1 / 21

A szociális gazdaság és a nonprofit szektor

A szociális gazdaság és a nonprofit szektor. Dr. Frey Mária Szociálpolitikai és Munkaügy Intézet. Az előadás témái. A szociális gazdaság fogalma, létrejöttének okai Tevékenységek Foglalkoztatási szerep A szociális vállalkozások előnyei a piaci és közszférával szemben

janae
Download Presentation

A szociális gazdaság és a nonprofit szektor

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szociális gazdaság és a nonprofit szektor Dr. Frey Mária Szociálpolitikai és Munkaügy Intézet

  2. Az előadás témái • A szociális gazdaság fogalma, létrejöttének okai • Tevékenységek • Foglalkoztatási szerep • A szociális vállalkozások előnyei a piaci és közszférával szemben • Mennyiben vannak jelen a szociális gazdaság szervezetei a magyar munkaerőpiacon? • Hogyan tipizálható a tevékenységük? • A szociális gazdaság megerősítésének feladatai

  3. Szociális gazdaság: szűkebb és tágabb értelmezés Tágabb értelmezésben: „szolidáris gazdaság” Az erőforrások hasznosításának új módszere • Válasz a XXI. sz. kihívásaira (társadalmi és környezeti) Miben gyökereznek ezek a kihívások? • A gazdasági növekedésért vívott versenyben

  4. Szociális gazdaság – szűkebb értelmezésben A szociális gazdaság olyan szociális-közösségi vállalkozásokból áll, amelyek helyi szinten összekapcsolják a kielégítetlen szükségleteket a kihasználatlan munkaerővel, mégpedig úgy, hogy: • köztes helyet foglalnak el az állam és a piac között • gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesítenek • közérdeket szolgálnak • céljuk nem a profit felosztása, hanem újrahasznosítása, szociális küldetésüknek alárendelten

  5. A hagyományos nonprofit szervezetekkel szemben a szociális gazdaság szervezetei: • magatartását a vállalkozó jelleg dominálja • kifejezetten ambicionálják a munkahelyteremtést, főleg a hátrányos helyzetűek számára – foglalkoztatási elem nélkül nincs szociális vállalkozás! • autonómabbak: a fogyasztók sokszínűségére alapozva jutnak olyan forrásokhoz, amelyek biztosítják önfenntartóvá válásukat • olyan tulajdonosi struktúrával rendelkeznek, amely képes garantálni az összes érdekelt bevonását és az önigazgatást

  6. a településekre fókuszálnak, együttműködnek a helyi közösséggel a szükségletek meghatározásában és kielégítésében • új szolgáltatások és innovatív termékek létrehozására koncentrálnak • bár nem osztják szét profitjukat, nem a profitkorlát lesz mindörökké a megkülönbözető jegyük; sokkal inkább: a szociális küldetés teljesítése, az alapítók megfelelő képviselete, a demokratikus kontroll és ellenőrzés

  7. A szociális gazdaság létrejöttének okai • A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet • Ezeknek az igényeknek az „olcsó” kielégíthetősége • A nagy munkanélküliség, és a formális gazdaság képtelensége arra, hogy ennek felszívására kellő számú munkahelyet teremtsen • Új esélyt adni a hátrányos adottságokkal rendelkező kistérségeknek és aprófalvaknak

  8. Tevékenységek: hiányzó szolgáltatások, innovatív termékek • Személyi/szociális szolgáltatások (otthoni segítés, gyermekfelügyelet, idősgondozás, laikus betegápolás, felzárkóztatás, háztartási-házkörüli munkák, stb.) • Új info-kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcs. szolgáltatások (távmunka-szervezés, komplex internetes információnyújtás, weboldalak fejlesztése, stb.) • Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások (természeti környezet védelme, településüzemeltetés, újrahasznosítható anyagok gyűjtése és hulladék-kezelés, stb.) • Kulturális/szabadidős/közösségépítő tevékenység (helyi turizmus, hagyományőrzés, kult. programok, sportrendezvények szervezése, stb.)

  9. Termelés: biogazdálkodás, erdőgazdálkodás, megújuló energiaforrások kiaknázása, hulladék-újrahasznosítás, tranzitfoglalkoztatás, stb. Ezeknek a termékeknek/szolgáltatásoknak a fejlesztése azért ígéretes, mert: • jobb életfeltételeket kínálnak a helyi lakosságnak, • ösztönzik és bővítik a foglalkoztatási lehetőségeket olyan, fogyasztó-közeli, helyhez és időhöz kötött tevékenységekben, amelyek nincsenek kitéve a nemzetközi konkurenciának

  10. A nonprofit szektor, mint foglalkoztató EU: 9 millióan dolgoznak ebben a szektorban, ami a foglalkoztatottak 8%-a • Az EU összes munkanélküli létszámának 40%-a • Több, mint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma • Egyharmada az EU-ban élő önfoglalkoztatóknak A szektor növekedése sokkal gyorsabb, mint a gazdaság egészéé, de nagy országonkénti különbségek A foglalkoztatottak 1-3%-a: Görögország, Portugália 4-8%: Olaszország, Svédország, Németország, Franciaország 13-14%: Dánia, Hollandia, Írország

  11. Magyarország nonprofit szektorának foglalkoztatási kapacitása 1993: 50 ezer teljes munkaidős; 2005: 74 ezer • Teljes munkaidős létszámban: 148% lsz.növekedés 1993-2005 között • De: így is csak a foglalkoztatottak 2,1%-a • A nonprofit szektor igen kis létszámmal látja el feladatát: • 1993: 47 ezer szervezet, 50 ezer számított főállású alkalmazott (szfa) • 2003: 53 ezer szervezet, 63 ezer szfa • 2005: 57 ezer szervezet, 81,5 ezer szfa

  12. Ráadásul:nagy, bár csökkenő területi különbségek • A fizetett alkalmazottak 2/3-a dolgozik a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő szervezeteknél. • Községi szervezeteknél csak egytizedük található. • A szektor bevételében jelentősen nőtt az állami támogatások aránya. 2000-ben 28%, 2005-ben 40%. • 2003-ban 400 ezer önkéntes segítő (16 ezer főállású alk.) • 2005-ben 370 ezer önkéntes segítő ( 36 ezer főállású alk.)

  13. Ehhez képest a szociális gazdaság szereplői: • 17,1 ezer főt foglalkoztattak átlagosan 2005-ben • a szervezetek csupán 7%-a nem rendelkezik alkalmazottal • 11%-uk egy főt foglalkoztat, de 70%-uk több, mint 10 főt • bevételi forrásaik között a pályázati bevételek dominálnak (52%)

  14. A szociális gazdaság előnyei a piaci szektorral és a közszférával szemben • Az érintettek részvételére épülő döntéshozatali struktúra és demokratikus vezetés ami nemcsak a bizalmi viszonyt alapozza meg, hanem a szervezet küldetésével való azonosulást is • A többes tulajdonosi struktúra ami a fogyasztók, alkalmazottak és gyakran a helyi önkormányzat részvételét garantálja a szervezet irányításában • Önkéntes munkások jelenléte • Szoros kapcsolat a helyi önkormányzattal, mind a szükségletek beazonosításában, mind a források rendelkezésre bocsátásában.

  15. Együttműködés a nonprofit szervezetekközött ellensúlyozandó a kis méretstruktúrából adódó hátrányokat • Elkötelezettség az innováció és a kísérletezés mellett mind a szolgáltatások választékát, mind azok nyújtásának módját illetően. Ezeknek az előnyöknek a kihasználásával a szociális gazdaság szervezetei képesek arra, hogy: • zéró profit mellett is nyújtsanak szolgáltatásokat, • serkentsék a lakossági igények fizetőképes keresletté válását • felszínre hozzák és formalizálják a rejtett szükségletek egy részét.

  16. Mennyiben vannak jelen a hazai nonprofit szektorban az ilyen speciális projektek kivitelezésére alkalmas szervezetek? • Egyre inkább! • Ebben: meghatározó szerepet játszottak és játszanak: • OFA, JSZA, Autonómia, Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában • Önkormányzatok (közcélú munka miatt) • Nemzetközi alapok (Phare, Sapard, HEFOP, ROP, EQUAL, stb.)

  17. Hogyan tipizálhatók? • Tranzit-foglalkoztatási projektek (híd szerep! nem igény az önfenntartás) • Termelőiskola • Foglalkoztatási társaságok • Védett (nincs lehetőség az önfenntartásra) • Célszervezetek • Szociális vállalkozások (hosszabb távon önfenntartás) • Szociál-ökonómiai üzemek • Termelő-szolgáltató üzemek

  18. A szociális gazdaság megerősítésének feladatai Szervezetfejlesztés • A jogszabályi háttér alakítása • Ahhoz, hogy a nonprofit gazdasági társaságként működő közösségi vállalkozásoknak megérje foglalkoztatni, engedélyezni kell, hogy e tevékenységeket ne csak kiegészítő jelleggel végezhessék. Ehhez: szükség van a Gt. és a közhasznú szervezetekről szóló törvény módosítására. • A szervezetek infrastrukturális hátterének fejlesztése (munkahelyteremtő beruházás a termelő-funkció kiépítéséhez nélkülözhetetlen) A szervezetek közötti kapcsolatok, a hálózat építése

  19. Külső szakmai segítői háttér biztosítása • Külső szakmai segítők bevonása • Regionális módszertani központok és ötletbankok kialakítása • Multinacionális vállalkozások CSR (társadalmi felelősségvállalás) tevékenységének államilag elismert formája legyen a közösségi vállalkozásoktól való vásárlás • Finanszírozás: több lábon állás! • A szociális gazdaság fő finanszírozója a piac – ösztönzése indirekt fogyasztási támogatásokkal (szolgáltatási csekk és utalvány) • Értékesítési hálózatok és közös marketing • Normatív támogatások (önkormányzatok feladatátadása, más közfeladat ellátásában való részvétel • Pályázati vissza nem térítendő támogatásokra (a fenntarthatóság és a csökkenő támogatások elvét követve) • Speciális pénzintézet (hitel- és garanciaszervezet) létrehozása

  20. Támogatási típusok összefoglalása • Direkt támogatások: • Flt-ben rögzített eszközök • Normatív támogatások • Instrastruktúra-fejlesztés • Indirekt támogatások: fogyasztói támogatások (szolgáltatási csekk és utalvány) • Kiegészítő szolgáltatások támogatása: • Szervezetek részére: humán menedzsment megerősítése • Foglalkoztatottaknak: képzés, mentorálás, munkaerő-piaci szolg. • Regionális tanácsadás: szervezetfejlesztés, marketing, monitoring, ötletbörze

  21. Köszönöm a figyelmet!

More Related