A modern fogalma

1. Mikor kezdődött és mikor fejeződött/ik be a modern? (filozófia, tudomány, technika, társadalom, művészet)

2. A modern fogalma • A latin „modo” azt jelenti: mai, ami most zajlik, szembeállítva az elmúlttal; bizonyos módon • Ellentét-fogalma: hagyomány(os), régimódi, antik • Kb. 1500 körül jelenik meg, francia nyelven • Modernitás – 1620-as évektől • Régiek és modernek vitája: 17-18. században, elsősorban francia területen, de Angliában és német területen is • Modern művészet fogalma - 1807 (szembeállítva az antik művészettel) • modern tánc – 1912 • Modernizmus, mint művészeti irányzat - 1929

3. A modern korszak szakaszolása • Reneszánsz és reformáció - 16. század • Tudományos forradalom – 16-17. század • Felvilágosodás - 18. század • Ipari forradalom – 19. század • A modernizmus győzelme és bukása – 20. század

4. A modern megjelenése a filozófiában • Általában a 17. század elejétől a 20. század elejéig tartó időszak (Kb Descartes-tól Heideggerig és Wittgensteinig) • Ellentétei: arisztotelianizmus, skolasztika, metafizika • Lényege: episztemológiai (ismeretelméleti) fordulat – a tudásra kérdez rá • Descartes Cogito-érve: gondolkodom, tehát vagyok – más biztos kiindulópontom nincs • Saját gondolkodásának bizonyosságából vezeti le Isten létét, és Isten létéből a megismerhető dolgok bizonyosságát • Bár Descartes belül marad a hagyományos keresztény filozófia keretein, mégis elkezdődik a filozófia és a teológia világos kettéválasztása • Ezt teljesíti ki Kant, hármas rendszere: ismeretelmélet, morálfilozófia, esztétika • Kant is istenhívő, de Isten bizonyítását kívül helyezi a filozófia terénumán, vagyis a racionális megismerhetőség határán

5. Racionalizmus és empirizmus a modern filozófiában • Descartes és Kant az ember belső világának (gondolkodásának) leírása révén jut el a külvilág megértéséhez - racionalizmus • Az empiricizmus ezzel ellentétes irányban kutat: az érzékelhető tényekre, tapasztalatokra, a megfigyelt adatokra támaszkodva próbál ismeretekre szert tenni • Képviselői: John Locke, George Berkeley, David Hume

6. Nem racionális modern filozófiai irányzatok • A racionalizmus és az emprizmus és az észre alapítja a megismerést • Ezzel ellentétes irányzat: Pascal szavával a szív megismerő képességét hangsúlyozza • A lényeghez nem a tárgyi világon keresztül jut el az ember, hanem az érzéseire, intuíciójára, hitére hallgatva • Képviselői: Pascal, Rousseau, Kierkegaard, Nietzsche

7. A modern filozófia bástyája: a modern tudomány • Korai modern filozófusok – tudósok is (Galilei, Newton, Descartes, Locke) • A tudománytörténetben is fordulat az 1500-as években • Ahogy Luther és Kálvin a teológiában, a humanisták a humán tudományokban, a természettudósok is szembefordultak a hagyománnyal • Két területen döntő áttörés: • fizika, kozmológia – a ptolemaioszi világkép megdöntése - Kopernikusz • Orvostudomány – a galénoszi orvoslás meghaladása - Vesalius

8. A természettudományos szemlélet terjedése • Az új tudományosság módszertani újdonsága: a tudás kísérleti úton igazolható • A világot természettörvények mozgatják, melyeket megismerve ok-okozati összefüggésekbe rendezhetők a jelenségek • Az emberi találékonyság: tudományos forradalomhoz vezet - felfedezők és feltalálók kora

9. Tudomány és technika • A tudományok fejlődésének fontos feltétele volt a technikai eszközök fejlődése: Csillagászati távcső, iránytű, mikroszkóp, mechanikus óra, nyomtatás • A technikai eszközök fejlődése lehetővé tette a föld felfedezésének felgyorsulását és a gyarmatosítást • A technikai eszközök fejlődése átalakítja a hadviselést (puskapor, tűzfegyverek, ballisztika) • Átalakítja a gazdaságot (távolsági kereskedelem, banki tevékenység, földművelés és kézművestechnika fejlődése) • És átalakítja a társadalmat is – kereskedők, iparosok és más polgári rétegek önállósodása, városok fejlődése

10. Társadalmi modernizáció • A kereskedelem által beindított dinamika hatására felbomlanak a társadalom keretei • A hatalom isteni legitimitása megrendül, éles társadalmi konfliktusok keletkeznek (polgárháború – Anglia, forradalom – Franciaország) • Városiasodás, polgárosodás • Szabadság, egyenlőség követelése

11. Felvilágosodás és ipari forradalom • Az európai mentalitás megváltozása • Individualizmus – már a reneszánsztól kialakuló folyamat • Emberi méltóság • 18. század. Felvilágosodás: „az ember kilábolása a maga okozta kiskorúságból” (Kant), első sorban szellemi mozgalom • Hatása: Francia forradalom • 19. század. Ipari forradalom: első sorban technikai innovációk. Gépesítés, a gőzgép feltalálása, gyári termelés • Az európai emberek életszínvonala, egy főre jutó jövedelme drámai mértékben nő – demográfiai robbanás

12. A 19. századi társadalom és kultúrája • Viktória királynő és Ferenc József kora – „boldog békeidők” (Belle-Époque) • Új konvenciók alakulnak ki (kispolgárság, puritanizmus, protestáns etika és munkakultúra) • Vadkapitalizmus, az alacsonyabb rangú rétegeknél az egyén kiszolgáltatottsága, a család helyzetének megrendülése

13. Modernizmus a művészetben • Az 1870-es évektől az 1960-as évekig • Művészeti világon belüli feszültség (akadémikus művészet, giccs) • A művészet társadalmi hivatása (avantgarde) – a megalázottak és megszomorítottak védelme • Az első világháború után – a régi rend összeomlása – szellemi útkeresés

14. Danto a modernizmusról • Forrás: Arthur C: Danto: Modern, Postmodern, and Contemporary, in: After the End of Art (1996) • Premodern művészet: a világot úgy megjeleníteni, ahogy maga magától (emberi beavatkozás nélkül) megjelenik • Modern művészet: a megjelenítés körülményeire fókuszál, a reprezentáció módja válik a reprezentáció tárgyává. • A kép lapos (nem térbeli hatású), a használt festékre reflektál, nem mimetikus természetű, absztrakció • Van Gogh és Gauguin

15. Művészeti forradalmak színhelyei • Bécs – Bécsi Szecesszió (1897-től) – pl. Gustav Klimt, Otto Wagner • Montmartre - Párizsi szegény- és művésznegyed, az 1880-as évektől az I. világháborúig fontos. Írók, művészek, festők laknak itt (Monet, van Gogh, Picasso és Dalí is) • Bauhaus (Weimar) (huszas-harmincas évek) A forradalmi művészet iskolája Németországban • New York – absztrakt expresszionizmus (háború után)

16. Modern alkotók egyes művészeti ágakban • Irodalom: Marcel Proust, James Joyce, T. S. Eliot • Zene: Bartók, Schönberg • Képzőművészet: Picasso, Matisse, Malevics, Jackson Pollock • Építészet: Le Corbusier, Gropius, Van der Rohe • Szobrászat: Rodin, Brâncuşi, Giacometti

17. A művészet vége • Hans Belting német művészettörténész és Arthur C. Danto filozófus-művészeti író nagyjából egyszerre jelentetett meg ilyen címmel dolgozatot • A művészet korszakának vége – kb. 60-as években • Nem a művészi tevékenység megszakadását prognosztizálják, hanem a művészet fejlődésére vonatkozó narratíva lezárulását • A techné értelmében vett művészet – átadta helyét a konceptuális (fogalmi) művészetnek • Andy Warhol: Brillo dobozok

18. Modernizmus és posztmodern • Robert Venturi: Komplexitás és ellentmondás az építészetben (1966) Modern- posztmodern Tiszta- hibrid, kevert Határozott-kétértelmű perverz, érdekes “Less is more”- "Less is a bore."

19. Kortárs művészet • A hatvanas években minden fal leomlott – veszélyes helyzet • Nincsenek korlátok, mindent lehet és mindent szabad • Eltűnik a műalkotás • Stilárisan nem megkülönböztethető • Előző korszakok műveivel szabadon bánik • Nem feltétlenül a szemnek szól • Marina Abramović : "The Artist is Present" the Museum of Modern Art, 2010. DamienHirst: The Physical Impossibility of Deathin the Mind of Someone Living (1991) A Dead Shark Isn't Art, the Stuckism International Gallery (2003) EddieSaunders, 2001