycsalád

  • lakóház erős finn hatás, borona, kétszintes gazdasági épületek, T alakú, zárt udvar

  • női: szarafán, hímzett blúz v szoknya-blúz szőttes övvel, dísztörölközővel

  • savanyú kenyér, halas tészta, sör, kvasz

  • piros-fehér hímzések, fa, ló, madár, felemelt kezű figurák

  • csónak alakú, ló/madár mintás csanak


V tok
Vótok

  • halászat-vadászat, irtásos-égetéses fm.

  • 18. sz. erdőgazdálkodás

  • erős orosz hatás (ház, mezőgazdasági eszközök)

  • női viselet:

  • lány – ujjatlan fehér szarafán, rövid blúz

  • asszony – ua. csak kék, csúcsos főkötő

  • idős – hosszú ing, kendő; gyöngyhímzés is, bocskor


Izs rok
Izsórok

  • NB! sokszor a vótok is izsóroknak nevezik magukat

  • irtásos-égetéses fm, tengeri és folyami halászat

  • kereskedelem, fakitermelés, fafeldolgozás

  • fazekasság

  • anyagi kult. szinte teljesen orosz

  • női: K: fehér, ejtett vállú lening, két téglalapból varrt ruha, kapocs, balról nyitott, ruha aljáig érő kendő

  • Ny: ua. ing, kétoldalt nyitott szoknya, oroszos fejdísz

  • 19. sz. szarafán


L vek
Lívek

  • 10-12. sz. a fénykor, tengeri halászat, földművelés, állattenyésztés, kereskedelem

  • német, dán, svéd, orosz, majd lett befolyás

  • erdei méhészet

  • kurlandi lívek: tengeri halászat, hajózás, fókavadászat, kereskedelem

  • nők gyűjtögettek

  • csak kertgazdálkodás (mocsár miatt)

  • 20 sz.-ig kémény nélküli boronaház

  • női: sötét, csíkos szoknya, világos ing, vállkendő

  • ff: térdnadrág, állógalléros szürke/kék/barna rövid kabát


Karjalaiak
Karjalaiak

  • földművelés: rozs, köles, zab, árpa, kender, len, sárgaborsó, hagyma, répa, káposzta; túróeke

  • állattenyésztés: szm, juh, disznó, rén

  • 19. sz. fakitermelés, kereskedelem; bérmunkák

  • hagyományos mesterségek: kovács, takács, bodnár, fazekas, fegyverkészítő, nők: aranyszállal, igazgyönggyel hímeztek

  • nyírkéreg- és famegmunkálás

  • felemelt kezű nő, lovak, madarak, szarvasok


Karjalaiak1
Karjalaiak

  • folyómenti települések, 19. sz. utcás falvak

  • kétszintes rönkházak, sok ablak, kétszintes gazdasági épületek, fedéllel összekötve

  • nagycsalád

  • kemence a ház frontális fala felé, asztal utcai oldalon (spec.)

  • tájegységenként változó viselet: K: szarafán és ing, Olonyec környékén: szoknya, Ladogánál: kétoldalt nyitott szoknya

  • ff: nyakravaló kendő, kötött v szőtt öv

  • rántásos halleves, tejes/tejfölös sült hal, savanyú kenyér, halas pirog, köleskása, tea, kvasz, enyhén sózott kávé


Sz mik
Számik

  • folyami és tengeri halászat (hálós)

  • réntartás (tulajdonjegyek), nomadizálás (vs erdei), nagy csordák, vezérhím, fejés, ősszel vágás, nyereg (fából)

  • erdei: kis csorda, kis távolság, visszatérés a szálláshelyre

  • réntenyésztés, prémvadászat (tompa nyíl); farkas, medve (verem, kopja)

  • gyalog; sí: lapos, rövid, alul prémes, egy bot

  • szán: teherhordó, személyszállító, szent; csónak forma, régen egy fából, a 2. támlás


Sz mik1
Számik

  • szent szán: bálványok, rituális eszközök, nők nem előzhették meg

  • csónak: erdeifenyő deszkákból

  • családok közössége (siida), közös tulajdonú föld, kölcsönös segítségnyújtás, zsákmány elosztása, földterület a család méretétől függött

  • gazdálkodás a siida területén belül

  • választott siidagyűlés, de a sámánok is

  • nyári és téli szállás

  • a rén a rang alapja (párválasztás, örökség)


Sz mik2
Számik

  • kerek v négyszögletes kúpsátor, nyáron vászon, télen prém, padlón ágak és prém

  • nyílt tűzhely, bogrács, mögötte a szent „sarok”, hátsó kijárat, nőknek tilos, nők gyerekek bal, ff jobb

  • téli: boronaház; tengermellék: piramisszerű félig földbe ásott, tőzeggel fedett kunyhó

  • lábasházak (lábak zsírozva)

  • ruha: női-ff egyenes ing, piros és sárga dísz, ff széles bőröv+vadászkésszég, ff: posztó/bőrnadrág, ún. négyszélsapka; nők tarka szoknya, állógalléros, bebújós, kifordított bunda

  • rén teljes feldolgozása, erdőn madár, bogyó is

  • munkamegosztás

  • csontmegmunkálás


Mordvinok
Mordvinok

  • erzák: europid, atlanto-balti; moksák: átmeneti, szuburáli, mongolid elemek

  • prémes vadászat, méhészet, földművelés (háromnyomásos már 17. sz.), állattenyésztés, legelőző-istállózó

  • faluközösség, falugyűlés, szokásjog, ozksz-atja (főpap) és segédei, rovópálcák

  • kiscsaládok túlsúlya, de nagycs., munkamegosztás

  • közös apai őstől származó nagyobb közösségek


Mordvinok1
Mordvinok

  • folyómenti bokros és halmazfalvak, 19. sz. szalagos

  • régen házfront az udvar felé, gazdasági ép. szétszórva, később párhuzamosan v U alakban

  • először föld-, majd félig földkunyhó, rönk, egy majd két- és háromosztatú, D: agyag, vályog

  • oroszos, bejárattal szemben kemence, átellenben szent sarok; padok, szekrény, spec. kanáltartó

  • női: hosszú tunika, bonyolult fejdísz, rengeteg ékszer, hosszú fehér ruha hasítékkal, dúsan hímzett, erza: köpeny, m: kabát, vászonnadrág; közös: farkendő (pulagaj), gyöngyhímzés, kaori kagyló, pénzdísz; dísztörölköző

  • ff: 18 sz. orosz (kiv. mai folkfesztek)


Mordvinok2
Mordvinok

  • hímzés: geo, stilizált állat, növény

  • díszes jegyajándékok (pl. guzsaly)

  • ablakdíszek (csipkés)

  • savanyú kenyér, kovásztalan tészta

  • marha-, rituálisan lóhús

  • kása

  • savanyított tej, mézsör, kvasz


Marik
Marik

  • hagyományos h-v-gy, Kr.e. 2. kezdet termelőgazdálkodás, vadász (verem, les, hálós, csapda); mókusprém pénz

  • daru, vadlúd, hattyú az istenek madara

  • kerítő- és rekesztőhalászat

  • erdei méhészet; hegyi mariknál kertgazdálkodás is; disznó és kecske tisztátalan

  • patriarchális faluközösség; tyúktojás fizetőeszköz

  • legeltetés


Marik1
Marik

  • arányos földosztás, etnikailag nyitott, falutanács, apai ágú rokonok közössége

  • 20 sz. már kiscsalád, asszony is rendelkezik hatalommal

  • szent ligetek

  • nyárfából csónak, tutajok, kézi-, teher-, személy- és ünnepi szán (elöl nagyon felhajló talpfa)

  • folyómenti falvak; vö. mordvin

  • rönkház, nyeregtetős, kudo (szent hely, nyárikonyha); hombár-kamra (nyári lak);fürdőház


Marik2
Marik

  • kenyér, lepény, darakása, palacsinta, pirog, sült túrós gombóc, lóhús csak áldozati ünnepen, főtt hús; joghurt, író, tea, házi sör, mézsör, „pálinka”

  • női: hosszú ing, vászonnadrág, 1,5 m öv, kónuszos sisak/kendő/főkötő, szúnyog elleni védősisak, háncsbocskor, bőr/halina csizma

  • ff: ing, öv, dohányzacskó, hosszú nadrág, kaftán

  • népműv: faragás (vízimadár, ló), csanak, ablakkeret, háncs, nyírkéreg


Komik
Komik

  • termelő gazd., É: halász-vadász, réntartás

  • prémvadászat: idénymunka, ált. csoportban; izsmai komik:arzénos cigipapírral rókára

  • szigonyos/szákos halászat, de horgászat is

  • istállózó állattartás: szm., ló, juh

  • faluközösség, nagycsalád, jelek (pas)

  • észak-orosz viselet hatása; női: szarfán, ing, kötény, öv, főkötő, gazdag hímzés, homlokpántok

  • ff: nyitott ing, szűk nadrág, kaftán; É: prémes ruhák

  • művészi fafaragás és hímzés, permi állatstílus

  • pelnyany, sajt, hal, zsurló, tea, kvasz, házi sör


Udmurtok
Udmurtok

  • két endogám csoport: vatka és kalmez; 70 vorsud (törzsszövetség) de: beszermánoknál nincs nyoma; nagycsalád, faluközösség, falugyűlés (kenes/kenyes)

  • földszintes, egyosztatú ház (korka)-kamra (kenos)-imház (kuala)-fürdőház (muncsó)

  • ekés földművelés (köles, tönköly, zab, árpa, hajdina, lencse, sárgaborsó)

  • legeltető-istállózó állattartás

  • erdei méhészet, később kasos


Udmurtok1
Udmurtok

  • női: 3 típus – É: tunika, ing, nyitott kaftán, kötény, melltakaró (karacsi), rengeteg ékszer, D: tatáros, mintás ruha, beszermán: köztes

  • ff: hosszú, jobb oldal vágott ing, sötét nadrág, posztókalap, fonott öv, D: kockás

  • ételek: kása, pelnyany, tabany (kelt tésztás palacsinta), sanga, nyany (kenyér), perepecs, milüm, méz, házisör, tea, kvasz, író, kumiska/arakü


Hantik
Hantik

  • 16-17. sz. felbomló ősközösségi társadalom, katonai demokrácia, törzsi szervezetek, vérségi alapú, később területi

  • 20. sz. családok, ill. jurta/sátorközösségek

  • réntartás, piacorientált halászat, vadászat

  • csónak, szán, síléc

  • vázas és boronaház, különféle kúpsátrak, rönkház, lábaskunyhó, változó szállásterületek

  • nyírkéreg és tőzegmoha feldolgozása, fafaragás

  • női: hosszú ruha, nagy vállkendő, kifordított bunda


Manysik
Manysik

  • ősi obi-ugorok, két nagy frátria: Por (medve, Numi Tórem) és Mosz (a Világügyelő Férfiú)

  • alapvetően monogám, patrilokális család, kiv: levirátus; munkamegosztás

  • hagyományos életmód: fél nomadizálás (két állandó szállás), de inkább faluközösségek

  • réntartás: nyenyec típusú, de ma kis csordák, pásztorokkal, teljes feldolgozás, füstölés

  • gyűjtögetés (áfonya, hamvas szeder)

  • rekesztéses halászat, prémvadászat


Manysik1
Manysik

  • csónak-szán-sí

  • kónuszos sátor (régen kéreg, ill. prém), egyosztatú boronaház, lábasházak

  • bejárattal szemközt a feleség alszik, balra a férfiak és a gyerekek

  • női: állig gombos tunika, geometrikus hímzés, kaftánszerű köpeny, bunda, csizma, csüngős kendő, két fonat, hamis copf

  • ff: csak a malica (rénprém felsőruha) hagyományos


Irodalom
Irodalom

  • kötelező:

    www.renhirek.blogspot.com – a divat, fürdőház, népművészet, népviselet c. posztokat ismerni, a képeket a vizsgán fel kell tudni ismerni

  • egy nép (lív-vót, vepsze-izsór egynek számít) néprajzi jellemzőinek alapos ismerete: http://mnyfi.elte.hu/finnugor – tananyag menü

    Csepregi Márta (szerk.), Finnugor Kalauz, 2. kiad., Bp., Panoráma, 2002.

    Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, 2009.


ad