Anali zátorok

1. http://www.biologyonline.info/ Analizátorok Periferikus szakasz -receptorok Közvetítő szakasz -pályák Központi szakasz- kérgi vetület

2. Hallás analizátora • Szerepe: • Akusztikai ingerek felfogása • Tájékozodás • Részei : • Periferikus szakasz: hallóreceptorok – belső fülben • Közvetítő szakasz: hallópálya • Központi szakasz: hallókéreg

3. A fül alkotóelemei • Külső fül – levegőrezgések felfogása, középfül felé való vezetése • Középfül – továbbítás a belső fül felé • Belső fül – hallóreceptorok ingerlése, ingerület továbbítása – periferikus szakasz

5. Külső hallójárat Fülkagyló Rezonátor, enyhén erősíti hangokat • 25 mm hosszú • Bőr béleli, melyben számos faggyúmirigy található • Dobhártya zárja le • 9 mm átmérőjű, ovális gyengén rugalmas • Csontos gyűrűbe ékelődik • Külső részét bőr fedi • Belül nyálkahártya fedi • A két hámréteg között kollagénrostos váz található • Ferde állású, kúp alakú • Belső részéhez a kalapács nyele rögzül • Rezgése a csontocskákra továbbítódik

6. Középfül • A dobüregben foglal helyet • Nyálkahártya béleli • Kapcsolatban áll az orrgarattal a fülkürt révén • Csontocskák láncolata • Kalapács – dobhártyára támaszkodik • Üllő • Kengyel – az ovális ablakra támaszkodik

7. Belső fül • Sziklacsontban foglal helyet • Csontos labirintus – belsejét perilimfa tölti ki • Tornác • Csontos ívjáratok • Csiga • Hártyás labirintus – belsejét endolimfa tölti ki • Tömlöcské és zsákocska • Hártyás ívjáratok • Vesztibuláris járat, hártyás csiga és a dobüregi járat

8. Csontos csiga • Csúcsi részén helikotréma • Spirális lemez (egész a csúcsig), folytatásában az alaphártya • Vesztibuláris járat – Reissner hártya • Csigajárat – háromszög alakú • Dobüregi járat

9. Csigajárat Határai: • Reissner hártya • Oldalt csiga csontos fala, sajátos hám béleli, hajszálereket tartalmaz • Alul a spirális lemez és az alaphártya • Belsejében a Corti-féle hallószerv • Endolimfa H –helikotréma Rm- Reissner –féle hártya SV- vesztibuláris járat SM-csigajárat ST- dobüregi járat SG- spirális dúc, Corti-féle dúc M-modiolus (kúp alakú, a csontos csiga tengelye)

10. Corti-féle szerv • Spirális lemez • Belső spirális barázda • Belső támasztósejtek, belső érzősejtek • Külső támasztósejtek • Fedőlemez • Retikuláris hártya • Külső érzősejtek • Pillérsejtek (belső, külső) • Hámsejtek- stra vascularis • Külső spirális barázda • Kötőszövet • Alaphártya hámborítása • Corti-féle alagút • Corti-féle dúcsejtek • Csontszövet

11. Halláselmélet Békésy A kengyel rezgése rezgésbe hozza a vesztibuláris és dobüregi járatban levő folyadékoszlopot • a rezgések a kerekablakban elveszlődnek • A dobüregi járat perilimfarezgései megemelik az alaphártyát • A külső érzősejtek csillói a fedőhártyába ütközve a sejthártya depolarizációját eredményezik • A spirális lemezen ülő érzősejtek ingere pedig a csigajárat endolimfájának a rezgése • Az idegingerület a hallórostokon a KI továbbítódik A hallás típusai • Légvezetéses – fül révén • Csontvezetéses – koponyacsontok rezgése

12. Közvetítő és központi szakasz • I. neuron– Corti féle dúcban, periferikus nyúlványai az érzősejtek alapi részén végződnek, tengelynyúlványa a VIII. agyideg hallórostjait képezi • II. Neuron- a nyúltagyi felső és alsó hallómagban • III. Neuron a felső és alsó olajkákban • Az alsó magból induló rostok az azonos oldali olajkában szinaptizálnak, majd a trapéz testben kereszteződnek és mint oldalsó hurokpálya haladnak az alsó ikertestek felé • A felső magból induló rostok felületesen haladnak, majd a középvonalban a mélybe nyomulnak és az ellenoldali olajkában szinaptizálnak, az idegrostok csatlakoznak a hurokpályához • Tonotópiás tagozódás (hangmagasság szerinti reprezentáció), a mag dorso-mediális részébe a csiga bazális járatábol érkeznek rostok (mély hangok), a ventrolaterálsi részében a felső járatokból érkeznek rostok (magas hangok) • Több kapcsolóállomás következik: trapézmag, a hurokpálya magva, a járulékos olajka • Következő kapcsolóállomás az alsó ikertestekben, ez a hallással kapcsolatos reflexek központja (pl. Fejnek a hang irányába történő mozgatása) – tectospinális pálya a gerincvelői motoros magvakban végződik • Az utolsó kapcsolóállomás a mediális (belső ) térdelttestben van, innen a rostok a hallókisugárzás révén a kéregben végződnek • Elsődleges halló kérgimező B41, a 42 a hallással kapcsolatos emlékképek tárolásának központja, kapcsolatban áll az érző beszédközponttal

13. Hallópálya

14. Egyensúlyérzékelés analizátora • Szerepe: • Tájékozódás • Egyensúly fenntartása nyugalomban és helyváltoztatáskor • Az egynesúlyérző szerv a belső fülben található a tömlőcskében, zsákocskában és az ívjáratokban

15. Periferikus szakasz Érzőfoltok (maculák) • Zsákocska és tömlőcske falában • Ingerük az egyenes vonalú gyorsulás • Alkotórésze: • Támasztósejtek • Csillós érzékhámsejtek, alapi és oldalsó részükön idegrostvégződések • Stereocillium • Kinocillium • Kocsonyás párta • Mészkristályok (otolitok) • A mészkristályok nyomására a stereocilliumok a kinocillium felé mozdulnak el, a sejt ingerlődik • Ellentétes irányba való elmozdulásuk gátló hatású Érzőtarajok (crista ampularis) • Felkörös ívjáratok tágulataiban helyezkednek el • Félkörös ívjáratok a tér három irányába helyezkednek el • Endolimfaáramlást eredményező szöggyorsulásra érzékenyek • Alkotórésze: • Támasztósejtek • Csillós érzékhámsejtek, alapi és oldalsó részükön idegrostvégződések • Kocsonyás fedő -cupula

16. Vesztibuláris pályák • I neuron – Scarpa dúcban • II neuron- a nyúltagyi vesztibuláris magvakban (felső, alsó, belső, külső) • Az ellenoldali magvak ersztéki rostokon keresztül kapcsolatban állnak egymással • a vesztibuláris magvakban végződnek a kisagyból, gerincvelőből érkező rostok, melyek az ízületi receptorok impulzusait közvetítik • A magvak efferens rostok révén ellenőrzik az érzékhám működését • A nyúltagyi vesztibuláris magvakból kiinduló rostok egy része: • Mint tractus vestibulo-spinalis halad a gerincvelőbe, ahol a feszítőizmok α és γ mozgatóneuronjait aktíválja • Tractus vestibulo-retikularis – retikuláris állományba • Vestibulocerebbelaris –kisagy archicerebellumába • Vestibulo-nuclearis , a szemmozgató agyidegek magvaihoz (III, IV, VI) – a fej mozgása ellenére és lehetővé teszi egy tárgy fixálását • Kis részük átkapcsol a talamuszba ( a nucleus ventralisban) és a kéregbe vetülnek a testérzőmező arctájék közeli részébe

17. A látás analizátora • Szerep: • A környezetből az információk 90%-a a látószerven keresztül érkezik • Lehetővé teszi a térbeli tájékozodást, a környezethez való alkalmazkodást • Egyensúly fenntartása • Figyelem felkeltése • Ingere : a látható sugarak 400-700 nm • Részei: • Receptor szakasz – retina • Közvetítő szakasz-látópálya • Központ - látókéreg

18. A szem • A látás szerve • Alkotórészei: • Szemgolyó • Járulékos védőszervek • Szempilla • Szemöldök • Szemhéjak • Könnykészülék • Kötőhártya • Járulékos mozgatószervek

19. Járulékos mozgató-szervek • A szemgolyót mozgató izmok • Felső, alsó, belső, külső egyenes • Felső és alsó ferde • Beidegzés: II, IV, VI

20. A szemgolyó • A szemüreg (orbita) elülső részében foglal helyet • Zsírszövetbe van beágyazvó • Kissé lapított, gömbölyded szerv • A szemüreg hátulsó részén a látóideg lép ki saját csatornáján

21. A szemgolyón két tengely húzható: • Anatómiai – a szemgolyó elülső és hátulsó pólusán áthaladó tengely • Optikai – a pupilla középpontját és az éleslátás pontját összekapcsoló tengely • Optikai készülék részei: • Szaruhártya • Csarnokvíz • Szemlencse • Üvegtest • Falát három burok alkotja: külső, középső és belső

22. Külső burok • Ínhártya (sclera) – szemfehérje • fehér színű • tömöttrostos kötőszövet • védő szerepe van • a szemgolyó hátulsó pólusán a látóideg és a szemgolyóba belépő vérerek furják át • Szaruhártya - cornea • A szemgolyó elülső részén • Átlátszó • Óraüvegszerűen illeszkedik az ínhátyához • A csarnokvíz táplálja • Középső burok • Érhártya • A szemgolyó hátulsó részét burkolja • Táplálja a szemgolyót • Feketekamra szerepét tölti be • Sugártest • érhártya elülső részének megvastagodása • Sugárizmok és sugárnyúlványok alkotják • Szivárványhártya • Sugártest elött helyezkedik el

23. Sugártest • Rajta rögzül a lencse a lencsfüggesztő rostok révén • Izomzata a lencse görbületét szabályozza, szerepe van a közel és tóvollátásban • Külső részét sugár irányú redők borítják (orbiculáris ciliaris) • Belölük indulnak a sugárnyúlványok (80) –csarnokvíz termelésében vesznek részt • A sugárredők elülső részén a sugárizmok foglalnak helyet • Sugár irányú rostok • Körkörös rostok • Hátulsó részét a retina vak része határolja Szivárványhártya • Lencse előtt a fényrekeszt, blendét képezi • A sugártestről ered • Elülső részét kötőszövet alkotja, melyben pigmentek találhatók • Alatta az izomréteg helyezkedik el • Sugár irányú rostok • Körkörös simaizomrostok • Hátulsó részét a retina vak része határolja

24. Belső burok – ideghártya-retina • Látó retina – a szemgolyó 2/3 borítja, fényérzékeny receptorokat tartalmaz • Vak retina – a szemgolyó elülső 1/3 alkotja • Ora serrata – fogazott vonal, a két retina közti határt képezi • A szemgolyó hátulsó részén található: • Vakfolt – látóideg kilépési helye • Sárga folt – éles látás központjával

25. Szemfenék – szemtükörrel vizsgálható • Vöröses színű • Az orr felüli részében a vakfolt figyelhető meg, fehéres színű korong, melynek közepén bemélyedés található • Itt ágazik el a retina osztóere (világos, vékony) és egyesülnek a gyűjtőerek (sötétebbek, vastagabbak) • A sárga folt ovális mező, sárgás és közepén gödör található

26. A látóretina szövettani szerkezete • Pigmenthám • Pigment tartalmú hasáb alakú hámsejtek, nyúlványaik a fotoreceptorok nyúlványai köző hatol • Csapok és pálcikák • A fotoreceptorok nyúlványai • Fényérzékeny anyagot tartalmazn • Külső határhártya • A fotoreceptorok periferikus és központi része között húzódik, Müllersejtek külső nyálványai közti kapcsolat • Külső szemcsés réteg • Csapok és pálcikák perikarionja • Külső szinaptikus réteg • Fotoreceptorok és a bipoláris neuronok szinaptikus kapcsolatának helye, itt vizszintes neuronok is találhatók • Belső szemcsés réteg • Bipoláris neuronok perikarionja • Belső szinaptikus réteg • Bipoláris és multipoláris neuronok szinaptikus kapcsolatának helye • Multipoláris idegsejtek • A multipoláris idegsejtek perikarionját tartalmazza • Látóidegrostok • Multipoláris idegsejtek nyúlványai • Belső határhártya • Müllersejtek belső nyálványainak kapcsolata

27. Fotoreceptorok szerkezete és szerepe • Csapsejtek – nappali látás, színes látás receptorai • Pálcikasejtek- szürkületi látás receptorai • Fotoreceptorok részei: • Kültag, pálcika és korong alakú • Fényérzékeny korongokat tartalmaz, membrán betüremkedések, látópigmentet tartalmaznak (pálcikák rodopszint) • Csilló • Összekötő tag • Beltag • Perikarion • Axon

28. A szemgolyó optikai készüléke • Szaruhártya • Átlátszó hártya • Csarnokvíz • Sugárnyúlványok termelik, az agy –gerincvelői folyadék összetételéhez hasonló • Tápláló szerpe van • Elülső szemcsarnok • Hátulsó szemcsarnok • Csarnokvíz elvezetése, carnokzúg révén történik (glaukoma) • Szemlencse • Kétszeresen domború lencse • Lencsetok veszi körül mely a sugártesthez rögzíti a lencsefüggesztő rostok révén • Átlátszó, megnyúlt hámsejtek alkotják (zöldhályog) • Részei : • Kocsonyás külső kéregállomány – rugalmas, korral csökken- lapos és merev lencse • Tömör belső mag • Üvegtest • Kocsonyás anyag, a retinát rögzíti

30. Látópálya • a látóideg a saját csatornáján a koponyüregbe lép, ahol az orr felőli rostok kereszteződnek • Ezt követően a látóhuzalban haladnak az azonos oldali halántéki rostok és az ellenoldali orrfelőli rostok • Átkapcsolnak az oldalsó térdelt-testben • Látókisugárzás rostjai a látókéregben végződnek • Elsődleges látómező a B17 mező, sarkantyú hasadék felett és alatt • Másodlagos látómező a B18, 19

32. A kereszteződés után a rostok egy része az oldalsó térdelt testben végződik, másik részük pedig a felső ikertestekben • Itt található a pupilla fényreflex-központja • Akkomodáció - pupillaszűkítő reflex

33. Ízlelés analizátora • Szerep: • Táplálék felvétel • Emésztőnedvek termelése • Receptorok: • ízlelőbimbókban • Ízlelés pályája • VII, IX, V agyidegek • Nucleus solitariusban a második neuron • Talamusz • Kérgi vetület - I. testérző mező

35. A szaglás analizátora • Szerep: • Védekezés • Emésztőnedvek termelése • Szaglóreceptorok- szaglóhámban – módosult idegsejtek • Szaglóidegsejtek axonjai- szaglóideg • Szaglóidegrostok a szitalemezen a szaglógumóba lépnek • Szaglógumó kapcsolóállomás, azonos és ellenoldali szaglómezőbe • Szaglómező- agyvelő alapi részén a lyukacsos terület kérgi részében • A szaglómezőből infomáció halad a limbikus rendszerhez

36. A bőr • A testfelszín 15-20 %-át alkotja. • A testnyílások felé nyálkahártyában folytatódik. • Rétegei: felhám (epider-mis), irha (dermis), bőralja (hipodermis) • Függelékei: szőrtüszők és szőrök, körmök, mirigyek.

37. Funkciói: érzékelés, védés, hőszabályozás, tejelválasztás, kiválasztás, tápanyagok raktá-rozása • Vastagsága változó: vékony a szemhéjakon, a legvastagabb a hát felső részén. A mechanikai hatásoknak kitett bőrterületeken hiányzik a szőrzet és a bőr nagyon vastag. A vékonyabb bőrfelület szőrrel rendelkezik, néhany kivétellel. • A vastag bőr felületén redők és barázdák találhatók (ujjbegyeken a bőrlécek ujjlenyomatot képeznek. • A vérellátás a bőralja és az irha között haladó érfonatok révén történik • A hajszálereknek fontos szerepük van a hőszabályozásban

38. A felhám • Rétegei: • Csíraréteg • Tüskés sejtek rétege • Szemcsés sejtek rétege • Fenylő réteg (tenyér, talp bőrére jellemző) • Szaruréteg A felhám sejtjei: • Keratinocita – lásd szövet-tan • Melanocita – pigmentet termel, a melanoszómák a szömszédos keratinocitákba kerülnek ésa sejtmag fölött telepednek le. - a bőr színe a pigmentek mennyiségétől és eloszlásától függ (négerekben a teljes felhám vastagságában, fehérekben csak a csíra és a tüskés rétegben) • Langerhans sejtek - antigén prezentáló sejtek, citotoxikus T sejteket aktiválnak • Merkel-sejtek –tapintásban vesznek részt

39. Irha • 1-2 mm vastag réteg • Felső részében irhaszemölcsök találhatók – felhám táplálását biztosítják • Tömöttrostos kötőszövet alkotja Bőralja -lazarostos kötőszövet alkotja, melyben a bőrterület függvényében különböző vastag-ságú szírréteg található -hőszigetelésben van fontos szerpe

40. A bőr mint érzékszerv • Receptorok – szabad idegvégződések, érzőtestecskék • Pályák (három neuronosak): • Spinothalamikus laterális (fájdalom és hőérzőkelés), ventrális (durva tapintás) • Spinobulbaris és a folytatásában a hátsókötegi pálya (lemniscus medialis) • Fejből a lemniscus trigeminális • Kérgi központ: postcentrális mező (I. Testérző mező)

41. Exteroceptorok

42. Finom tapintás és a tudatos proprioceptiv érzékelés pályája – lemniscus medialis (belső hurokpálya) • Feji bement – V. Agyideg révén • Lemniscus trigeminalis – V. Agyideg hurokpályája • Kérgi mező: I. Testérző mező

43. Durva tapintás, hő és fájdalomérzékelés pályája - spinothalamicus • Feji bemenet

44. Mozgásérzékelés analizátora • Szerep: • Izmok működési állapota • Ízületekben végbemenő mozgások • A test és részei helyzetének meghatározása • Receptorok : Izomorsó, ínorsó, Vater-Pacini testecske • Pályák: • Spinocerebelláris • Spinobulbaris- folytatása a lemniscus mediális • Végződés - A spinocerebelláris a kisagyban a paleocerebellumba - A spinobulbaris a postcentrális mezőben

45. Nem tudatos proprioceptiv pálya –spinocerebellaris (gerincvelő-kisagyi pálya) • Egyenes (3) • Keresztezett (4)