1 / 15

A szervetlen vegyipar születése II.

A szervetlen vegyipar születése II. Alumíniumgyártás, a klóralkáli ipar, ammóniaszintézis és salétromsavgyártás. Alumíniumgyártás – az „agyagezüst”. Johann Christian Oersted (1777-1825) dán vegyész 1825-ben ásványból tiszta aluminium-kloridot nyert, majd káliumammalgámmal redukálta.

kamin
Download Presentation

A szervetlen vegyipar születése II.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szervetlen vegyipar születése II. Alumíniumgyártás, a klóralkáli ipar, ammóniaszintézis és salétromsavgyártás

  2. Alumíniumgyártás – az „agyagezüst” • Johann Christian Oersted (1777-1825) dán vegyész 1825-ben ásványból tiszta aluminium-kloridot nyert, majd káliumammalgámmal redukálta. • 1827: a német Wöhler megállapította, hogy Oersted féme jórészt kálium. Tiszta káliummal végezve a redukciót kevés finom port kapott, amit fizikai és kémiai vizsgálatoknak vetett alá. Berzélius szerint az alumíniumot Wöhler fedezte fel, de a dánok ezt száz évvel később vitatták… • 1854-ben Henri-Étienne Sainte-Claire Deville (1818-1881) bauxitból aluminium-oxidot, majd klórral alumínium-kloridot nyert, aminek a gőzeit nátriumolvadék fölé vezette → 1 kg-os alumínium tömb az 1855-ös párizsi világkiállításon – ára az aranyéval vetekszik, III. Napóleon számára evőeszközöket és mellvértet(!) készítettek belőle…

  3. Alumíniumgyártás folyt. • Young Hamilton Castner (1858-1899) amerikai vegyész 1886-ban feltalált olcsóbb nátrium-előállítási módszerét hasznosítja Angliában az alumíniumgyártásban, de még így is nagyon drága! • Charles Martin Hall(1863-1914) Amerikában és Paul Luis Héroult(1863-1914) Angliában 1886-ban egymásról nem tudva nyújtottak be szabadalmat az alumínium elektrolízissel történő előállítására. Az alumínium-oxid olvadáspontját kriolittal csökkentették és a kohókat az olcsó áramot adó vízi erőművek mellé telepítették. A szükséges egyenáramot Jedlik Ányos 1861-ben, ill. Werner Siemens 1867-ben elkészült dinamója adta. A kutatókat meglepte, hogy egy szabadalomjogi vita közepébe csöppentek, s míg a társaságok pereskedtek, addig ők összebarátkoztak. Az salamoni ítélet szerint Hall szabadalma Amerikában, Héroult-é Európában érvényes. • Karl Joseph Bayer(1847-1904) 1892-ben a bauxitot nátronlúggaltárja fel. A keletkező nátrium-aluminátból →Al(OH)3 majd izzítással →AL2O3.

  4. Bauxit fényképe (1 penny-vel) és alumínium2007. 04. 17.http://en.wikipedia.org/wiki/Image:BauxiteUSGOV.jpghttp://igorav2.netrics.ch/index/alu/alu-downloads/alu-dow-photos.htm

  5. Klóralkáli ipar • A timföldgyártáshoz olcsó nátronlúg kellett. Ezt és a szappangyártás, valamint a textilipar nátrium-hidroxid és klórigényét egyre inkább az elektrolízissel előállított termékek elégítették ki (a régi „mész+szóda” eljárás helyett). • Ismert volt hogy a kősó-oldat elektrolízise során hidrogén és és klór válik le, s ugyanakkor a katód környékén nátrium-hidroxid keletkezik, de a lúgot nem tudták elválasztani a sótól. • Két belga kémikus, 1883-ban A. L. Nolf, majd 1889-ben E. A. Le Sueur az alkáli-kloridok elektrolízisekor diafragmával választotta el a két elektródot.

  6. Klóralkáli ipar folyt. • Hamilton Young Castner (1858-1899) – ugyanaz aki 1886-ban az alumíniumgyártásra fémnátriumos eljárást dolgozott ki - 1894-ben szabadalmaztatta a higanykatódos eljárást. A három kamra közül a két szélsőben tömény nátrium-klorid oldat, a középsőben tiszta víz van, alul higany kötötte őket össze. A tömény sóoldatban a klórgáz nem oldódik→elvezethető→fehérítőszer, ill. hidrogén-klorid gyártás!. A leváló fémnátrium amalgámot képez, ami úszik a higany tetején, s a középső kamrában lévő vízzel reagálva tiszta nátrium-hidroxid-oldatot ad, amiből a lúgkő bepárolható. • Karl Kellner (1851-1905) osztrák vegyész már Castnert megelőzve benyújtotta szabadalmát egy hasonló eljárásra. Castner a per költségeit megtakarítva megvette ezt a szabadalmat, de a saját módszerét használta továbbra is. A legutóbbi időkig így gyártják a nátrium-hidroxidot, bár az újabb üzemek (környezetvédelmi okokból) már higanymentes technológiára épülnek.

  7. A higany szerepe a klór-alkáli iparban2007. 04. 17. http://www.eurochlor.org/upload/documents/document109.pdf • Európa az USA után a legnagyobb klór-alkáli iparral rendelkezik: 1997-ben 9,4 millió tonna klórt gyártottak • 1998-ban a teljes kapacitás 64%-a használt még higanyos technológiát. • Viszont 1987-1997 között 85%-kal csökkentették a higany-emissziót! • Az üzemek átlagos élettartama 40-60 év.

  8. Idézet egy higanyemisszióról szóló egyezmény szövegéből:2007. 04. 17. http://www.eurochlor.org/upload/documents/document109.pdf • “Contracting parties to the Paris Convention for the Prevention of Marine Pollution from Land-Based Sources AGREE: • That existing mercury-based chlor-alkali plants shall be required to meet by 31 December 1996 a standard of 2 g Hg/t Cl2 capacity for emissions to the atmosphere, unless there is a firm commitment that the plant will be converted to mercury-free technology by the year 2000; • That mercury in hydrogen which is released to the atmosphere, or is burnt, is to be included in this standard; • AND RECOMMEND that existing mercury cell chlor-alkali plants be phased out as soon as practicable. The objective is that they should be phased out completely by 2010.” 1991: 4,1 g Hg/tonna klór; 1997: 1,5 g Hg/tonna klór; 2010: 1 g?!

  9. 2007. 04. 17. http://www.eurochlor.org/upload/documents/document109.pdf 70 000t klór/év kapacitású üzem Hollandiában Egy spanyol üzem, ahol a pirosra festett csövekben nyerik vissza a hidrogén áramból a higanyt:

  10. Nitrogént a levegőből? • A szerves vegyiparnak és a mezőgazdaságnak ammónia és salétromsav is kellett (volt már szuperfoszfát és a káliműtrágyát a kősótelepek fedősójaként bányászták, de a nitrogénutánpótlás nem volt megoldott!). A gázgyári mosóvizekből nyert ammónia kevés volt. • A nitrogén molekula az erős, háromszoros kovalens kötés miatt igen kevéssé reakcióképes („inert” – „lusta” gáz!) • Két norvég: Olaf Kristian Birkeland és Samuel Eyde: 1903: „légsalétromgyártás” (az elektromos ívfény hőmérsékletén oxidálták a nitrogént és vízben elnyeletve kaptak salétromsavat (probléma: 3000°C, egyensúly!).

  11. Ammóniaszintézis • Adolf Frank és Nikodem Caro 1901: kalcium-karbid reakciója nitrogénnel 1000 °C-on „mésznitrogén” műtrágya (kalcium-ciánamid). • Németországban az I. világháború alatt a chilei salétrom (nátrium-nitrát) elérhetetlenné vált, mert a tengereket az angol hadiflotta uralta. → Meg kellett oldani az ammónia és a salétromsav előállítását a levegő nitrogénjéből, hiszen salétromsav kellett a TNT („trotiyl”) előállításához is! • Fritz Haber (1868-1934) és Carl Bosch (1874-1940) sokoldalú technológiai és fizikai-kémiaimegfontolások alapján kísérletezett (Le Chatelier-elv: 100 atm nyomás, Nernst 1905-1906: a termodinamika harmadik főtétele!).

  12. Az ammóniaszintézis folyt. • Haber 1909-ben kiváltott szabadalmát felkínálta a Badische Anilin und Soda Fabrik (BASF) számára. A levegő cseppfolyósítása során nyert nitrogént és a (szén+vízgőz reakciójakor) vízgázból kapott hidrogént vas-oxidkatalizátor segítségével reagáltatták. • Problémák: A hidrogén bediffundálása az acélba nagy nyomáson és magas hőmérsékleten az acél szilárdságát csökkentette, ezért a hideg szintézisgázt a reaktor fala mentén kellett bevezetni. Ugyanakkor a magas hőmérséklet a bomlás irányába tolta el az egyensúlyt, de a nitrogén alacsony hőmérsékleten nem reagált – optimalizálás! • Így 1913-ra az első nagynyomású technológiát alkalmazó modern nagyipari módszer – az ammóniaszintézis – bevezetésre készen állt. Az ammóniát kénsavval reagáltatva készítették a nitrogénműtrágyát.

  13. Ammóniagyártó üzem N.E.T., Marino Point, Cobh, Co.Cork(2007. 04. 17.) http://www.ul.ie/~childsp/CinA/cina1/TOC9_Ammonia.htm

  14. Salétromsavgyártás • 1789-ben Isaac Milner felhevített ammóniát mangán-dioxid fölött elvezetve salétromsavat állított elő. • 1839: Charles Frédérick Kuhlmannplatinakatalizátort használ az ammónia levegőben történő égetésére. • 1901: Ostwald, a fizikai-kémia atyja kísérleti üzemben próbálja ki a platinakatalizátoros módszert. Probléma: az oxidáció ne álljon meg a nitrogénnél és a térfogatnövekedés miatt nyomásnöveléssel nem lehet eltolni az egyensúlyt a képződés irányába! • Viszont a nitrogén-monoxid oxidációjakor keletkező nitrogén-dioxid elnyeletésénél előnyös a nagyobb nyomás, ezért néhány atmoszférán dolgoztak. A körülményeket optimalizálni kellett és a gyártás során pontosan betartani!

  15. Salétromsavgyártás folyt. • Ammónia+salétromsav →ammónium-nitrát műtrágya. • Magyarországon 1931-ben hozták létre a Magyar Ammóniagyárat és a Műtrágyagyárat, amiket 1933-ban Péti Nitrogénművek néven egyesítettek. • Szigeth Gábor (1879-1940) a szintézisgázt (nitrogén:hidrogén=1:3) jó minőségű koksz helyett olcsó lignitből állította elő – világviszonylatban újszerű módszer! • A „pétisó” (Pét a gyártás helye) ammónium-nitrát+mészkőpor (robbanás ellen).

More Related