1 / 4

A kultúra és a digitális kultúra értelmezése

A kultúra és a digitális kultúra értelmezése. - Kultúra: colere (lat.) = művelni (Cato I. e. 234-149) [szőlő ill. kertművelés]. - Cultura agri = az embert körülvevő „nyers” természet gondozása, ápolása. - Cultura animi… philosophia est = Az ember társadalmi lény (Cicero I. e. 106-43).

Download Presentation

A kultúra és a digitális kultúra értelmezése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kultúra és a digitális kultúra értelmezése - Kultúra: colere (lat.) = művelni (Cato I. e. 234-149) [szőlő ill. kertművelés] - Cultura agri = az embert körülvevő „nyers” természet gondozása, ápolása - Cultura animi… philosophia est = Az ember társadalmi lény (Cicero I. e. 106-43) - Kultúra: társadalmi lénnyé tesz (eszköz, szokás, hiedelem, rítus, játék, nyelv) - Kultúra: túlélési stratégia… Minden, nem öröklött információja az emberiségnek - Kultúra: korszakonként, társadalmi csoportokként változó, összetett fogalom - Digitális kultúra: A „hagyományos” kultúra egyre nagyobb szelete - Digitális kultúra: A „hagyományos” kultúra nélkül nem értelmezhető/jöhet létre - Minden objektum v. jelentés függetlenül: digitális úton jött-e létre v. digitalizálták - 1. Részterület: Eszközök: PC, Mobil, PDA, Digit. Fényképező, DIGI TV stb. - 2. Részterület: Értékteremtő használat képessége, jogok, szolgáltatások (ill. hiánya) - 3. Részterület: A digitalizálás (Közkinccsé tétel, megőrzés, állományvédelem) - 4. Részterület: Csak digitális úton létrejött kulturális elemek - Online forradalom: A 3. már háttérbe szorulóban van a 4.-hez képest

  2. Az információs írástudás fogalma - A fogalom az 1970-es évek IT-fejlődésének eredményeképpen jelent meg - Az elmúlt 40 évben a fogalom kiszélesedett, ugyanakkor beszűkült (PC/NET) - Nem eszközkezelést jelent, hanem az információ elérését és értő felhasználását - Az információs társadalom polgára a jövőben már nem élhet meg nélküle - 1974: USA – Oktatási reform (az információ jó felhasználásának szükségessége) - 1976: IT Képesség: (1) Megtalálni/használni; (2) Döntéshozás; (3) Hasznosítás; - 1979: A könyvtáros szakirodalom: a nyújtott szolgáltatások értelmezéseként - 80’: USA: A fogalom a felsőoktatás területén kapott egyre nagyobb hangsúlyt - Már nem képességek halmazának, hanem tanulási eszköznek/módszernek tekintik - 90’ eleje: Az információs írástudás fogalma kiforrottá, széleskörűvé vált - 90’ vége: E-literacy: Hálózat, Internet, Multimédia, Hypertext (használni és érteni) - Írástudás fejlesztése = a kritikai gondolkodás fejlesztésével - 1. modell: Behaviorista: Böngésző és keresőprogramok használati hatékonysága - 2. modell: Konstruktív: Tanulási hatékonyság: „tanuljuk meg, hogy kell tanulni” - 3. modell: Relációs: A 2. modell + információ kritikus használata és értékfejlesztés - Felismerni, mikor kell az információ, és hogyan kell tanulni az információ-kezelést

  3. Az információs írástudás készségei (1) A feladat meghatározása, a hiány felismerése A keresett információ mekkora energia-befektetéssel szerezhető meg? Ez arányos-e annak fontosságával? (2) Az információ megszerzésének stratégiája Hol, hogyan, mikor érhetőek el? Mikor keressünk nyomtatott anyagban, mikor keressünk online anyagban? (3) Az információ használata(megfelelő forrás, hatékony keresés) Talált információ felismerése és a keresés lezárása, hitelesség felismerése Kritikus értékeléssel a tévút és a hamis információ kiszűrése (4) Szintézis(az elemzés és a megszerzett információval végzett munka szintje) Az új tudáshoz, megértéshez el kell jutni, az eredményt meg kell jeleníteni Információ összehasonlítása, kombinálása, annotálása, céltudatos felhasználása (5) Értékelés(a legmagasabb szintű képesség) Feldolgozás után: Tárolás, visszakereshetőség és későbbi felhasználás biztosítása Saját adataink folyamatos menedzselését jelenti

  4. A digitális cooltúra - Online környezetünk: testreszabhatóságra és nagy fokú interakcióra törekszik - MOBIL, SMS, MMS, TV, RÁDIÓ, MMO és KVÍZ, KAMERA, MSN, E-MÉDIA - Fő a folyamatos elérhetőség (globálisan: az intim szféránktól a munkakultúránkig) - Komplexitás: egy gombnyomással bonyolult munkafolyamatokat végezhetünk - Szóbeliség és írásbeliség összeolvadása (E-mail, Chat, Skype, Video-telefon) - Sebesség: fő cél az információcsere sebességének növelése - Megfoghatatlanság: megnő a bizalom és megbízhatóság szerepe (Nick name) - Digitális tett, szó, tárgy: Az online társadalomban valódinak kell elfogadnunk - 1. Konvergencia: technikai: TV, rádó, telefon, számítógép, PDA, Kábel, Wi-fi stb. - 2. Konvergencia: társadalmi: politika, szabályozás, szolgáltatás, piac, magánszféra - Megjósolhatatlanság: 40 év alatt a semmiből idáig jutottunk, meddig mehet még? - Multitasking: egyidejűleg sok mindent csinálhatunk (kommunik., háttérrádiózás) - Közösségi lét: Virtuális barátok, munkatársak, játszótársak = ismeretlenek tömege - Digitális megjelenés: Könnyű publikáció, produkció, weblap, youtube stb. • Lekövethetőség: minden nyomot hagy, amit tettünk/teszünk a hálón (IP cím) • Mindent szabad a neten? Igen!! – Ezért fokozottan fontos a FORRÁSKRITIKA!

More Related