Impact of Basel III on Entrepreneurs: Insights and Recommendations

1. BÁZEL IIés hatása a vállalkozókra

2. BIS – Bank for International Settlements Feladatok és eddigi teljesítmények Az egyes központi bankok együttmködésének fóruma Banki szolgáltatások: befektetések külföldi pénznemben, értékpapír szolgáltatások,hitelezés és rizikóelemzés Kutatómunkák folytatása Szükség finanszírozás Szervezete Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és USA  „ers“ országok a vezetségben

3. 1974: A G10 és még három ország központi bank vezeti alapítják (D, F, I, E, B, NL, LUX - S, UK - CH - CAN, USA - JAP) Bázeli Bizottság / The Basel Committee on Banking Supervision „Ajánlások és irányvonalak kidolgozása a magasszint és lehetleg egységes sztenderdek bevezetésére és biztosítására a bankfelügyeletekben.“ 1988: „Bázeli tkeegyezmény (Basel Capital Accord) 1988“ (Bázel I) 1999: 1. Tervezet: „Új Bázeli Tkemegfelelési egyezmény“ 2001: A második konzultációs anyag a Bázel II témakörhöz A Bázeli Bizottságnak nincsen nemzetek feletti hatásköre, csupán ajánlásokat tehet.

4. Bázeli Bizottság / The Basel Committee on Banking Supervision 2003: A harmadik konzultációs anyag a Bázel II témakörhöz - Új Bázeli Tkemegfelelési egyezmény - Bázel II - Tkemegfelelési szabályozásról szóló tárgyalások Brüsszelben

5. Bázel I 1994 óta Ausztriában „Bázel I“ a hitelügyletek már meglév törvényi szabályozását reformálta meg Ennek alapja a Bázeli Bizottság 1988-ban kiadott ajánlása: • A bankfelügyelet alapjainak harmonizálása • Nemzetközileg érvényes tkemegfelelési elírás bankok számára • Több, mint 100 ország integrálta a nemzeti törvényeibe A Bázel I-nek megfelel hitel:–függetlenül az adós bonitásától – a bank saját tkéje eléri a teljes hitelállományának min. 8%-át.

6. A Bázel I legfbb hiányosságai A megkövetelt tke nagyságe nem áll arányban az egyes adósok hitelképességével. • A hitel kondíciói nem tükrözik az adott ügyfél bonitását. • A hitelezési szempontból kiváló minség adósok „támogatják“a gyenge bonitású ügyfelek hiteleit. A tkére vonatkozó elírások figyelmen kívül hagyják a hitelportfólió kockázati összetételét. • Kedvez kockázati szerkezet, jó kockázatmenedzsmenttel rendelkez bankoknak nem származik elnyük ebbl ereden. • A bankoknak nem áll érdekében, hogy modernizálják a kokckázatkezelésüket.

7. Az új tkemegfelelési elírások kihatása a hitelügyletekre Az egyes hitelfelvevegyéni bonitása határozza meg a bank tkekövetelményét a hitelállománnyal kapcsolatban. Az ügyfelek bonitását minsítési modellek alkalmazásával határozzák meg. Differenciált kockázati súlyozás: az eddigi 100% helyett a boitástúl függen 20% és 150% között. A differenciált tkekövetelmény a hitelügyletek kondícióinak differenciálásához vezet

8. Tkemegfelelés A piac fegylemezereje Felügyeleti felülvizsgálat Minimum tkekövetelmények A 3 pillér

9. Az els pillér: Minimum tkekövetelmények Alapmutató módszer Sztenderd módszer Mködési kockázat Összetettebb módszerek Sztenderd módszer IRB alapmódszer Hitelkockázat IRB fejlett módszer Változatlan szabályozás Piaci kockázat

10. BZEL II • A BZEL II a hitelkondíciók annak KOCKZATHOZ való igazítása • A hitelkamatok piaci kamatokhoz való igazítása

11. Az R a bonitástól függ (hitelkamat) A kockázati súlyozás kategóriái vállalati hitelek esetében a banki tkekövetelmény meghatározásakor (sztenderd módszer): • NORML Bonitás (BBB-BB) 100% • ROSSZ Bonitás (CCC vagy annál rosszabb) 150% • KIVL Bonitás (AAA, AA) 20%

12. BZEL II • A Bázel II következtében a piaci hatások gyorsabban és erteljesebben érvényesülnek • Nincs keresztszubvenció a kevésbé kockázatos hitelek által a kockázatos hitelek részére

13. Jelenlegi átlagos banki kamatmarzs

14. BZEL II - Cél és alapvetés • A BZEL II célja a hitelkondíciók annak KOCKZATHOZ való igazítása • Alapvetés: HITELÜGYLET= KOCKZATI ÜGYLET

15. BZEL II • A szabályozás alapja a NEMFIZETS valószínsége • Ennek mérésének eszköze a RATING

16. Mi a RATING? • A vállalkozás jövbeni életképességérl alkotott vélemény. • Vélemény arról, hogy a vállalkozás képes-e idben megfizetni a hitelt és kamatait

17. Mi a RATING? A RATING 2 f területet vizsgál Pénzügyi kockázat hard-facts Üzleti kockázat soft-facts +

18. hegedues: Az üzleti kockázat - A fbb vizsgálandó területek • Az adott vállalkozás összehasonlítása a hasonló területen mködkkel • Versenyhelyzet • A vezetség megítélése • Tulajdonosi szerkezet

19. A Rating a vállalkozás tönkremenetelének kockázatát elemzi, egyéb vállalati jellemzket (Pl.: Növekedési lehetségek) nem vizsgál. Mi a RATING?

20. A legjobb Rating azt a vállalkozást illeti meg, amelyik a legkevésbé kockázatos. Ezek nem feltétlenül a “legjobbak“. Mi a RATING?

21. A hitelképesség javítására tett intézkedések (= kockázat csökkentés) könnyen a versenyképesség javítására tett erfeszítésekkel ellentétesen hathatnak. Mi a RATING?

22. A jövbeni hitelképesség vizsgálatának az a feladata, hogy a mindenkori vállalati kockázatot: • felismerje, • értékelje és • a hitel árát a kockázattal arányosan alakítsa.

23. MELYIK cégnek jobb a bonitása a hisztorikus pénzügyi adatok alapján? Az elkövetkez 12 hónapot vizsgálva: „A“ vállalkozás: Jó jövedelmezség, ers növekedés az elmúlt években, alacsony saját tke „B“ vállalkozás: Alacsony jövedelmezség, nincs növekedés, magas saját tke, magas likviditás

24. A legtöbb belföldi bank már évek óta figyelembe veszi az ún. “soft-facts“ hatásokatpl.:- A vállalkozás versenyképessége- A vezetség ill. a válalkozó tapasztalatai és képességei - A számviteli és beszámolói rendszer minségeholott ezek az értékelési kritériumok a legtöbb vállalkozás számára nem is ismertek!

25. A bankok jövbeni bonitásvizsgálatuk során olyan tényzket fognak figyelembe venni, amelyek egyértelm képet adnak a hitel kockázatáról. ( jól elhatárolható tényzk ) Rating - mint lehetség a vállalkozás számára

26. A “jó“ RATING feltételei • Lényegesen mélyebb és szinte azonnali betekintési lehetség a könyvekbe • Egyertelm és megvalósítható terv a jövre vonatkozóan • A saját tke emelését célzó törekvések egyéb forrásokból

27. Saját tke ellátottság • Az osztrák vállalkozások nemzetközi szinten sereghajtók. • Minél kisebb a vállalkozás, - annál nagyobbak a különbségek az EU viszonylatában - annál rosszabb a saját tke ellátottság.

28. Saját tke ellátottság és vállalkozásméretminél kisebb - annál kisebb a saját tke

29. Saját tke ellátottság

30. A saját tke a középpontban • A saját tke egyre inkább a meghatározó tényezvé válik a vállalatok megítélésekor: • mint kockázatcsökkent elem a jövbeni veszteségek fedezeteként • mint a vezetség és a tulajdonosok kockázathoz való hozzáállásának jellemzjeként.

31. A saját tke nagysága meghatározó eleme lesz a bonitásvizsgálatnak • Saját tke - tulajdonosi tke • Hátrasorolt kötelezettség szerepe • A tárgyhoz igazított finanszírozás • Határidkhöz igazított finanszírozás • A finanszírozás diverzifikálása

32. Számviteli rendszer, vállalati beszámolók • Egyre nagyobb nyomás a kis-és középvállalkozásokra, hogy professzionális dokumentumokat keszítsenek a vállalkozásunkról. • A Bázel II tovább ersíti ezt a folyamatot. • Egyre inkább érinti a kisebb vállalkozásokat is

33. Az alap: az üzleti terv • A szabályszer RATING-hez elengedhetetlen a vállalkozás jövbeni lehetségeinek és kockázatainak alapos vizsgálata • Az üzleti terv • szükséges bels követelmény • hozzáért, professzionális fellépés • egyben egy alaposabb áttekintése magának a saját vállalkozásnak.

34. Üzleti terv- Minimális elemei (1) 1. A kiinduló helyzet elemzése 2. Célok meghatározása 3. A vállalati célok elérésének stratégiája 4. Lehetségek és kockázatok (a soft-facts hatások figyelembe vétele)

35. Üzleti terv- Minimális elemei (2) 5. SikertervezésPlanerfolgsrechnung 5.1. A legfontosabb tényezk szóbeli megvitatása 5.2. Befektetési terv 6. Pénzügyi tervezés

36. Az üzleti terv kockázatainak bemutatása 1. Kockázatok, amelyeket a vállalkozás NEM, vagy csak korlátozottan tud befolyásolni, 2. Kockázatok, amelyek a vállalkozástól függenek, 3. Kockázatok, amelyek az adott üzletágra vonatkoznak (ill. az adott termékl vagy szolgáltatástól függenek)

37. Rating - mint lehetség a kis- és középvállalkozások számára Mivel a hagyományos banki finanszírozás - valószínsítheten megdrágul és - nem olyan mértékben áll majd rendelkezésre, mint korábban, az alternatív finanszírozási formák keresése központi kérdéssé válik.

38. Rating - mint lehetség a vállalkozások számára A jövben az adótanácsadók és könyvvizsgálók közremködésével készül el a vállalkozás NVJEGYE, megnövelve ezzel a vállalkozás jövbeni lehetségeit és esélyeit.

39. A vállalkozások és tanácsadók egyre fontosabb feladatai közé fog tartozni: Rating - mint lehetség a vállalkozások számára • A vállalkozás stratégiai lehetségeinek sikeres megvalósítása, • A mindenkori kockázatok és veszélyek felismerése és kísérlet ezek elhárítására • A vállalkozás finanszírozási lehetségeinek folyamatos bvítése.

40. BZEL II Jelentsége: • az adótanácsadók és könyvvizsgálók számára nagy kötelezettség és kihívás • kis- és középvállalkozások számára els látásra TEHER, de egyben LEHETSÉG is hogy kezükbe vegyék vállalkozásuk jövjének alakítását.