Az iskolaérettség kérdése

1. Az iskolaérettség kérdése Újszentes, 2009. május 15. Tanítók- Óvodapedagógusok módszertani találkozója

2. „Érettség – fejlesztés” • Óvoda – iskola feladata

3. MIT? – MIVEL? • Testi fejlettség • 120-130 cm magas, 20-22 kg súlyú, • megkezdődik a fogváltás – idegrendszer érettsége • cipőfűző megkötése – finommozgás fejlettsége, térbeli tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség.

4. Ép érzékszervek (a rutin szűrővizsgálat nem derít fel olyan hiányosságokat, mint a rejtett kancsalság, látótérkiesés, lusta pupillareflex, lassúbb beszédhallás stb.) • Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés • Elemi mozgások összerendezettsége

5. Jó egyensúlyérzék • Pontos finommozgások • A keresztcsatornák jó működése (a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni végtagjait) • Testséma (ismerje, tájékozódjon rajta)

6. Kézdominancia • Lábdominancia (jó, ha azonos oldalra esnek) • Szemdominancia • Füldominancia • A szemmozgás koordináltsága (fixálás, pupillareflexek)

7. Jó térérzékelés • Térirányok felismerése térben és síkban • Reprodukáló képesség térben és síkban • Soralkotás, sorritmus folytatása

8. Szem- kéz koordináció • Az iránykövetés képessége • Biztos alak- háttér megkülönböztetés • Alak- , forma- , szín- és nagyságállandóság (konstanciák felismerése)

9. Gestalt- látás (a részek egészként értelmezése) • Azonosság felismerése • Különbözőség felismerése • Auditív megkülönböztetés • Analizáló – szintetizáló képesség

10. Átfordítási képesség (az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk) • Általános tájékozottság • Beszédkészség • Gondolkodás (összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás)

11. Problémamegoldó gondolkodás • Emlékezet (vizuális, auditív, ritmus) • Figyelem • Emberrajz • Szocializáció

12. Feladattudat • Jó kudarctűrő képesség • Felnőttekhez való viszony

13. A hét kritikus alapkészség (DIFER) • Írás – mozgás koordináció • Beszédhallás • Reláció – szókincs • Elemi számolási készség • Tapasztalati következtetés • Tapasztalati összefüggés-megértés • Szociális kompetencia

14. HOGYAN? • Nem a tartalmat, hanem az együttműködést dicsérjük • Az eredményt a korábbi eredményhez mérjük

15. Gyerekrajzok vizsgálata

16. 2 alapvető típus: • Tematikus (ember-, ház-, fa-, család-, állatrajz) • Nem tematikus (szabadrajz, firka) • 2 alapvető tartomány: • formális, grafológiai elemzés • tartalmi, szimbolikus elemzés

17. Általános alapelvek: Rajzi tapasztalat!!! • A rajz globális szemrevételezése • Érzelmi-hangulati tónus • Egészséges, kiegyensúlyozott gyerek • Meleg, kedves, harmonikus • Vidám, játékos, boldog • Szorongó, megfelelni vágyó gyerek • Félelemteli, feszült • Érzelmi és alkalmazkodási zavarokkal küzdő gyermek • Üres, hideg, depresszív • Dühös, vad, félelelmkeltő, ellenséges • izgatott, nyugtalan • Kusza, nehezen érthető, bizarr

18. 1. Az értelmezés individualitásának elve • Egy bizonyos rajzi ismérvet több ok is létrehozhat (pl. emberrajz - nagy méret) • Ugyanazt a rajzi jelenséget különböző személyeknél másképp értelmezhetjük (pl. kinyújtott kéz) • Egy bizonyos ok többféle rajzi ismérvet is létrehozhat (pl. magas önértékelés)

19. 2. Komplex mintázatok elemzésének alapelve (nem egyedi jegyek, nem szótárszerű elemzés) 3. Konvergencia elve (információ több forrásból) • Rajz készítésének körülményei • A rajzoló verbális és nem verbális megnyilatkozásai a rajzolás folyamán • Kérdésekre adott válaszok • A gyerek viselkedése rajzolás alatt • Időtartam (ha nagyon eltérő) • Aktuális érzelmi állapot • Egyéb JEGYZŐKÖNYV

20. Elvárások az elemző részéről: • Empátia, érzékenység • Rajzi jegyek konvencionális értelmezése • Objektivitás • Egyéb információk bevonása • Következtetésekben körültekintés, óvatosság, mértéktartás

21. Formális, grafológiai vizsgálat Területei: • A. Vonalminőség • B. Térhasználat • C. Formaalakítás

22. A. Vonalminőség • Nyomáserősség • Gyenge nyomaték/halvány vonal - Erős nyomaték/erős vonal • Változó - stabil • Vonalszélesség (vékony – vastag) • Vonalvezetés (milyen a vonal menete, alakulása) • Biztos – bizonytalan • Rugalmas – rugalmatlan • Oldott - merev • Vonalhosszúság • Hosszú vonalak – rövid, megszakított, töredezett • Felületkezelés • Kitöltöttség, sűrűség • Színezés, árnyékolás

23. B. Térhasználat Információt adhat: • Én-hez való viszonyról • Másokhoz való viszonyról • Affektivitás szintjén: félelmek, szorongások stb. • Kogníció szintjén: strukturáló képesség, lényeglátás

24. Magába foglalja: • B. 1 A térfelosztást • B. 2 Az ábrázolt alakok, formák méretarányait • B. 3 Részletezést, nagyságrendi viszonyokat (arányosság, ritmikusság)

25. B.1 Térfelosztás Vízszintes térfelosztás (Pulver)

26. Függőleges térfelosztás (Pulver)

27. CSAK óvatosan, szűk keretek között • Kultúrafüggő (balról jobbra) • Preferenciák: • Közép • Erőteljes szél- ill. sarokpreferenciák

28. B. 2 Méretarányok pszichológiai jelentéstartalmai • Az ábrázolt tárgy, személy fontossága • Önértékelés • Teljesítménymotiváció • Szorongás • Félelem • Depresszió

29. B. 3 Részletezés, arányosság Részletezés – jó kognitív séma, jó kapcsolat a környezettel Arányosság – a rajz általános harmóniáját adja (érzelmi egyensúly)

30. Formaalakítás • Kognitív érettségre, a motorikus fejlettséggel, az akarati rendszer működésével, teljesítményszinttel függ össze • Mit figyelünk? • Formák összhatását (jó, kialakulatlan zavart) • Módozatokat (szegényes – gazdagított) • Egyediséget ( sematikus – egyéni)