SWOT ANALIZIS

1. ASOCIAŢIA LEADER VALEA NIRAJULUI NYÁRÁDVÖLGYELEADER EGYESÜLET SWOT ANALIZIS

2. Erősségek Gyengeségek • a térsgég kedvező földrajzi fekvése: kitűnő megközelítési lehetőségek, viszonylag sűrű úthálózat • a három megyét kiszolgáló marosvásárhelyi repülőtér közelsége • a megyeszékhely közelsége: fontos ipari, kereskedelmi központok, vasúti csomópont közelsége • kedvező éghajlat, a mezőgazdaság diverzifikációját elősegítő többféle talajtípus • jelentős természeti erőforrások, a kiterjedt erdőterületek miatt, jelentős kitermelhető famennyiség • a nagyváros közelségének negatív hatásai főleg a vele közvetlen határos községekkel (Koronka, Jedd), a települések vidéki jellegének lassú, de biztos megszűnése, globalizáció • a Nyárád állandó árvízveszélyt jelent ameder szomszédságában lévő mezőgazdasági területekre • a túlzott erdőkitermelés, valamint a folyómederből állandóan kitermelt homok és kőmennyiség fokozza az árvízveszélyt Földrajzi fekvés

3. LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • - a municípium összes ipari fejlesztése közvetlenül gazdasági fellendülést eredményez a térségben, főleg a nagyvárosi övezethez tartozó községekben • a globalizáció hatásai egyre beljebb hatnak a térségbe, veszélyeztetve ezálltal a hagyományörző tevékenységeket és népi értékeket, közvetett módon pedig magát a faluturizmust Földrajzi fekvés

4. Erősségek Gyengeségek • a 13 önkormányzatnak közös hulladékgazdálkodási szolgáltató és infrastruktúra • a nyárádmenti magisztrális ivóvízvezeték megépítésére elkészített megvalósíthatósági előtanulmány • a települések 90%-nak földgázhálózata van • a vonalas és mobiltelefon hálózatok lefedettsége 90%-os a térségben • helyi kábeltelevíziós és Internet szolgáltatók • gyenge infrastrukturális ellátottság, egyes községi utak, valamint az összes megyei út nem megfelelő állapota, • a települések 92%-nak nincs ivóvízhálózata és szennyvízcsatornája • annak ellenére, hogy saját térségi szolgálaltó is létezik, kevesen használják az elektronikus – Internetes távközlést (ennek anyagi okai vannak, vagy akár ismereti hiányosságok a felhasználók szintjén) Infrastrukturális ellátottság

5. LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya megépítése, valamint ennek áthaladása a térség községeinek 80%-án. • A nagyvárosi övezetben (metropolisz) megvalósított infrastrukturális beruházások kedvező kistérségi hatásai (főleg az érintett községekben: Nyárádkarácsony, Dózsa György, Ákosfalva, Koronka, Jedd) • az infrastrukturális és közművesítési befektetések további elmaradása a támogatási források hiánya miatt • a gazdasági válság kedvezőtlen hatása megakadályozza a támogatások folyosítását, vagy az önrészek kifizetését Infrastrukturális ellátottság

6. Erősségek Gyengeségek • a turisztikai tevékenységek sokféleségét és a mezőgazdasági tevékenységek sokszínűségét lehetővé tevő felszíni formák változatossága • biodiverzitás, a térség nagyobb területei is Natura 2000 védettségűek: 179 madárfaj él, amiből 89 a Natura 2000 által védett madár • a Natura 2000 program alacsony ismertsége, a túl kevés információ helytelen és valótlan képet festett a természetvédelmi programról • a turisztikai egységek nem használják ki eléggé a térség természeti adottságait, nem léteznek biodiverzitáson alapuló turisztikai programok Környezet

7. LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • környezetvédelmi hatóságok, a biodiverzitás megörzését célzó környeztvédelmi terveinek megvalósítása a Nyárádmentén, ezek kedvező hatása a turisztikai tevékenységekre és ezáltal az általános és fenntartható gazdasági növekedésre • a lakott területek túlságos kiterjeszkedése a külterületek, zöldövezetek róvására • a jobbágyfalvi árvízvédelmi gát folyamatos iszapszennyezési faktor, a szennyvízbeömlések állandó folyóvízszennyezést jelentenek Környezet

8. Erősségek Gyengeségek • gazdag archeológiai leletek, kasztrumok, utak, stb: a Só útja (értékes turisztikai útvonal) • gazdag, sok esetben eredeti állapotát örző épített örökség: • élő hagyományos mesterségek: vesszőfonás, nád és gyékényfonás, hangszerkészítés (citera) • hagyományos ételek készítése: kürtőskalács, házikenyér, stb. • hagyományos termelői tevékenységek űzése: méhészet, juhtartás-sereghajtás, lótenyésztés (lókultusz) • többféle turisztikai tevékenység jelei: pihenési, kulturális, szakrális, horgász, lovas, kerépáros, oktatási, üzleti és faluturizmus • hagyományörző kulturális programok: Nyárádmenti Napok, Csűrszínházi napok, stb. • A legtöbb turisztikai vállalkozó nem törődik a térség által kínált természeti adottságokkal, nem igyekszik kihasználni azt • a legtöbb műemléképület nincs a közutakon kijelezve és eléggé reklámozva • hiányzó pénzalapok a műemléképületek felújítására • Egy, a teljes turisztikai szezont lefedő, mindent átfogó, közös és komplex turisztikai ajánlat hiánya • értékláncok mentén kialakult turisztikai ajánlatok hiánya Épített és kulturális örökség

9. LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • A térség turisztikai forgalmának jelentős növelése a szakrális turizmus fejlesztésével • A kistérség épített öröksége vagy törtönelmi jelentőségű színhelyek, utak, nyomvonalak mentén kialakított temetikus turistaösvények, kerékpárutak • A térség biodiverzitására, hagyományaira, kulturális örökségére épített turizmus fenntartható fejlesztése • A potenciális turisztikai célpontok rossz karbantartása pénzhiány miatt • Támogatások hiánya Épített és kulturális örökség

10. Erősségek Gyengeségek • a városról bevándorló lakosságnak köszönhetően 6%-os népességnövekedés tapasztalható • az aktív lakosság száma az országos átlag fölött helyezkedik el (59%) • jelentős számú középfokú végzettséggel rendelkező személyek 38% • nemek közötti kiegyensúlyozott elosztás 50,05% férfi és 49,95% nő • nemzetiségi sokszínűség: magyar, román, roma, német és mások • vallási sokszínűség: római katolikus 22%, 7% unitárius, 7% ortodox, 4% adventista, 7% más vagy ateista • negatív természtes népszaporulat (-3%, vagyis -1106 abszolút szám) • magas a 60 év fölöttiek száma, 23% az összlakosságból • magas elhalálozási ráta • kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma: 325 személy NÉPESSÉG

11. LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • az összlakosság számának növekedése a városról való bevándorlók számának növekedésével, valamint a gazdasági növekedés hatására erősödő természetes szaporulattal • Az oktatási infrastruktúra fejlesztésével, valamint az oktatási rendszer átszervezésével nő a közpfokú oktatási intézménytvégzettek száma • A két kistérségi felsőoktatási intézmény fejlődésének hatására nő a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma • a lakosság elöregedésének veszélye • a munkanélküliség növekedése a gazdasági válság hatására NÉPESSÉG

12. Erősségek Gyengeségek • A mezőgadasági területek a 2-4 -es kategoriákba tartoznak, közepesek és közép-felső kategóriájuak • A zölségtermelés nagy hagyománnyal rendelkezik • Specializált farmok megjelenése (fejőstehén, szárnyas, stb) • Az utóbbi időben nőtt és javult a mezőgazdaségi géppark • a mezőgadaság veszteséges jellege miatt általános gazdasági és szociális problémák merülnek fel • a helyi mezőgazdasági termékek nem versenyképesek • az átmeneti időszakban drasztikusan csökkent az állatálomány • a növényi, de főleg az állatfarmokon előállított termékek minősége nem megfelelő, a termelési folyamatok nem mindig felelnek meg az EU-s szabványokank • tisztázatlan földtulajdon viszonyok • erős függőség a mezőgazdaságtól • a mezőgazdasági területek tagoltsága • tőkehiány a mezőgazdaságban • nincsenek tárolási, szárítási vagy fagyasztási lehetőségek • a mezőgazdasági tevékenységek szervezetlensége (alig található cégszerűen működő farm) Elsődleges gazdasági tevékenységekMezőgadaság

13. LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • Termelői csoportok létrehozása, támogatások lehívása • Hagyományos gyümölcsfajták újratelepítése, ezek termesztése, feldolgozó egységek létrehozása, hagyományos receptek szerint készített élelmiszeripari termékek előállítása • A közvetlen értékesítés kiépítése a Nyárádmentén, értékesítési hálozatok létrehozása • „Brand name” létrehozása a térségi élelmiszeripari termékek promoválására • A mezőgazdaság veszteségességének köszönhetően nő a megműveletlen területek aránya • A mezőgazdasági támogatások megvonása • Kedvezőtlen törvényi keret a mezőgazdaságra nézve Elsődleges gazdasági tevékenységekMezőgadaság

14. Erősségek Gyengeségek • Az olcsó munkaerő, valamint az önkormányzatok vállalkozássegítő magatartása miatt a kistérség vállalkozásbarát jellegű • Bizonyos iparágak magas technológiai gyártásvonalai (gyógyszeripar, élelmiszeripar Koronka, Jedd községekben) • Gyógyszeripari nagy beruházások Koronka községben • Koronka és Jedd községekben többszörös a gazdasági egységek sűrűsége • A Vidrátszegi Ipari Park átadása, ennek a térséghez való közelsége (12 km) • Nincsenek vállalkozásokat támogató start-up jellegű kezdeményezések (inkubátorházak) • Nem létezik a térségben egyetlen 250 főnél többet foglalkoztató gazdasági egység sem • A kutatás/fejlesztés és technológiai transzfer terén működő cégek teljes hiánya • A szaktanácsadó cégek hiánya • A gazdasági és a felsőoktatási kutatói csoportok gyenge, vagy egyáltalán nem létező kapcsolatai • Bizonyos termelői kapacitások gyenge kihasználtsági foka • Jól képzett munkaerő külföldre való kivándorlása Ipar és KKV-k

15. LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • A térséghez közel áthaladó Budapest – Bukarest autópálya megépítése • Támogatások lehívása információs, inkubációs és tanácsadói központ létrehozására • A térség gazdasági egységei és a megyei Kereskedelmi és Iparkamara között létrehozandó partnerségi kapcsolatok létrehozása a helyi termelői potenciál jobb kihasználásáért • A gazdasági válságnak tulajdonítható gazdasági csökkenés • A törvényi háttér instabilitása, adók, illetékek gyors értékváltozása Ipar és KKV-k

16. Erősségek Gyengeségek • A kistérséghez nagyon közel lévő hypermarketek, Reál, Auchan, Baumax • Üzleti turizmus Koronkán, Jedden (a megyeszékhely közvetlen közelsége miatt) • A turisztikai szolgáltató egységek magas száma a kistérségben • A kiskereskedelm és a vegyeskereskedelem a legjelentősebb gazdasági ágazat (57%), de ugyanakkor a legsérülékenyebb is • Mindamellett, hogy az utóbbi években megnőtt a turisztikai szolgáltató egységek száma a kistérségben, nem létezik turisztikai promovációs központ, információs iroda, stb. • Hiányzik a turisztikai egységek közötti hálozatos együttműködés Kereskedelem és szolgáltatások

17. LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • Egy, a teljes turistaszezont lefedő, közös és komplex kistérségi turisztikai ajánlat kidolgozása • A turisztikai szolgáltatások bővítése a kulturális és épített örökségünk turisztikai szinten történő értékesítésével • Értékláncok mentén kialakított turizmus • Összetett turisztikai marketing kidolgozása • tervek meg nem valósítása a turisztikai egységek tőkeszegénysége miatt • A gazdasági válság miatt megcsappanó turistaforgalom Kereskedelem és szolgáltatások

18. Erősségek Gyengeségek • az önkormányzati alkalmazottak jól képzettek • az önkormányzatok jól felszereltek, modern IT berendezés, • intenzív fejlesztési kezdeményezések az önkormányzatok részéről • az összes térségi önkormányzat tagja a kistérségi egyesületnek • az önkormányzatok több fejlesztési egyesületnek is tagjai (ADI), • jó önkormányzati külkapcsolatok (testvértelepülések) • jó szociális és oktatási alapszolgáltatások • felsőfokú tanintézmények a térségben • gimnáziumi oktatás legalább minden községközpontban • működő civil egyesületek • civil egyesületek divezitása: környezetvédelem, kultúra, hagyományörzés, stb. • A félreeső falvakban nem létezik egészségügyi ellátás • Oktatási hiányosságok a szegény családok gyerekeinél és a roma családoknál • A tanügyi alkalmazottak mobilitása • Egyes esetekben az iskolák felszerelése nem megfelelő (szemléltető eszközök, bútorzat, stb.) • Az oktatási program és a munkaerő piaci szükségletek eltérnek • Egyes oktatási egységek alulfinanszírozottak • otthoni beteggondozó szolgáltatás hiánya több településen • a szociálisotthonok nem mindenkinek elérhetőek • Nem létezik civil szervezetek közötti együttműködés • Legtöbb civil szervezetnek nincs működő székhelye, sem alkalmazottja Társadalmi, intézményi háttér

19. LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • Önkormányzati menedzsmentkészséget fejlesztő projektek megpályázása és megvalósítása (képzések, integrált menedzsmentrendszerek, stb) • Az e-önkormányzat folyamatos bevezetése • Iskolán kívüli oktatási, személyiségfejlesztő programok szervezése a gyerekeknek • Támogatások szerzése oktatási infrastruktúra rehabilitációjára • A jelenlegi szociális központok kibővítése • Kissebb községek orvosi ellátásának megszűnése (gazdasági okok miatt) • A 60 év fölötti lakosok számának növekedése (szociális problémák, szociális központok alacsony kapacitása) • A civil szervezetek céges támogatottságának csökkenése Társadalmi, intézményi háttér