1 / 168

KERINGÉSI SZERVRENDSZER

KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés. Szív. keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv tömege kb. 300 gr nagysága kb. egyén zárt ökle. Szív helyzete.

katy
Download Presentation

KERINGÉSI SZERVRENDSZER

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés

  2. Szív • keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja • kúp alakú, izmos falú, üreges szerv • tömege kb. 300 gr • nagysága kb. egyén zárt ökle

  3. Szív helyzete • a mellüregben, a két tüdő között, a gátorüregben helyezkedik el, a rekeszizmon nyugszik • aszimmetrikus: • 2/3-a a test középvonalától balra, • 1/3-a jobbra

  4. Szív részei A szív alakja: kúp alakú   elkeskenyedő része a szívcsúcs (apex cordis)   a szív felső és középső harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius) fut   a sulcus coronariusból elöl és hátul egy-egy hosszanti barázda fut a szívcsúcshoz

  5. Koszorúerek (coronariák) a barázdákban a szív falát ellátó koszorúerek futnak   a szív szélesebb része a bázis (basis cordis)   a bázis két oldalánál két fülcse, a jobb oldalon (auricula dextra) és a bal fülcse (auricula sinistra) található   a fülcsék a pitvarok kiöblösödései

  6. Koszorúerek (coronariák) 6

  7. Koszorúerek (coronariák) • A szív vetülete:  • kopogtatható! • a szívcsúcs vetületének helye, az V. bordaközben, a sternum szélétől kb. 8 cm-re van (a szívcsúcs lökés helye) 7

  8. Koszorúerek (coronariák) • a vena cava superior beömlési helye a jobb pitvarba, a jobb oldali III. bordaporc sternalis végénél • a sulcus coronarius  jobb oldali vetületi végpontja, a jobb oldali V. bordaközben kb. 2 cm-re a jobb oldali VI. bordaporc sternális végétől • a sulcus corinarius bal vetületi végpontja, a bal oldali III. bordaporc sternális végétől kb. 3 cm-re 8

  9. Koszorúerek (coronariák) • a szív mérete így jól megítélhető és a kóros elváltozásokra lehet így következtetni 9

  10. Érelmeszesedés

  11. Szívfal szerkezete/rétegei • Külső réteg: szívburok • Középső réteg: szívizom • Belső réteg: szívbelhártya

  12. Szívfal szerkezete/rétegei • A szívburok (pericardium):   • kettősfalú savós hártya borítja • kívül a fali lemez (parietalis lemez) a szívet lazán veszi körül   • zsigeri lemez (viscerális lemez, epicardium) a szívhez tapadó fénylő réteg 12

  13. Szívfal szerkezete/rétegei • a kettő az erek kezdeti szakaszán hajlik át egymásba   • a két lemez között cavum pericardii  • benne néhány csepp folyadék liquor pericardii • elcsúszást könnyíti meg   13

  14. Szívfal szerkezete/rétegei • A szívfal szerkezete:  • a) epicardium 14

  15. Szívfal szerkezete/rétegei • A szívfal szerkezete:  • b) myocardium • a legvastagabb réteg     • a pitvarok falában vékony    • a bal kamra területén a legvastagabb  • c) szívbelhátya (endocardium)     • vékony fénylő réteg     • a szívet belülről szorosan borítja     • a szívbillentyűk az endocardium kettőzetei  15

  16. A szív üregrendszere • 1. A szív üregrendszere: • a) az üregrendszert létrehozó képletek 16

  17. A szív üregrendszere 17

  18. A szív üregrendszere 18

  19. A szív üregrendszere 19

  20. 21

  21. Szívbillentyűk szövettanilag: a szívbelhártya kettőzetei → epithel sejtek véráram irányítását szabályozzák szelepszerűen működnek megakadályozzák a vér visszaáramlását - a kamarákból a pitvarok felé -a nagyartériákból a kamrák felé 22

  22. Szívbillentyűk • fajtái: - vitorlás billentyűk: pitvarok-kamrák között vitorla (cuspis) ínhúrok (corda tendinea) szemölcsizom (musculus papillaris) 23

  23. Szívbillentyűk 24

  24. Szívbillentyűk • félhold alakú (zsebes) billentyűk (valvula semilunaris): az áramlás irányába tekintő tasakok • alsó részük vastagabb, felső vékonyabb 25

  25. Szívbillentyűk 26

  26. Szívbillentyűk • A szív működése: • a szívizom ritmikusan működik: összehúzódik és elernyed • összehúzódáskor: a szív üregeiből kiáramlik a vér • elernyedéskor: az üregek telítődnek vérrel • amikor a pitvarok összehúzódnak, akkor a kamrák elernyednek és fordítva • egészséges felnőtt ember percenkénti szívösszehúzódásának (pulzus) száma: 60-80 27

  27. Szívbillentyűk • általános elvek:  • a pitvarok és a kamrák ellentétes fázisban működnek (pitvari systole alatt kamrai dyastole) • a félhold alakú és a zsebes billentyűk szintén ellentétes fázisban működnek (ha a félhold alakú billentyű nyitott, a zsebes billentyű zárt) 28

  28. Szívbillentyűk • működési sorrend: pitvari systole » vitorlás billentyű nyit » vér a diastoleban levő kamrákba áramlik » kamrai systole » vitorlás billentyű zár » zsebes billentyű nyit » vér az erekbe áramlik 29

  29. Szívműködés szabályozása A szív ingerképző - és ingerületvezető rendszerének működése 1. A szív beidegzése:  önálló ingerképző és -vezető rendszerrel rendelkezik, működéséhez nincs feltétlen szükség külső idegi hatásra 2.A szív intracardialis szabályozása:  a) ingerképző rendszer - elsődleges ingerképző központ (sinus csomóseuKeith-Flack-csomó): Sir Arthur Keith (1866 – 1955) és Martin William Flack (1882 – 1931).

  30. Szívműködés szabályozása • 60-80 inger/perc      • kb 3 cm nagyságú      • helye a pitvar falában a jobb fülcse és a vena cava superior beömlése között 31

  31. Szívműködés szabályozása • másodlagos ingerképző központ (pitvar-kamrai csomó seu a-v csomó seu Aschoff-Tawara csomó) • 35-40 inger/perc      • a szív sövényben a pitvar-kamrai határon található • Karl Albert Ludwig Aschoff (1866- 1942)            • Sunao Tawara (1873 – 1952) 32

  32. Szívműködés szabályozása 33

  33. Szívműködés szabályozása • b) ingervezető rendszer: • His-köteg (seu fasciculus atrioventricularis):   a szívsövényben húzódik, kb. 2 cm hosszan lefelé • Wilhelm His (1831 – 1904) 34

  34. Szívműködés szabályozása • Tawara-szárak: a HIS‑köteg folytatása, két részre oszolva (jobb és bal szár - crus dextrum et sinistrum) húzódik, majd visszahajlik [a bal oldali két vagy több szárra oszlik a septum felső harmadában]  35

  35. Szívműködés szabályozása • Purkinje-rostok: • a Tawara-szárak végén található rostrendszer, amely a munkaizomzatnak adja az ingerületet 36

  36. Szívműködés szabályozása • 3. A szív extracardialis (vegetatív) szabályozása: a) feladata: a pillanatnyi helyzethez való alkalmazkodás    • b) a szabályozást végző idegek: truncus sympathicus: sympathicus ingerületet szállít → szívműködés gyorsul, koszorús erek tágulnak • nervus vagus (X. agyideg): parasympathicus ingerületet szállít → szívműködés lassul, koszorús erek szűkülnek 37

  37. A szívizom alapvető sajátosságai • 1. A szívizom szövettani jellemzése: módosult simaizom sejtek alkotják   • a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak   • egy-egy sejt villa alakban elágazik 38

  38. A szívizom alapvető sajátosságai • a szívizomrost közepén egy sejtmag található   • az aktin és a myozin speciális elrendeződésű   • a mitochondriumok száma igen nagy   • a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak 39

  39. A szívizom alapvető sajátosságai • 2. A szívizom működése: működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között   • akaratunktól független, gyors működésűek   • nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el   • a refrakter stádium már az elernyedés kezdetén fellép, ezért rajta a tetanuszos contractio nem hozható létre   • a szívizom a "minden vagy semmi elv alapján működik (ez azt jelenti, hogy már a küszöbinger is maximális contractiot vált ki, tehát a küszöbinger megegyezik az ingermaximummal) 40

  40. A szívizom alapvető sajátosságai • 3. Az elektrokardiográfia (EKG): • a) fogalma: a szív működése közben keletkezett akciós áram érzékelése a test felszínén és rögzítése az idő függvényében 41

  41. A szívizom alapvető sajátosságai • b) a normál görbe szakaszai: P-hullám a pitvari systole alatt keletkezik     • PQ-távolság:az ingerület átvezetődése a pitvarról a kamrákra • QRS-komplexus: a kamra systoleja közben keletkezik     • T-hullám: a nyugalmi helyzet visszaállítódása (repolarizáció) 42

  42. A szívizom alapvető sajátosságai • RR-távolság: két kamrai összehúzódás közötti távolság = pulzus 43

  43. Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége • 1. Az erek működés szerinti felosztása: • a) verőerek (arteriák): a kamrákból kilépő erek    • b) visszerek (vénák): a pitvarokba vezető erek    • c) hajszálerek (capillarisok): 5‑20 μm nagyságúak     • lehetővé teszik a szövetek és a vér közötti anyagcserét    • d) egyéb vérerek: sinus: felépítés szerint hajszálér: átmérője 20‑100 μm, feladata a vénákhoz közelít 44

  44. Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége • anastomosis: két ér közötti összeköttetés, amely a keringés számára kerülő utat biztosít      • vénás anastomosis: két véna közötti összeköttetés, mely lehetővé teszi, az egyik véna elzáródása esetén is a vénás elvezetést 45

  45. Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége • arteriovenosus anastomosis: arteria és véna között, a hajszálerek kiiktatódnak: (pld. izmok) 46

  46. Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége • collaterálisok: két arteria közös capillaris hálózattal végződik • e) nyirokér: vakon kezdődik     • a pitvarok felé biztosítja az áramlást 47

  47. 2. Az erek felépítése • Belső réteg (intima): szerepe, hogy a vér ne alvadjon meg az érpályán belül • Középső réteg (media): simaizmokat, rugalmas rostokat tartalmaz • Külső réteg (adventitia): kötőszövetből épül fel; vénákban ez a legvastagabb

  48. 2. Az erek felépítése 49

  49. 2. Az erek felépítése

More Related