nov k tam s nemzetk zi gazdas gtan vi n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VI. PowerPoint Presentation
Download Presentation
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VI.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 33

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VI. - PowerPoint PPT Presentation


  • 98 Views
  • Uploaded on

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VI. Nemzetközi kereskedelem és kereskedelempolitika. Kapcsolódó irodalom. Kötelező OBSFELD–KRUGMAN: Nemzetközi gazdaságtan. A kereskedelempolitika eszközei. A kereskedelempolitika politikai gazdaságtana. pp. 209 -285.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VI.' - jolene


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
nov k tam s nemzetk zi gazdas gtan vi

NOVÁK TAMÁSNemzetközi Gazdaságtan VI.

Nemzetközi kereskedelem és kereskedelempolitika

kapcsol d irodalom
Kapcsolódó irodalom

Kötelező

OBSFELD–KRUGMAN: Nemzetközi gazdaságtan. A kereskedelempolitika eszközei. A kereskedelempolitika politikai gazdaságtana. pp. 209-285.

a kereskedelempolitika politikai gazdas gtana
A kereskedelempolitika politikai gazdaságtana

A kormányzati politikák általában túlmutatnak az egyszerű költség-haszon elemzésen.

Egyéb szempontok érvényesítése

a szabadkereskedelem melletti rvek
A szabadkereskedelem melletti érvek
  • A szabadkereskedelem megszünteti a torzulásokat.Méretgazdaságosság jobban kihasználható szabadkereskedelem mellett.
  • A szabadkereskedelem ösztönzi a vállalkozókat új lehetőségek keresésére (export, importverseny).
  • Politikai érv a szabadkereskedelem mellett
    • A kereskedelempolitikák külön érdekek eszközei lehetnek.
    • A kormányok érdekcsoportok foglyaivá válhatnak, nagyarányú újraelosztást valósítva meg.
a szabadkereskedelem melletti rvek1
A szabadkereskedelem melletti érvek
  • Samuelson szentenciái:

1.) „A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, viszont a protekcionizmus nagymértékben előnyös keveseknek.”

2.) „A szabadkereskedelem előnyösnek tekinthető a világ, mint egész számára, de soha nem bizonyulhat a legjobb politikának egy adott ország számára.”

a szabadkereskedelem melletti rvek2
A szabadkereskedelem melletti érvek
  • a teljes szabadkereskedelem-liberalizálás az erősebbnek jelent nagyobb hasznot;
  • a protekcionizmus árát a fogyasztók fizetik meg:
    • a termelők haszna = a fogyasztók vesztesége
    • a protekcionizmus mindig termelőket véd
a szabadkereskedelem melletti rvek3
A szabadkereskedelem melletti érvek
  • Üzemméret
  • Ár
  • Minőség
  • Választék
  • Hatékonyság
  • Verseny
  • Stabilitás fenntartása
a protekcionizmus melletti leggyakoribb rvek
A protekcionizmus melletti leggyakoribb érvek

„Lincoln kabátja”: „Ha a kabátomat Amerikában veszem, akkor nekem lesz egy kabátom, a pénz pedig Amerikában mard. Ha a kabátot Angliában veszem meg, nekem akkor is lesz egy kabátom, a pénz viszont kikerül Angliába.”

+ „növendék iparágak” támogatása – inkubátor-hatás;

    • védelem a tisztességtelen verseny ellen – megtorlás tisztességtelen versenymagatartás esetén;
  • hanyatló iparágak támogatása;
    •  Miért kell támogatni?
    • hogy megtartsuk a piacot  minél inkább zsugorodik a piac, annál életveszélyesebb a konkurenciaharc
  • nagyon erősen koncentrálódik regionálisan  foglalkoztatás
  • stratégiai iparágak támogatása;
  • fizetési mérlegpozíciók radikális javításának igénye
  •  ha drámaian romlik  protekcionista lépéseket tesznek a kormányok
a protekcionizmus melletti leggyakoribb rvek1
A protekcionizmus melletti leggyakoribb érvek
  • Modernizáció
  • Felzárkózás
  • Vámbevétel
  • Nemzetbiztonság
  • Stratégiai célok
  • Fogyasztóvédelem
  • Ellátás biztonsága
v delem
Védelem
  • Ki részesül védelemben?
  • Fejlődőknél importhelyettesítő iparosítás.
  • Fejletteknél: mezőgazdaság és textilipar (munkaerő-igényes és egyszerű).
  • Nemzetközi tárgyalások és a kereskedelempolitika
    • A 30-as évek óta nagyarányú vámcsökkentés ment végbe.
    • A háború utáni liberalizáció nemzetközi tárgyalások eredménye volt.
a t rgyal s el nyei
A tárgyalás előnyei
  • Miért könnyebb a vámcsökkentés kétoldalú tárgyalásokkal, mint egyoldalú lépéssel?
  • A kereskedelmi háború elkerülhető szerződések megkötésével.
  • Fogoly dilemma szituáció
a t rgyal s el nyei1
A tárgyalás előnyei
  • Nemzetközi kereskedelmi egyezmények: rövid történeti áttekintés
    • Nagy válság: hatalmas protekcionizmus.
    • 1947: GATT: Három fő terület:
      • Exporttámogatások tilalma (mezőgazdaság kivételével).
      • Mennyiségi korlátozások tilalma (kivéve „piaczavaró” hatás).
      • Új vám kivetését legalább akkora vámcsökkentéssel kell kompenzálni más területeken.
gatt t rgyal sok
GATT tárgyalások
  • Az Uruguay-forduló
  • 1986-tól 1994-ig tartott.
  • Kereskedelmi liberalizáció
    • A vámszintek a világgazdaságban 40%-kal csökkentek (6,3-ről 3,9-re). A megállapodás szerint a mezőgazdasági exportőr országok támogatásaikat 39, támogatott exportjukat 21%-kal voltak kötelesek csökkenteni hat év alatt.
  • Eredmények születtek a textilipar területén is: tíz év alatt megszűnik az összes mennyiségi korlátozás.
multilater lis t rgyal sok
Multilaterális tárgyalások
  • Szervezeti reformok
  • WTO megalakítása.
  • 1995-ben létre is jött, magában foglalva a GATT-ot. Új, gyorsított eljárások vitás esetekben. Felhatalmazás ellenlépések megtételére. Létrejött a GATS.
  • A WTO tárgyalások aktuális kérdései
  • Eltérő érdekek a fejlett és a fejlődő országok részéről. Erősödő érdekérvényesítés Délen.
a gatt s illetve a wto nemzetk zi kereskedelempolitikai alapelvei
A GATT (és, illetve a) WTO nemzetközi kereskedelempolitikai alapelvei:
  • A legnagyobb kedvezmény elve (MFN) – harmadik országnak is jár az a kedvezmény, amit egy ország már megkapott;
  • A viszonosság elve– minden ország számot tarthat arra a kedvezményre a másik felől, amelyet ő adott annak (és jogosult olyan védelemre, amit a másik alkalmazott vele szemben);
  • A nemzeti elbánás elve – az importtal szembeni eljárás nem lehet kedvezőtlenebb a hazai termékekkel szembeninél;
  • A nyilvánosság elve – kötelezettség a GATT/WTO tagállamok ’haladéktalan’ értesítéséről minden kereskedelempolitikai lépés esetén;
  • A konzultáció elve – kötelezettség a tárgyalásra az érintett tagállamokkal minden kereskedelempolitikai intézkedés előtt
preferenci lis kereskedelmi meg llapod sok
Preferenciális kereskedelmi megállapodások
  • Eddig: vámok „nem diszkriminatív” csökkentése. GATT-alapelv: a legnagyobb kedvezmény elve.
  • Az elv kimondja, hogy egy szerződő fél feltétel nélkül és azonnal megad egy másik szerződő félnek minden olyan kedvezményt, amelyet valamely harmadik országnak megadott vagy meg fog adni
gatt xxiv cikk
GATT XXIV. cikk

Vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet hozható létre, ha:

a/ alacsonyabb vámszint, mint korábban

b/ csaknem az összes árura vonatkozóan

c/ racionális időtávon belül megvalósul.

  • Megállapodásokat be kell jelenteni és notifikálni kell a GATT-nál
kereskedelem politika eszk zei
Kereskedelem-politika eszközei
  • Vámok
  • Exporttámogatás
  • Mennyiségi korlátozás: importkvóta, importembargó
  • Önkéntes exportkorlátozás
  • Közbeszerzés
  • Nem vám jelleg korlátozások
slide20
Vám

Célja és feladata:

kormányzati bevétel

  • szabályozó
  • iparvédelem
a v m mint kereskedelempolitikai eszk z
A vám, mint kereskedelempolitikai eszköz

Kereskedelempolitikai szempontból:

  • Megkülönböztetünk autonóm és szerződéses vámot.
    • a) Az autonóm vámokat az adott ország másoktól függetlenül, egyoldalúan állapítja meg, így ezeket jobban tudja igazítani saját célkitűzéseihez.
    • b) A szerződéses vámokat két vagy több ország közötti megegyezés alapján vetik ki, ezért ezeket nem lehet rugalmasan változtatni a kereskedelempolitika aktuális céljai érdekében.
a v m mint kereskedelempolitikai eszk z1
A vám, mint kereskedelempolitikai eszköz

Gazdaságpolitikai szempontból:

  • Megkülönböztetjük a fiskális és a védővámok csoportját.
    • a) A fiskális vámok alapvető célja, hogy a külkereskedelmi forgalomból minél nagyobb bevételhez jusson az állami költségvetés.
    • b) A védővámok közvetlenül kereskedelempolitikai célokat szolgálnak, hiszen alapvető funkciójuk a hazai termelők piaci pozíciójának javítása külföldi versenytársaikkal szemben.
v mok fajt i s c ljai
Vámok fajtái és céljai

Nevelővám A fejletlen iparágak védelme

Piacbiztosító vámA hazai jövedelem védelme

Devizavédelmi vám A külső egyensúly helyreállítása

Retorziós vám Az exportáló ország vámja váltja ki

Antidömping vám Partner dömpingára - világpiaci ár

Kiegyenlítő vám Exporttámogatás ellen Preferenciális vám Egyes partnereknek előny nyújtása

a v m meg llap t s nak form ja
A vám megállapításának formája
  • Értékvám, amelyet a vámáru pénzben kifejezett értékének százalékában szabnak meg. A legtöbb ország az árut kísérő számla alapján az adott áruért fizetett vagy fizetendő árat, az úgynevezett ügyleti éréket tekinti a vámmegállapítás alapjának.
  • Mértékvám a vámkötelezettséget az áru természetes mértékegységére vetítve határozzák meg.
  • Csúszóvám (lefölözést) elsősorban a mezőgazdasági termékek importjánál alkalmazzák, például az Európai Unióban. A csúszóvám mértéke a mindenkori világpiaci ár és belföldi ár különbözete. Célja, hogy védje a belső árszintet és ezen keresztül a hazai termelőket, akiket az import áru lefölözés nélkül kiszorítaná a piacról
exportt mogat s
Exporttámogatás
  • Vám fordítottja
  • Adóból finanszírozzák
    • EXPORTHITEL-TÁMOGATÁSOK
    • EXPORTHITEL-GARANCIÁK
    • KÜLFÖLDI VÁSÁRLÓNAK NYÚJTOTT ALACSONY KAMATOZÁSÚ EXPORTHITELEK
mennyis gi korl toz s
Mennyiségi korlátozás
  • Importkvóta, importembargó
  • Hazai ár > világpiaci ár
  • Fogyasztói többlet vesztesége
kontingensek kv t k
Kontingensek (kvóták)

A nemzetközi áruforgalom szabályozásának „leghatásosabb” eszköze a kereskedelem mennyiségi korlátozása. A mennyiségi korlátozások legelterjedtebb formája a kontingens (vagy kvóta), amikor állami rendeletben határozzák meg az egyes termékekből adott időszakban importálható vagy exportálható mennyiségeket

az exportkontingensek
Az exportkontingensek
  • A 20. században a fejlett országokban csak akkor került alkalmazásra, amikor azt rendkívüli gazdasági vagy politikai események
  • szükségessé tették. Így történt:
          • a két világháború ideje alatt
          • azt közvetlenül megelőzően
          • a 2. világháború utáni súlyos áruhiány idején
  • Napjainkban az exportkorlátozás a fejlett országokcsak különleges helyzetekben, a fejlődő országok viszont gyakrabban alkalmazzák.
nk ntes exportkorl toz s
Önkéntes exportkorlátozás
  • Importőr követelésére exportőr visszafogja a kínálatot, ezzel megelőz más korlátozó intézkedéseket, vagy valamilyen előnyt kap cserébe
d mping
Dömping
  • Eltérő ár alkalmazása a hazai és a külföldi értékesítésben (árdiszkrimináció)
  • Tisztességes-e az ár?
d mping fajt i
Dömping fajtái

1. Tartós dömping (monopolszervezetek

képesek erre)

2. „Ragadozó” dömping: pozíciók

megszerzéséig – monopolár kárpótol.

3. „Szórványos” dömping: alkalmi,

egyes termékcsoportokra

egy b v delmi eszk z k
Egyébvédelmi eszközök
  • eredet-megjelölési rendszerek
  • szabványok és minőségi tanúsítványok
  • fogyasztóvédelem
  • kiterjeszti a belföldi versenyjog hatályát
  • szellemi tulajdon szabályozása
  • szolgáltatáskereskedelem szabályozásán
  • Egyéb egyoldalú jogi eszközök
  • (árfolyam-politika)
szubvenci k
Szubvenciók
  • A szubvenció egy költségvetési forrásból származó vissza nem térítendő direkt, vagy indirektállami támogatás, amelyet abból a célból folyósítanak különböző gazdasági egységeknek, hogy azok költségeik csökkentése vagy bevételeik növekedése révén képesek legyenek meghatározott gazdaságpolitikai célokat megvalósítani.
  • A költségvetéshez való viszonya alapján két fajtáját különböztetjük meg:
    • Közvetlen szubvenció: a költségvetés kiadási oldalát érinti, tehát a támogatott gazdasági egységet az állam pénzeszközökkel támogatja, esetleg kiadásainak egy részét átvállalja.
    • Közvetett szubvenció: a költségvetés bevételi oldalára hat, mégpedig leggyakrabban elmaradt adóbevétel formájában, melynek befizetését az állam a szubvencionálandó társaság számára elengedi.