PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

1. PISA: Tudás és/vagy politikaA PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban Neumann Eszter- Vida Júlia ELTE - TÁTK

2. Miről fog szólni az előadás? - A Know and Pol PISA kutatásának rövid bemutatása(fogalmak és módszertan) 6 ország „PISA profilja” Vizsgált időszak (90-es évek közepe-2009 eleje), 2009-es eredmények már nem Ízelítő, sajátosságok, érdekességek nem összehasonlítás

3. A PISA kutatás elemzési kerete A PISA egy tudásalapú irányítási eszköz- KRT (Salamon 2002, Lascoumes 2007, Pons- van Zanten 2007) Tudás alapú irányítási eszköz:puhairányítási eszköz, amely egy adott tudástípust igyekszik elterjeszteni, hogy ezáltal alakítsa az aktorok viselkedését az adott területen. A kormányzás: Kimenetekre koncentrál, számok által kormányoz, távolból kormányoz Összehasonlíthatóság, nemzetközi láthatóság, peer pressure Diskurzust generál, véleményeket koordinál---közös diksurzív tér jön létre Recepció: nem egyszerű lineáris átadása az üzeneteknek hanem olyan kognitív tevékenységről van szó amelyben az üzeneteket folyamatosan elfogadják, visszautasítják vagy újraértelmezik A PISA recepció egy komplex folyamat: kijönnek az eredmények  SOKKmédiában elterjed  emberek számon kérik  politikusok átírják az agendát

4. Metodológia(Know and Pol O3/1 Supranational Instrument) Az eszköz készítése (Portugál csapat) 6nemzeti esettanulmány a recepcióról (PO, HU, RO, SC, BE, FR) Közös elemzési pontok: formális struktúrák, főbb aktorok, vita a PISA-ról, PISA és nemzeti szintű politikacsinálás, nemzeti KRT-k Módszer: interjúk, média elemzés (szaksajtó és napisajtó), dokumentumelemzés stb. végül integráció (Portugál csapat)

5. 2011. október 20.

6. http://www.statsilk.com

7. FranciaországA rezisztenciától a legitimizációig Argumentaire: „többé kevésbé szilárd és koherens érvek rendszerét jelenti (tudományos, politikai vagy technikai), amelyek segítenek megmagyarázni a köz számára a francia diákok PISA eredményeit.” Agyonhallgatás és a „tesztben van a hiba” érvrendszer(bias arg)-folyamatosan elhalkul Fordulópont - 2006 Legitimizáció és az „ideális kormányzás” érvrendszer –folyamatosan erőre kap- A PISA politikai „kisajátítása”

8. Portugáliakétségek majd teljes azonosulás Kétségek a belépésnél 17. Alkotmányos kormány (2005)-María de Lurdes Rodrigues- kezdik el igazán használni: „nem lehet dönteni anélkül, hogy a szükséges információk a birtokunkban lennének” Okok: a bizonyíték-alapúság, „semlegesség”, emészthetőség,hihetőség A közpolitika de-politizálódása, az eszköz re-politizálódása 11 policy születik esélyegyenlőségi és minőségi területen, amelyeknek valamilyen köze van a PISA-hoz

9. MagyarországA fekete bárány és a reform miniszter • Lelkes csatlakozás, a „civilizált nyugat” szimbolikája • Eredmények: sokk a nemzeti önkép számára • 2002-ben a jobboldali kormány ignorálja, vákuumot hagy • 2003- Magyar Bálintnak kapóra jön ahhoz, hogy újrateremtse magát mint a „reform miniszter”-t, → a PISA „agyonhasználása” PISA says...

10. A PISA FORDÍTÁSA: a PISÁ-val legitimált közpolitikai problémák és közpolitikák PISA2000 Túl sok lexikális tananyag, hiányos kompetencia-fejlesztés PISA2003 Társadalmi és etnikai szegregáció homogén osztályok, szelektivitás, korai iskolaválasztás PISA2006

11. Románia 2001-ben, 2006-ban (és 2009-ben) vett részt: 2003-ban kimarad Az oktatáskutatásnak és az állami tudásméréseknek csekély hagyománya van Megfelelési kényszer és patyomkin-politika a nemzetközi fejlesztő szervezetek és az EU felé → Bürokratikus végrehajtás, eredmények bagatellizálása 2009-től: növekszik a mérés-értékelés jelentősége az oktpol-ban, a PISA-eredményekről is egyre több szó esik a szakmai és politikai közbeszédben

12. 2011. október 20.

13. Belgium franciaajkú közössége Konszociációs demokrácia, „pilléres” intézményrendszer, kompromisszumokon alapuló politikai kultúra • Diszkréció elve: hiányzik az az intézmény, amelynek legitimitása volna rendszerszintű értékelőként fellépnie A PISA újdonsága: külső, elfogulatlan összehasonlító tudás a rendszerről Számos közpolitikai törekvést „helyzetbe hoz”, de elsősorban retorikai segédeszköz marad

14. Skócia Devolúció (1999-), nacionalista kormányzati retorika (2007-) Strukturális és politikai konvergencia & eltávolodás igénye: a PISA mint lehetőség • Új, külső referenciapontok keresése: észak-európai államok • Skócia elhelyezése a globális szcénán, a cél: előlépni Nagy-Britannia árnyékából Legitimitás a „How good is our school?” minőségbiztosítási modellnek szembeállítva az angliai erős elszámoltatási közpolitikával → Globális oktatáspolitikai trendek kiaknázása a nemzeti identitásépítés javára

15. Záró gondolatok • Globális oktatáspolitikai konvergencia: a PISA elsősorban retorikai eszköz: „üres tartály” • A globális eszköz lokális beágyazódásának folyamata: „fókuszáló esemény”(Kingdon, 2003) • A politika tudományosodásának ígérete helyett a „bizonyítékok” átpolitizálódása • PISA 2012: a „bizonyítékok”, a „puha kormányzás” új fejezetének kezdete?

16. Köszönjük a figyelmet! Nemzetközi honlap: www.knowandpol.eu Magyar kutatási eredmények http://oitk.tatk.elte.hu/hu/knowandpol