1 / 11

Logika 2. Klasszikus logika

Logika 2. Klasszikus logika. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék 2011. február 17. A logikai szerkezet. Nyelvtani mondat  Logikai mondat (explicit és egyértelmű információk) Grammatika  Logikai grammatika (a felépítés szabályai)

jaimin
Download Presentation

Logika 2. Klasszikus logika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Logika2. Klasszikus logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék 2011. február 17.

  2. A logikai szerkezet • Nyelvtani mondat  Logikai mondat (explicit és egyértelmű információk) • Grammatika  Logikai grammatika (a felépítés szabályai) • A logikai mondatok alkatrészei: • Logikai alkatrészek (logikai jelek) • Nem-logikai alkatrészek (betűjelek) = olyan nyelvi kifejezések, amelyeket a logikai kifejezések kapcsolnak össze  logikai szerkezet(pl. ‘ha p, akkor q’)

  3. Logikai elemzés • A logikai szerkezet nem a nyelvi kifejezések szembeötlő szerkezete • A logikai szerkezetet a logikai elemzés bontja ki, illetve alkalmazza nyelvi kifejezésekre • Mélysége az elemzés céljától függ • Elvileg bármely lehetséges nyelvi kifejezés logikai szerkezete feltárható • A logika mesterséges nyelv, ezért le kell mondani a természetes nyelvek hajlékonyságáról • Minél mélyebben tárjuk fel a logikai struktúrát, az annál bonyolultabb, összetettebb, kezelhetetlenebb lesz

  4. Nem-logikai alkatrészek • Valamiről (alany) állítunk valamit (állítmány) • Logikai mondatban: • alany  individuumnév (1. tulajdonnév, 2. leírás vagy deskripció, 3. névmások) • állítmány  predikátum • lehet összetett vagy bővített is • argumentuma az individuumnév • argumentumszám • egyargumentumú : tulajdonságot rendel • többargumentumú : viszonyt létesít • tárgyalási univerzuma • terjedelme (extenziója)  faktuális értéke • függvényként működik

  5. Példák • András ír. Vagy: András levelet ír. • András : individuumnév (tulajdonnév) • ír : predikátum • levelet ír : összetett vagy bővített predikátum • egyargumentumú a predikátum • András írja a levelet. • András, levél : individuumnév • írja : predikátum • Két argumentumú a predikátum • Miskolchoz Debrecen közelebb van, mint a fővárosunk. • Miskolc, Debrecen : individuumnév (tulajdonnév) • fővárosunk : individuumnév (deskripció) • közelebb van : predikátum • több-, háromargumentumú a predikátum

  6. „András és a barátom húga ír.”

  7. Jelölések • A logikai törvények megfogalmazásakor a formális logikában betűjeleket: paramétereket használunk: • mondatparaméterek: p, q, r • névparaméterek: a, b, c • individuumváltozók: x, y, z • predikátumparaméterek: F, G, H • egy p logikai mondat felbontása: aF, vagy xG • formulák („blanketták”): A, B, C pl.: (… & …) • premisszahalmaz: P, a levont konklúzió: K • bármely paraméterünk indexálható, pl.: p1 • segédjelek: • összetartozó, egységet képző kifejezések: ( … ) • premisszák lehatárolása, a premisszahalmaz megadása: { … }

  8. Példák • Szegedre megyek. → mondatparamétere: p • Utaznom kell. → mondatparamétere: q • Ha Szegedre megyek, utaznom kell. Szegedre megyek. Utaznom kell.→ mondatparaméterekkel: ‘ha p, akkor q’; p; q • Andrea szorgalmasan jegyzetel. • Andrea : individuumnév, meghatározott, névparamétere: a • szorgalmasan jegyzetel : összetett predikátum, predikátumparamétere: F • a teljes mondat jelölése: aF • Minden élő ember lélegzik. • Minden élő ember : individuumnév, nem meghatározott,individuumparamétere: x • lélegzik : predikátum, predikátumparamétere: G • a teljes mondat jelölése: xG

  9. Példák • Egy A formula: (… & …), kitöltési lehetőségek: • Tél van és hideg. • Előadáson vagyunk és tanulunk. • Kizárt harmadik törvénye formulával:  (p  ~p) • Andrea vagy itt van az előadáson vagy nincs itt. • Ellentmondásmentesség törvénye formulával:  ~(p & ~p) • Andrea nem lehet egyszerre itt is és máshol is. • Nem igaz, hogy esik az eső és süt a nap. • Nem igaz, hogy ((esik az eső) és (süt a nap). ) • ~ (p & q) • Ha sztrájkolnak a vasutasok, akkor nem járnak a vonatok. Sztrájkolnak a vasutasok, ezért nem járnak a vonatok. • {Ha sztrájkolnak a vasutasok, akkor nem járnak a vonatok. Sztrájkolnak a vasutasok.} (tehát) (Nem járnak a vonatok.) • {p; q}  r

  10. Funktorok • Logikai funkcióval bíró nyelvi eszközök, amelyek segítségével átalakítások végezhetők: • Predikátum = logikai név  logikai mondatpl. ‘Péter fut’ • Névfunktor = név  névpl. ‘Péter anyja’ • Mondatfunktor = mondat  mondatpl. ‘Péter tanul, mivel jó eredményt akar elérni.’ • A predikátumnál tárgyalt jellemzők érvényesek • argumentumhely, argumentumszám • tárgyalási univerzuma, terjedelme (extenziója) • függvényként működik → igazságfüggvény

  11. Igazságfüggvény • Egy vagy több állításból (a bemeneti értékekből) képez összetett állítást oly módon, hogy az eredmény (a kimenet) igazságértékét a komponensek (a bemeneti értékek) igazságértékei egyértelműen meghatározzák • számuk elviekben végtelen • a logika nevesít közülük néhányat, pl. negáció, konjunkció, alternáció stb. ← logikai műveletek • ezek kombinációjával bármely logikai összefüggés leképezhető • ezek képezik a logikai mondatok logikai alkatrészeit (logikai szavak, logikai jelek vagy logikai konstansok) • ezek rendezik a mondat nem-logikai alkatrészeit logikai struktúrába

More Related