Fejlesztési program a természettudományos közoktatás korszerűsítéséhez Gödöllő 2009. április 22.

1. Fejlesztési program a természettudományos közoktatás korszerűsítéséhezGödöllő 2009. április 22. Brassói Sándor Főosztályvezető-helyettes

2. Problémák, kihívások A releváns tudás gyors változása, • az információs robbanás és az iskolai tantervek viszonya, a halmozódó ismeretanyag problémája A tudásátadás helyszínei megváltoztak • Információforrások száma drasztikusan növekszik és a hozzáférés is nő • Az előzetes tudás meghatározóbb jelentőségű lett A tudás közvetlen gazdasági értékké vált • A rendszerezett tudomány-közeli diszciplináris tudástól elmozdulás már az iskola szintjén is a praktikus tudás felé Előtérbe kerül az információ rendszerezés, válogatás képessége • Tanulási-tanítási módszerek megváltozásának szükségessége „Oktatás és képzés 2010” Lisszaboni Stratégia • Oktatási mérföldkövek Munkaerőpiac és a Felsőoktatási intézmények elvárási

3. Az OKNT természettudományos bizottság néhány megállapítása • tíz év alatt közel ötszörösére nőtt a felsőoktatásban részt vevők száma, az érettségizők száma megháromszorozódott, • fontos, hogy növekedjen a természettudományos, műszaki végzettségű szakemberek aránya, • a természettudományos tantárgyakat oktató tanárok jelentős része jelenleg nem rendelkezik nemzetközi összehasonlításban korszerűnek mondható módszertani kultúrával, A tanárok kis hányada alkalmaz differenciált oktatási módszereket • „a term. tud. tárgyak óraszámok átlaga nem marad el a fejlett országokban szokásostól”, • Nemzetközi összehasonlító adatok, tanulói teljesítménymérések (TIMSS, PISA)

4. Adatok a természettudományos közoktatásról I. Tanulmányi versenyek

5. Adatok a természettudományos közoktatásról II.Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny

6. Adatok a természettudományos közoktatásról III.A természettudományos vizsgatárgyak érettségi vizsgáján elért eredményeket százalékban kifejezve

7. Adatok a természettudományos közoktatásról III.A természettudományos vizsgatárgyak érettségi vizsgáján elért eredményeket százalékban kifejezve

8. Középszintű jelentkezések száma

9. Emeltszintű szintű jelentkezések száma

10. A fejlesztési program részei • A kerettantervi kínálat bővítése az általános és középiskolák számára integrált szemléletű természettudományos tantárgyi kerettantervekkel, és ehhez megfelelő korszerű módszertani kultúrát tükröző tankönyvek, módszertani segédanyagok, programcsomagok készítése. A Közoktatási Főosztály által kidolgoztatott egységes természettudomány kerettanterv kiadása. • A TÁMOP-on belül a korszerű módszertani kultúrát tükröző tankönyvek, módszertani segédanyagok, programcsomagok készítését, kiemelten a digitális tananyag fejlesztését. A TÁMOP keretén belül külföldön fejlesztett tananyagok hazai adaptációjára is mód nyílik.

11. Az ÚMFT-TAMOP 3.1.8 fejlesztés részeként 2011-re ki kell dolgozni a természettudományos kompetenciamérés hazai eszközrendszerét. Ezután a hazai kompetenciamérés évente bevezethetővé válik. • kétévente átfogó elemzést kell készíteni a természettudományos közoktatás állapotáról, (eredmények, óraszámok, vizsgaszámok, fejlesztési eredmények) és az OKNT elé kell tárni • A természettudományos közoktatás fejlesztésére (pl. eszközfejlesztésre) a költségvetésből, illetve európai uniós forrásokból, valamint a versenyszféra által felajánlott összegekből támogatási keret kerül elkülönítése, amelyet pályázatokkal, széleskörű szakmai ellenőrzés mellett el kell juttatni az iskolába és a tanárokhoz.

12. Szakértői anyag készítése OFI és az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) bevonásával, amelyben a természettudományos tanártovábbképzések jelenlegi helyzetének felmérése alapján javaslatot tesznek a rendszer megújítására, új, korszerű módszertani elemeket is tartalmazó tanártovábbképzések indítására. • Szakértői anyag készítése OFI és az OH bevonásával, amelyben a helyzetelemzéshez felmérés a természettudományos szaktanácsadás jelenlegi helyzetéről, majd ennek alapján javaslat a szaktanácsadói hálózat kiépítésére. • Minden felsőoktatási intézményben a felsőoktatási felvételi eljárás során a tanulmányi pontokba számítson be egy, a középfokú oktatásban legalább két évig tanult természettudományos tantárgy legutolsó két év végi eredménye.

13. A műszaki, agrár és természettudományos felsőoktatási szakok esetében legyen minden jelentkező számára felvételi követelmény legalább egy természettudományos vizsgatárgy vonatkozásában az emelt szintű érettségi vizsga. A felsőoktatási területtel való egyeztetés után a felsőoktatási intézmények bevonásával kell kezdeményezni a jövőben,

14. Köszönöm a figyelmet!