A diéta szerepe a “diabeteszes” betegek sebeinek gyógyításában

1. A diéta szerepe a “diabeteszes” betegek sebeinek gyógyításában Fejős Szilviafőiskolai tanársegédPTE EFK Pécsi Képzési Központ Humán Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet

2. A cukorbetegség szövődményei • „DM-szindróma: • Ér-, idegrendszer degeneratív elváltozásai • Összetett szénhidrát-zsír-fehérje anyagcsere zavar” • „Diabeteses” makroangiopatia (társul: hipertónia, zsíranyagcsere zavar)

3. A cukorbetegség diétás kezelése • A diabétesz kezelése három módon lehetséges: • legfontosabb kezelési módszer az étrendi kezelés, a diéta. • vércukorcsökkentő tablettákkal, • inzulinnal • A cukorbetegség elsősorban diétával kezelt kórállapot. • A korszerű cukorbeteg étrend ma már gyakorlatilag teljes mértékben egyezik az egészséges táplálkozás irányelveivel.

4. A diéta főbb szempontjai 1. Az étrend energiatartalma. - a diétának testre szabottnak kell lennie! (életkor, testmagasság, anyagcsere jellemzői, a végzett fizikai tevékenység) 2. Az étrend összetétele. - zsírban és fehérjében szegény, szénhidrátokban dús diéta optimális. (A napi energia-bevitel 55 %-ának kell szénhidrátokból származnia,15 % fehérje és 30 % zsír). - minden étrendi javaslatnál egyidejűleg célszerű megadni az étrend energia- és szénhidráttartalmát, valamint a fehérje- és a zsírhányadot. Önmagában a szénhidráttartalomra történő utalás elégtelen és félrevezető! 3. Az étkezések gyakorisága. - naponta 5-6-szori étkezéssel, mérsékelhető az étkezések utáni vércukor-emelkedés mértéke, illetve csökkenhet a testsúlygyarapodás esélye. - a szervezet inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat: legalacsonyabb reggel és késő délután, legmagasabb délben és éjjel. (reggelire kevesebb szénhidrátot tanácsos fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára).

5. Energia Szénhidrát 55 E% Fehérje 15 E% Zsír30E% kcal MJ össz./g Reggeli Tízórai Ebéd Uzsonna Vacsora Utóva-csora össz./g össz./g 1164 4.8 160 35 20 50 20 35 - 41.0 37.0 1332 5.4 180 35 25 55 30 35 - 48.6 43.0 1464 6.0 200 40 30 60 30 40 - 54.0 46.0 1613 6.6 220 45 30 65 30 50 - 59.0 51.0 1767 7.2 240 45 30 70 30 50 15 65.0 56.0 1835 7.5 250 45 30 75 30 55 15 67.5 58.0 1905 7.8 260 50 35 75 35 50 15 70.0 60.0 2083 8.4 280 55 35 80 35 55 20 75.6 65.0 2202 9.0 300 55 40 85 40 60 20 81.0 69.6 2345 9.8 320 60 40 95 45 60 20 86.0 74.0 2498 10.3 340 65 45 95 45 70 20 92.0 79.0 2567 10.6 350 65 45 95 50 70 25 94.5 81.0

6. DM: diabetes mellitus- szövődmény nélkül; csökk.zsírtart.: csökkentett zsírtartalmú diéta esetén; csökk.feh.tart.: csökkentett fehérje tartalmú étrend esetén; WHO: az Egészségügyi Világszervezet által javasolt megoszlás; megoldható: a hétköznapokban viszonylag könnyebben megoldható diéta

7. Glikémiás index Az egyes szénhidráttartalmú élelmiszereknek és ételeknek, a szőlőcukorhoz, vagy egyenesen a fehér kenyérhez (zsemléhez) viszonyított vércukoremelő képességét értjük.

8. Néhány élelmiszer glikémiás indexe (glükózhoz viszonyítva) 90-100 % glikémiás index: malátacukor, burgonyapürépor, főtt burgonya, méz, gabonapehely, kukoricapehely, rizspehely, (általában minden, pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú, magas szénhidráttartalmú növényi termék), valamint minden cukros (üdítő)ital (amely nagyon gyorsan a bélbe jut és felszívódhat). 70-90 % glikémiás index: fehér és félbarna kenyér, zsemle, kifli, Abonett, ostya, kétszersült, sós sütemények, kekszek, édes müzli, pudingpor, tejberizs, fehér liszt, főtt tésztafélék (kivéve a spagettit és a makarónit), kalács, szőlő, (répa)cukor. (Utóbbi csak felerészben tartalmaz szőlőcukrot, másik fele a "diétás" gyümölcscukor.) 50-70 % glikémiás index: zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, banán, natúr (cukrozatlan) gyümölcslé. 30-50 % glikémiás index:tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni (minden, durumbbúzából készült tészta), tejszínes fagylaltok (a magas zsírtartalom miatt lassan szívódik fel a cukor) 30 % alatti glikémiás index:fruktóz, szorbit, lencse, bab, borsó, szójabab, dió, mogyoró, korpás müzli, színesfőzelékek, saláták, cékla, retek, paprika, paradicsom.

9. Élelmiszeralkotók, melyek hatással lehetnek a cukorbeteg sebgyógyulására • Szénhidrát • Rostok • Fehérje • Zsír • Ásványi anyagok

10. Szénhidrát • Teljes értékű gabonafélék hatásai: • Kis GI teljes árpa, rizs, zab, kukorica, hajdina, búza → kis vércukor és inzulinválasz. DE a fizikai-, botanikai szerkezet megbontás hatására, GI növekszik • Kardiovaskuláris betegségek kockázatát csökkentik • Antinutriensek – emésztőnedv inhibitorok: tanninok, hemagglutininek, fitinsav, fenolok, szaponinok, stb. – csökkentik a vércukor-, inzulin-, TG- szintet • Nagy gabonarost bevitel → 30%-kal kisebb DM kockázat • Túlsúlyos, hiperinzulinémiás betegek inzulinérzékenysége javult • Diétás rost: cellulóz, lignin 40-50g/nap lenne megfelelő! (Sechol↓, kis GI, bélmozgató, teltségérzet)

11. Fehérje • Szükséglet:0,8 g/ttkg/nap,→ sebgyógyulás elősegítésére se legyen több 1 g/ttkg/nap mennyiségnél. Szövődmény! • 50 - 50%, állati – növényi

12. ARGININ Feltételesen esszenciális aminosav (szemiesszenciális). Felelős a vérerek kitágulásáért. (Az arginin és az oxigén együtt nitrogén-monoxidot alkot. ) (Az arginin ezen kívül úgynevezett non-glükóz inzulin szekretagóg, azaz a vércukor emelkedése nélkül is serkenti az inzulin termelést.) Fokozza a makrofágok baktériumokra, vírusokra és tumorsejtekre kifejtett pusztító hatását. A magas arginin-tartalmú élelmiszerek: hántolatlan búza, zabpehely, túrók, sovány joghurt, sült hús, angolszalonna, csirkemell, lepényhal, lazac, homár, garnéla, diófélék, szezámmag.

13. GLUTAMIN Eddig nem esszenciális aminosavnak tartották, mivel táplálékkal bevihető, illetve a szervezet -ketoglutarátból elő tudja állítani. A szervezet összes szabad aminosav tartalmának 60 %-a a harántcsíkolt izomban van raktározva glutamin formájában. Szükséges a fehérjék szintéziséhez, a nitrogén szállításhoz, amid-csoportok szállításához, aktiválja a glykogenképzést, a glykoneogenezis szubsztrátuma, a vesében részt vesz az ammóniaképzésben ( ezáltal a vegyhatás befolyásolása), egyes gyorsan szaporodó sejtek számára a glutamin a fő tápanyag. A traumát, fertőzést követően az izomszövet szabad glutamin tartalma kb. 50 % -kal csökken. A posztagressziós anyagcsere során a glutamin esszenciálissá válik! A katabolizmus során a szervezet nem tud előállítani megfelelő mennyiséget. Szükséglet: min. 0,14 g/ttkg/nap, ill. műtétek után 0,21-0,28 g/ttkg /napra emelkedik. (tápszer)

14. Zsír • Helyes zsírsavbeviteli arány: Telített : egyszeresen telítetlen : többszörösen telítetlen 1: 1,2 : 0,8 • Koleszterin, telített zsírsav – kerülése. max. az összenergia 10%-a. • Mirisztinsav(C14:0): vaj,tejtermék • Palmitinsav(C16:0): sertészsír • Telítetlen: olajsav (C18:1). Forrás: oliva, repceolaj, margarin, dió, mandula. Napi szükséglet: max. az összenergia 8%-a. • Többszörösen telítetlen: - n-3 (omega-3) zsírsavak → TG↓, antiatherogen (tengeri halak) - n-6 (omega-6) zsírsavak adása,: linolsav, linolénsav. Napi szükséglete 3g/nap körüli érték.

15. Ásványi anyagok A magnézium szintén hatásos izomlazító és értágító. Rendszeres tök-, len- és szezámmag, illetve pörkölt földimogyoró nassolása garantáltan megemeli a magnéziumszintet. A szilícium (nyomelem) szerepe a prevencióban és a betegségek kezelésében A klinikai tanulmányok biztató eredményeket mutatnak pl. a visszeresség, a sebgyógyulás (lábszárfekély) vonatkozásában (Walter, H., Schmidt, U.: Erfahrungen mit Sclerovenol bei chronischen Venopathien. Therapiewoche, 1982, 32, 4095-4102). Nátrium, konyhasóbevitel csökkentése a hipertónis szempontjából fontos.