1 / 41

szemiot i ka

szemiot i ka. III. ELŐADÁS. A szemiózis – A jelhelyzet A szemiózis fogalma Két szemiózis-koncepció A szemiózis szintjei és dimenziói. 1. a szemiózis fogalma. szemiózis : jelhelyzet vagy jelfolyamat A szemiózis az a folyamat, amelynek révén a dolog jellé válik – jelfolyamat.

jean
Download Presentation

szemiot i ka

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. szemiotika

  2. III. ELŐADÁS A szemiózis – A jelhelyzet • A szemiózis fogalma • Két szemiózis-koncepció • A szemiózis szintjei és dimenziói

  3. 1. a szemiózis fogalma szemiózis: jelhelyzet vagy jelfolyamat A szemiózis az a folyamat, amelynek révén a dolog jellé válik – jelfolyamat.

  4. 1.1 a szemiózis folyamatai • logikai jelölés – szemiózis • nyelvi jelölés – szemiózis • szemantikai jelölés – szemiózis • kulturális jelölés – szemiózis (Voigt: 1977)

  5. 1.1.1. logikai szemiózis S A J Ó Egy élőlényt egy fogalommal helyettesítünk – egy konkrét élőlény helyett egy általános kategóriát alkalmaztunk: élőlény = kutya ez a logikai jelölés.

  6. 1.1.2. nyelvi szemiózis S A J Ó A fogalom helyett egy szót mondunk: kutya = Sajó ez a nyelvi jelölés.

  7. 1.1.3. szemantikai szemiózis S A J Ó A szót egy névvel helyettesítjük: egyediesítjük – a név a jelentésnek egyedi, személyes vonásait hordozza. Sajó = „az én borzas szeleburdi Sajóm” ez a jelentéstani, értelmi jelölés.

  8. 1.1.4. kulturális szemiózis S A J Ó A kutya egy folyó nevét viseli: magyar műveltségi sajátosság (macskák nem… veszettség ellen, „babona”) Sajó = Sajó (kutya) (Tisza mellékfolyója) ez a kulturális jelölés.

  9. 1.1.5. szemiózis újra S A (R G A) (T E N G E R A L A T T) J (A R) Ó

  10. 1.2.A jelhelyzet • megváltozik a dolog helyzete – nem önmaga, hanem a viszony számít • a viszonylényegűség: ugyanaz a létező egyik viszonylatban dologi identitással, önazonossággal rendelkezik, másrészt viszont más létezők helyébe kerülve eltérő (helyettesítő) identitással bírhat

  11. 2. Két szemiózis-koncepció • Peirce szemiózis-felfogása • Morris szemiózis-felfogása (van több is: Sebeok, Polanyi, Eco...)

  12. 2.1. Peirce szemiózis-felfogása A jelviszony hármas viszony, ami a jel – tárgy – értelmező viszonyból tevődik össze.

  13. 2.1.1. Peirce hármas jelviszonya a.) állandó dinamikus cselekvési szituáció – kölcsönhatások: jelfolyamat b.) hármas viszony (háromság): 3 szubjektum A – B, B – C, C – A - jel - jel tárgya közvetett viszony - jel értelmezője Tovább nem bontható elemi viszony – háromosztatú logika (trichotomikus) c.) jel – tárgy – értelmező : jelviszony!

  14. 2.1.2 jelekben gondolkodás • Bármilyen gondolkodási aktus csakis jelek általi gondolkodásként valósul meg. • Gondolkodás: szerkezetileg és folyamatszerűségében: jelhelyzet • „A gondolt tárgy, a gondolati jelentéstartalom, valamint ennek nyelvi megjelenítése egyazon aktusban képződik és egyazon szerves folyamat mozzanataiként tartoznak egymáshoz.” • A hármas jelviszony egyszerre érvényesül: NEM lehet kéttényezős viszonyokra lebontani!

  15. 2.2 Morris szemiózis-felfogása Peirce háromosztatú felfogásának továbbfejlesztése G.H. Mead cselekvéselemzése szerint (behaviorizmus)

  16. 2.2.1 Morris és Mead összevetése Cselekvési szituáció ≈ Jelszituáció érzéki inger jel (S) cselekvő - - - cselekvés . . . . tárgy interpretáló - - - interpretáns (I) . . . deszignátum (D)

  17. 2.2.2. A morrisi szemiózis meghatározása szemiózis: „három (vagy négy) tényezőből áll: abból, ami jelként szerepel, abból, amire a jel vonatkozik és abból a jel értelmezőjére gyakorolt hatásból, amelynek következtében a szóban forgó dolog a jelértelmező számára jellé válik” (Veress p. 49)

  18. 2.2.3. Morrisi jelhelyzet Jelölő (S) Interpretáns (I) Deszignátum (D) „S D-nek a jele I számára oly mértékben, hogy I számot vet D-vel S jelenléte következtében.” JEL

  19. 2.2.3. Morrisi jelhelyzet - példa Mit jelent a fentebbi kijelentés? mókus hangja (S) (I) kutya - - - viselkedés mókus (D) „A mókus hangja a mókus-nak a jele a kutya számára oly mértékben, hogy a kutya számot vet a mókus-sal a mókus hangja hallatán.” JEL

  20. 2.2.4. a szemiózis funkciója: közvetítés (kommunikáció) • jelek: közvetítő funkció megmutatkozás • minden cselekvési szituáció egyben jelhelyzet is - - - jelfolyamat! • ugyanez fordítva is érvényes szemiotikai szituáció!

  21. 2.2.5. a szemiózis,mint megkülönböztetés szemiózis: tárgyhoz való viszonyulás lehetősége • tárgy megkülönböztetése a környezetétől • viszonyuló ön-megkülönböztetése viszonyulása tárgyától

  22. 2.2.5.bis a szemiózis mint megismerés! jelentésadás: a megismerés általános formája - a jelek felismerése és értelmezése (Polányi)

  23. 2.2.6 jeles megkettőződés A dologi létezők jelek általi megkettőződése! • DE nem határolható el élesen a jelek világa és a dologi világ, mint két különálló léttartomány • „A két világ között határok állandó mozgásban vannak és átjárhatók. A dologi világból állandóan kiemelkednek létezők azáltal, hogy jelhelyzetbe kerülnek, miközben a jelhelyzetből kilépő létezők visszahullnak a dolgok világába.” (Veress: p. 53)

  24. 2.2.7. szemiózis feltételezettsége Jel fennállása jelhordozót Deszignátum jelölt dolgot feltételez Interpretáns interpretáló szubjektumot

  25. 2.2.8. jelhelyzetek sokfélesége I – S – D rendszer: Nincs merev, rögzített jelkapcsolat! egy S – több D egy S – több I több S – egy D több S – egy I mindezekhez még: S – S kapcsolat : jel – jel viszony implicit módon: bármely S – D v S – I kapcsolat :: S – S kapcsolat – a végtelenségig explicit módon: minden jel viszonyban áll más jelekkel! – ez teszi lehetővé a jelhasználatot, a jelek megértését… pl. levél, Petőfi

  26. 3. A szemiózis szintjei és dimenziói A szemiózisnak több szintje – azaz jelviszony értelmezési fokozata és dimenziója – azaz jelen belüli elemek egymás közötti viszonyát meghatározó rendszere létezik.

  27. 3.1. A szemiózis szintjei A szemiózis szintjei – egymásra és egymásba épülnek • a szemiózis alapszintje: létezőket relációs tulajdonsággal felruházó folyamat • a szemiózis metaszintje: a jelfolyamatot leíró újabb jelfolyamat

  28. 3.1.b. a szemiózis szintjei kibontva • A szemiózis alapszintje: Ez lenne a tulajdonképpeni szemiózis, amiről idáig is szó volt. Ebben az összefüggésben a szemiózis minden komponensének a szemiózison kívüli dologi jellege van. • A szemiózis metaszintje: A szemiózis alapszintjére egy újabb jelfolyamat építhető. De magát az alapszintet is jelölhetem egy másik jellel, maga az alapszint is válhat deszignátummá egy újabb S számára. És így tovább a végtelenségig. A szemiózis második szintje úgy viszonyul az első szinthez, mint az első szint a dologi létezők világához. A szemiózisnak ezt a második szintjét metaszintnek, ezt a második jelfolyamatot metaszemiózisnak nevezik. A metaszemiózis lényege a már működő jelfolyamat újbóli leírása.

  29. 3.2. A szemiózis dimenziói • jel – jel viszony: formális – szintaktikai dimenzió • jel – tárgy viszony: jelentés – szemantikai dimenzió • jel – értelmező viszony: használat (és értelmezés) – pragmatikai dimenzió

  30. 3.2.1. szintaktikai dimenzió Szintaktika! • jel – jel kapcsolat formális vonatkozásai : minden jel kapcsolatban áll – RENDSZER! • minden jel kapcsolatban áll más jelekkel – potenciális • minden jel elsődlegesen önmagával áll kapcsolatban: JEL :: eleve kapcsolat – min.

  31. 3.2.2. szemantikai dimenzió Szemantika – Mit jelöl a jel? Minek a jele a jel? • A jel referenciája – ugyanazon folyamat két aspektusa! • deszignátum – jelentéshordozó funkció: a jel egy jelentéstartalmat jelent – deszignál • a jelnek jelentése van • denotátum – jelölő funkció: a jel egy dologi tárgyat jelöl – denotál • a jelnek dologi tárgya van Jelentés nélküli jel nem jel, csupán csak a jel szintaktikai lehetősége!

  32. 3.2.3. pragmatikai dimenzió Pragmatika – jelértelmezés és jelhasználat • kommunikáció folyamata - - - hermeneutikai vonatkozás!!!

  33. 3.3. dimenziók összefüggése „A szemiózis dimenziói egymásba épülnek: a szintaktikai értelemben lehetséges jel szemantikai értelemben valóságossá válik azáltal, hogy jelentéstartalommal telítődik, pragmatika értelemben pedig működőképessé válik, amennyiben jelként fogják fel és jelként használják.” (Veress: p. 59)

  34. 3.4 más dimenziók

  35. 3.5.1 más elméletek (Ujlaki) 1. A jelek funkciója nem csupán a kommunikáció, az ismeretközlés, hanem a jelek kulcsszerepet játszanak az emberi megismerésben. 2. A jelek a megismerés eszközei, ezért osztályozásuk során nem indulhatunk ki a jelek önmagában vett tulajdonságaiból, hanem használatukban kell megragadni őket. 3. Az elme számára az egyik tárgy a másik jelévé válhat. 4. A jelek nem tükrözik a valóságot. 5. A jelek által hozzuk létre elménk tárgyait. 6. A jelek elme-függő létezők.

  36. 4.1 kódok

  37. 4.2. szintagmák és paradigmák

  38. 3.5.1 más elméletek (Ujlaki) 1. A jelek funkciója nem csupán a kommunikáció, az ismeretközlés, hanem a jelek kulcsszerepet játszanak az emberi megismerésben. 2. A jelek a megismerés eszközei, ezért osztályozásuk során nem indulhatunk ki a jelek önmagában vett tulajdonságaiból, hanem használatukban kell megragadni őket. 3. Az elme számára az egyik tárgy a másik jelévé válhat. 4. A jelek nem tükrözik a valóságot. 5. A jelek által hozzuk létre elménk tárgyait. 6. A jelek elme-függő létezők.

  39. 3.5.2 más elméletek (Ujlaki) 7. A képzelet és az érzékek által létrehozott jelek szerepe a megismerésben ugyanolyan jelentős mint az intellektus jeleié. 8. Az emberi és az állati jelhasználat eltérése elsősorban a mesterséges jelek mesterséges mivoltának felismerésében gyökerezik. 9. A társadalmi, kulturális jelhasználat feltétele az érzéki, természetes tárgy-jelek felismerése, s erre épül a mentális jelek használatának képessége. 10. Az emberi jelhasználat során az elme hallgatólagos, képzeleti, észleleti területe összekapcsolódik az intellektuális műveletekkel, tehát az explicit tudás területével. 11. A természetes és a mesterséges jelek szembenállása nem állandó: a természetes jelekről adott kontextusban felismerhetővé válik, hogy mesterségesek, míg fordítva az eredetileg mesterséges jelek lesüllyednek a hallgatólagos tudás területére, és így természetessé válnak.

  40. Könyvészet, források: FÜLÖP Géza: Az információ, Budapest-ELTE, 1996 (II), 112-115 HORÁNYI Özséb – SZÉPE György: A jel tudománya. Szemiotika, General Press, 2004 (II) MORRIS, Ch. William: A jelelmélet megalapozása (in HORÁNYI) PEIRCE, Charles Sanders: A jelek felosztása (in HORÁNYI) VERESS Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium, Kvár, 1999 VOIGT Vilmos: Bevezetés a szemiotikába, Loisir, 2008, 15-24, (Gondolat, 1977) UJLAKI Gabr.: A jel és a megismerés, Polanyiana 1993.3/3.70-85.http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/

More Related