Általános lélektan IV.

1. Általános lélektan IV. Intelligencia

2. Az intelligencia jelenkori modelljei 1. Pszichometrikus vagy Hierarchikus (hierarchical) modellek 2. Biológiai vagy „Hatékony idegrendszer” (neural efficiency) modellek 3. Kontextus-hangsúlyú (contextual) modell 4. Komplex (complex system) modellek

3. 1. Pszichometrikus vagy Hierarchikus (hierarchical) modellek Tételek: • az intelligencia struktúrája a mentális képességtesztek pontjainak viszonya alapján meghatározható • a viszony faktoranalitikus módszerrel meghatározható • az intellektuális képességek hierarchikusan szerveződnek, legfelül egy vagy több általános faktor, alatta több specifikus másodrendű faktor, esetleg legalul a harmadrendű faktorok

4. Előzmények • Spearman kétfaktoros elmélete: általános faktor (general factor - g) - specifikus faktor (specific factor - s) (1927) • a g, mint az intellektuális teljesítményt meghatározó 'mentális energia' mennyisége mérhető • az s a feladat sajátosságaiból fakad • Thurstone elsődleges mentális képességek (primary mental abilities, PMA) elmélete (1931) • a g nem létezik, csupán statisztikai műtermék • Cattel elmélete az általános intelligencia két részéről: fluid intelligencia (gf) és kristályosodott intelligencia (gc) (1941)

5. Általános folyékony - általános kristályosodott elmélet(general fluid - general cristallyzed, gf-gc theory) – Horn és Cattel (1966) • két-réteg elmélet: tíz (pl. gf,gc, részben PMA) másodrendű faktor, és 40 elsőrendű faktor • a másodrendű faktorok funkcionálisan (az információ feldolgozás mélysége, szintje szerint) rendezettek: • 1. szenzoros szint (sensory reception): • 2. asszociációs folyamatok szintje (association processing): • 3. észlelési szerveződési szint (perceptual organisation): • 4. a 'műveltség' szintje (relation education or inference) • a másodrendű faktorok a kifejlődés idői rendje szerint is (csecsemőkortól a felnőttkorig) rendezettek

6. bizonyítékok: • egyéni különbségek (strukturális) • életkori különbségek (fejlődési) • fiziológiai és neurológiai összefüggések (neurokognitív) • iskolai és képzettségbeli különbségek (teljesítőképesség) • rokonság foka szerinti különbségek (örökletességi vagy viselkedés

7. a gf vonatkozásában: • a központi idegrendszer hatékony működésén alapul, genetikai, biológiai meghatározottságú • az információ mintázatainak észlelése, összefüggések felismerése, következtetés • sztenderd, analógián, befejezésen, absztrakción alapuló tesztek mérik a gc vonatkozásában: • tapasztalatokon, nevelésen, kultúrán alapul, környezeti meghatározottságú • készségek, tudás, nyelvértés, szemantikai viszonyok észlelési, értékelési képessége • általános ismeretekkel, nyelvértési feladatokkal mérik • a mennyiségi tudás (gq avagy quantitative knowledge) önálló információ- hozzáférési és megtartási móddal a gc egy formája

8. Három-réteg elmélet(The Three-Stratum Theory) –Carroll (1993) I. réteg: specifikus képességek szintje • nagyon specializált készségek a tudás felhasználására, stratégiák használatára II. réteg: nyolc átfogó (broad) képesség faktor  PMA • az intelligens viselkedés sok területén jelen lévő specializált képességek • fluid intelligencia • kristályosodott intelligencia • általános memória és tanulás • átfogó vizuális érzékelés • átfogó auditív érzékelés • átfogó felidézési képesség • átfogó kognitív gyorsaság (speediness) • feldolgozási sebesség III. réteg: nagyrészt örökletes, az intellektuális aktivitást magalapozó általános faktor g • az intelligens aktivitás minden aspektusában jelen van

9. Intelligencia – Struktúra modell(Kocka modell) - Guilford (1967) • Tartalmak: figurális, szimbolikus, szemantikus, viselkedési • Műveletek: értékelés, konvergens gondolkodás, divergens gondolkodás, emlékezet, megismerés • Produktumok: egységek, relációk, rendszerek, transzformációk, implikációk Berlin model of Intelligence structure (1982) • Műveletek: feldolgozási sebesség, Emlékezet, Ktrativitás, Feldolgozási kapacitás • Tartalmak: figurális, verbális, numerikus Erőteljes megfelelés a munkamemória struktúrával!

10. Kritika • nagyfokú illeszkedés az intelligencia modellekkel szemben felállított követelményekhezmagyarázat az intelligencia természetére, a kognitív folyamatok fontosságára • módszertani eltérések (rotációs technika, adatértelmezés) eltérő modellekhez vezetnek • kérdéses a g értelme • műtermék (Horn) • az intellektuális teljesítményt megalapozó általános mentális képesség egységes dimenziója (Carrol) • környezeti, biológiai, metakognitív, motivációs, személyiségfüggő és egyéb független változók összefonódásának eredménye (Ceci) • kérdéses a g viszonya a gf-hez: • nem különböztethető meg statisztikailag - az intelligencia speciálisabb mint a g (Horn) • az erős korreláció oka a nagyfokú örökletesség (Carrol) • ugyanazok (Gusatffson) • az I. és II. réteg között, eltérő képességek, eltérő mérés (Bickley és mtsai)

11. 2. Biológiai vagy „Hatékony idegrendszer” (neural efficiency) modellek Tételek: • az intellektus központja az agy • az intelligens viselkedés megértését és helyes mérését a mentális képességek neurofiziológiai alapjainak tisztázása jelenti • (magas) intelligencia = gyors és hatékony agyműködés

12. Hatékony idegrendszer – Eysenck (1986) • három intelligencia típus: A: biológiai intelligencia • fiziológiai, biokémiai, genetikai meghatározottság • megmutatkozásai: EEG, AEP, NCV, GSR, RT B: szociális intelligencia • a ’valóságos élet’ meghatározottságában: motiváció, szocio-ökonómia státusz, tapasztalatok, neveltetetés, egészség, stb. C: pszichometrikus intelligencia vagy IQ • kulturális, családi, neveltetésbeli, szocio-ökonómiai meghatározottság • a determináció iránya: A→ C → B • az intelligencia egyéni különbségei alapvetően a biológiai intelligenciában ragadható meg: alapja az idegrendszer információfeldolgozási képességének eltérő hatékonysága

13. Mentális sebesség – Jensen (1998) genetikai adottságok → az idegrendszer tulajdonságai → információ feldolgozási sebesség → munkamemória kapacitás → mentális sebesség → IQ

14. Módszerek, bizonyítékok • Idegrendszeri elektromos jelenségek Ingerületvezetési sebesség (Nerve Conduction Velocity, NCV) • az elektromos impulzus terjedési sebessége az idegek mentén a test különböző részei között. • kar és kéz idegén gyorsabb magas IQ mellett Kiváltott potenciál (Evoked Potential, EP vagy Averaged Evoked Potentials, AEPs) • exogén és endogén komponenesk vizsgálata • pontosság (neural accuracy) – Hendrickson (1982): a variabilitás mértéke az információátvitel pontosságának függvénye (átviteli hiba - hosszabb hullám-vonal (string length) • hatékonyság és kapacitás (neural efficiency, capacity) – Bates (1993): a hullám-vonal hossz a feladat figyelem-igényének függvénye (magas IQ mellett a nemfigyelt ingerre, alacsony IQ mellett a figyelt ingerre rövidebb hullám) • alkalmazkodás (neural adaptability) – Schafer (1982): az amplitudó mértéke az inger újdonságának függvénye (magas IQ mellett a nem várt ingerre, alacsony IQ mellett a várt ingerre nagyobb amplitudó)

15. Módszerek, bizonyítékok 2. Agyi cukor-metabolizáció (Cerebral Glucose Metbolic Rates, CGMRs) PET vizsgálatok alapján a különböző agyi területek aktivitásáról – Haier (1988) • magas IQ mellett alacsonyabb az agy energia igénye és cukorfogyasztása • a teljesítmény javulásával arányosan csökken a cukorfogyasztás az agy nem feladat-specifikus területein, és arányosan nő a feladathoz kapcsolódó területen 3. Közvetlen IQ vizsgálatokkal (korreláció) illetve áttételesen egyéb pszichológiai mutatókkal • reakcióidő (egyszerű, döntési, választási stb.) és megfigyelési idő (Inspection Time, IT) -- Deary (1996) • más kiváltott potenciálmintázat a különböző IQ-jú és különböző IT-jű és RT-jű személyeknél

16. Kritika • Pozitívum: • egyszerű, redukcionista magyarázat az intelligencia biológiai természete mellett • az intelligencia elvben kultúra-semleges mérése • Negatívum: • inkonzisztens empirikus adatok • az IQ érvényes és megbízható mérése itt előfeltevés • iskolai képességek vs. felnőttkori teljesítmény • adathiány a kultúrközi érvényesség mellett • az okozatiság maga és az okozatiság iránya nem feltárt

17. 3. Kontextus-hangsúlyú (contextual) modell Tételek: • az intelligencia definíciója és szemléltetése kultúrafüggő • az intelligencia természetével kapcsolatos következtetések a kontextustól függő értékelés függvényei

18. Az intelligencia elmélettípusok a kontextus-hangsúly szempontjából: • Abszolutisztikus elméletek: • az intelligencia fajspecifikus mentális folyamatokon és válaszokon alapul • a nyugati típusú elméletek és a kiértékelés alkalmazható mindenkire • Relativisztikus elmélet - az intelligencia 'lokális' értelmezése: • az intelligencia definíciója az adott kultúra specifikus szempontjából adható meg • Afrikában lassúság és konformitás, nyugaton gyorsaság és újszerűség • szélsőséges értelemben az intelligenciának nincs univerzális attribútuma, a kontextus független mérés invalid • Köztes elmélet: • az intelligencia külső és belső sajátosságok eredménye • a mentális folyamatok (belső) közösek az emberi fajnál, míg a belső folyamatok intelligens válaszokba és kompetenciákba való transzformációja kontextus függő

19. Ökológiai modell – Irvine és Berry (1986) A kontextus négy szintje: • ökológiai kontextus - amelyben a személy él: az aktivitások kulturális kontextusa • tapsztalati kontextus - a tanulás és a fejlődés alpja az 1-en belül: a kulturáció, és szocializáció eredményeként hosszú távú képességek, vonások, attitűdök • szituációs kontextus - közvetlen környezeti körülmények, tapasztalatok: speciális rövid idejű események • a kiértékelés kontextusa - a pszichológusok által figyelembe vett tényezők A kultúrális differenciáció törvénye az intellektuális fejlődés ökológiai és kulturális kontextusban és ez által megy végbe, ennek megfelelően a kulturális változatosság tanulmányozása az elsődleges, az intellektuális változatosságé másodlagos

20. Kritika • a kontextus figyelembevétele (hogyan, mikor) nincs specifikálva az intelligenciakutatások számára • az egyéni különbségek a kulturális kontextuson belül nincs értelmezve

21. 4. Komplex (complex system) modellek Tételek • fiziológiai és kognitív tényezők összekombinálása környezeti tényezőkkel • az intelligens viselkedés kiterjedtségének, alakíthatóságának, komplexitásának hangsúlyozása • a mentális képességek fejlődését, változásait magyarázza • törekvés a biológiai, pszichometriai és kontextuális hangsúlyú kutatások integrációjára

22. Az intelligencia háromszög elmélete (triarchic theory) – Sternberg(1977, 1985) Az intelligencia három, interaktív aspektusa: • belső (internal): az intelligens viselkedést vezérlő, kalauzoló információfeldolgozási folyamatok. • külső (external): a képességek és a környezeti feltételek összehangolását, illesztését koordináló képesség. A belső összetevők gyakorlati alkalmazása valóságos körülmények között. Sikerhez vezető implicit és nehezen verbalizálható stratégiák felhasználása. • tapasztalati (experiential): az újszerű, ismeretlen információ feldolgozása a tapasztalatok hasznosításán keresztül. A belső komponensek, folyamatok eredményeinek kivonatolása és hasznosítása újszerű körülmények között.

23. Az intelligencia belső oldala Magas szintű mentális folyamatok, metakomponensek (metacomponents) ~g faktor: • a megoldásra váró problémák adottságok, célok azonosítása • mentális reprezentációk kialalakítása/kiválasztása a problémáról • a problémamegoldás elemi folyamatainak kiválasztása • a helyes stratégia kiválasztása • az erőforrások elosztása a cél érdekében • a megoldási folyamat monitorozása, az eredmények kiértékelése Alacsony szintű mentális folyamatok, végrehajtási komponensek (performance components): • problémaelemek azonosítása • válaszlehetőségek összehasonlítása • döntés a válaszról • a válasz végrehajtása

24. A megoldáshoz szüksége tudáshoz, információhoz való hozzáférés (knowledge acquisition): • szelektív kódolás - a releváns elemek beazonosítása • szelektív kombináció - integrált egész létrehozása • szelektív összehasonlítás - az új és a tárolt összekapcsolása

25. Az intelligencia mintázatai (patterns of intelligence) • analitikus intelligencia: az internális aspektusok dominanciája az információ elemzésében, összevetésében • kreatív intelligencia: a kognitív erőforrások használata új termékek, felfedezések érdekében • gyakorlati intelligencia: a kognitív erőforrások a környezet kiválasztása, átalakítása, fejlesztése érdekében

26. Többszörös intelligencia elmélete (multiple intelligences) –Gardner (1983) Az intelligencia területei, megjelenési formái és nem a mentális folyamatok a fontosak • nyelvi (linguistic) • logikai-matematikai (logical-mathematical) • téri (spatial) • zenei (music) • testi-kinesztétikus (bodily-kinesthetic) • intraperszonalis (intrapersonal) • interperszonális (interpersonal) • természeti (natural)

27. Bizonyítékok • neurofiziológiai igazolás: sérülések szelektív képességkárosítása -- az agy tartalomfüggő területei saját neurális struktúrával • autisták, csodagyerekek, extratehetségek specialisták • az intelligenciák sajátos műveletei és (filogenetikus) fejlődéstörténete • az egyes képességek evolúciós (ontogenetikus) vonatkozásai • a képességek sajátos, kulturálisan meghatározott szimbólumrendszere

28. Kritika • az eltérő hangsúlyok ellenére összeegyeztethetők • érvényesség és hasznosság szempontjából továbbfejlesztésre szorulnak • az elméletek tesztelhetősége, igazolhatósága kérdéses • nyitva hagyja a képességek területspecifikusságának – általánosságának kérdését

29. A definíció problémája • Helyes válasz adásának képessége – Thorndike • Absztrakt gondolkodási képesség – Terman • Új szituációkhoz való alkalmazkodás képessége – Pintner • Tudás és tudás elsajátitási kapacitás – Henmon • A kapacitás növelésére vonatkozó kapacitás – Woodrow • Kapacitás a tanulásra és a tapasztalatokból való profitálásra – Dearborn • Érzékelés, percepció, asszociáció, emlékezet, képzelet, megkülönböztetés, döntés és gondolkodás – Haggerty • Mentális energia – Spearman • Ösztönös beállítódások legátlásának, újradefiniálásának képessége …, és a módosult beállítódások alkalmazásának képessége – Thurstone • Amit az intelligencia tesztek mérnek – Boring • Amit az intelligens emberek tesznek – Neisser • Képesség, hogy megértsük a világot és megbirkózzunk kihívásaival - Wechsler

30. A definíció problémája • Szótári: • adaptív és sikeres … (funkcionálás) „A tapasztalatok megértésének és a belőle való tanulás képessége; tudás megszerzésének és megtartásának képessége; … képesség, mely lehetővé teszi a gyors és sikeres válaszadást új helyzetekben; … a gondolkodási képesség használata problémamegoldáskor”

31. Kutatási problémák • Mérhetőség kérdése: • Mit mérünk? – Mi az intelligencia? • Hogyan mérjünk? – tesztelés lehetősége • Érvényesség – azt amit kell és nem mást • Megbízhatóság – jól mér-e (konzisztensen, ismételhetően) • Az IQ (intelligencia quotiens) mérése és értelme? • „pontosítható”-e az értelmesség • stabilitás – Flynn effektus • Előfeltevések kérdése • Normális eloszlás – Harang görbe • Skála probléma – arány-intervallum?

32. Kutatási problémák • Örökletesség (h2) • Ikerkutatások • Örökbefogadás vizsgálatok • Genetikai vizsgálatok • Csoporton belüli és csoportok közötti variancia • Környezeti hatások • Szociális • Korai tapasztalatok • Család (c2) • Iskolázottság, foglakozás • Fejlesztő programok (Head Start, Játék-demonstráció) • Instrumentális gazdagítás (Kognitív módosíthatóság, Közvetett tanulás, Tanulási potenciál mérés) • Tehetségfejlesztés – Arany János Program

33. Kutatási problémák • Környezeti hatások • Biológiai • Táplálás • Toxinok (ólom) • Alkohol • Születés körülményei • A predikció kérdése • Iskolai teljesítmény • Tanulmányi idő • Társadalmi státusz és jövedelem (szocio-ökonómiai státusz) • Munkahelyi teljesítmény • Társadalmi következmények

34. Kutatási problémák • Csoportok közötti különbségek • nemi különbségek • téri és numerikus • verbális • agyi struktúrák – nagyság és alak • hormonhatások • etnikai csoportok – ázsiai-, spanyol-, afro-amerikaiak, indiánok • Csoporton belüli és csoportok közötti variancia kérdése

35. Kreativitás • Galton, Terman, Guillford • IQ és iskolai teljesítmény • Szputnyik-sokk – 1957 • Getzels és Jackson: • Kreativitás – IQ – Iskola • A kreativitás mérése: • Tesztel – Torrance • Kérdőívvel – Kreatív szabadidő • A kreativitás fejlesztése: • Brainstorming – Osborn: értékelés elutasítása • Szinektika – Gordon: analógiákkal