Polg ri jog 1. ltal nos tanok, szem lyek joga

1. Polg�ri jog 1.(�ltal�nos tanok, szem�lyek joga) Dr. Osztovits Andr�s PhD b�r�

2. F�l�v tematik�ja Polg�ri jog fogalma, jogforr�sai, alapelvei Jogk�pess�g, cselekvok�pess�g Cselekvok�pess�g fajt�i Jogi szem�lyek Jogi szem�lyek egyes fajt�i Szem�lyek polg�ri jogi v�delme

3. K�telezo tananyag B�r� Gy�rgy � Lenkovics Barnab�s: �ltal�nos tanok (4. Kiad�s, Novotni Kiad�, 2002) Kecsk�s L�szl�: Polg�ri jog � A szem�lyek joga (3. Kiad�s, Dial�g Campus, 2007) Ptk. 1-87. �-ok L�bady Tam�s: A magyar mag�njog (polg�ri jog) �ltal�nos r�sze (Dial�g Campus, 1998) Jobb�gyi G�bor: Szem�lyi �s csal�di jog (Szt. Istv�n T�rsulat, 2000) Kecsk�s L�szl�: A polg�ri jog fejlod�se a kontinent�lis Eur�pa nagy jogrendszereiben (Dial�g Campus, 2004)

4. Sz�monk�r�s m�dja Sz�beli kollokvium

5. Fogalommeghat�roz�s k�zjog � mag�njog (Ulpianus) jogter�let - jog�g

6. K�zjog - mag�njog

7. K�zjog - mag�njog

8. Mag�njog jog�gai, r�szter�letei Polg�ri jog Munkajog Nemzetk�zi mag�njog (nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok joga) Polg�ri elj�r�sjog (Csal�di jog, kereskedelmi jog)

9. Mag�njog t�rt�neti fejlod�seKontinent�lis rendszerek r�mai jogi gy�kerek r�mai jog tov�bb�l�se (pandektajog) Elso kodifik�ci�k (t�rv�nyi egys�ges�t�sek)

10. Elso kodifik�ci�k 1791. Allgemeines Landrecht (Nagy Frigyes � Suarez) � kazuisztikus, 19.000 szakasz 1804. Code Civil (Nap�leon, Portalis) � t�rv�ny elotti egyenlos�g, tulajdon s�rthetetlens�ge, szerzod�s szabads�ga, h�zass�gk�t�s mag�njogi szerzod�s

11. Elso kodifik�ci�k 3. 1811. Allgemeines B�rgerliches Gesetzbuch (ABGB) � I. Ferenc, Martini, Zeiller 4. 1896. B�rgerliches Gesetzbuch (BGB) � Windscheid, Gierke, Planck (Thibaut �s Savigny vit�ja)

12. Elso kodifik�ci�k 5. 1907. Zivilgesetzbuch (ZGB) - Huber �ltal�nos jogelvek, �ltal�nos szerzod�si felt�telek, b�r�i �jogalkot�s�

13. Elso kodifik�ci�kcommon law rendszerek szok�sjog (common law) � t�rv�nyi jog (statute law) Precedens rendszer � precedens m�dszer stare decisis ratio decidendi � obiter dictum EK mag�njog�nak hat�sa

14. Magyar mag�njog fejlod�se Frank Ign�cz: K�zigazs�g t�rv�nye Magyarhonban (1845) Ap�thy Istv�n � kereskedelmi t�rv�ny, 1875: XXXVII. tv.) Sz�szy B�la (szerk.) Mag�njogi T�rv�nyjavaslat, 1928. (2171 szakasz, n�gy r�sz) szok�sjogk�nt a Ptk. hat�lyba l�p�s�ig

15. Magyar mag�njog tudom�ny Grosschmid B�ni (Zs�g�d Beno) Sz�szy-Schwarz Guszt�v Szladits K�roly (hatk�tetes Magyar Mag�njog) E�rsi Gyula, Vil�ghy Mikl�s Harmathy Attila, S�lyom L�szl�, S�rk�zy Tam�s V�k�s Lajos, L�bady Tam�s Lenkovics Barnab�s, Jobb�gyi G�bor Kecsk�s L�szl�

16. Magyar mag�njog legfontosabb jogforr�sai 1) 1959. �vi IV. t�rv�ny a Polg�ri T�rv�nyk�nyvrol (hat�lyban: 1960. m�jus 1.) r�vid�t�se: Ptk. 2) 1960. �vi 11. tvr. a Ptk. hat�lybal�p�s�rol �s v�grehajt�s�r�l � r�v.: Ptk�. 3) 1952. �vi IV. t�rv�ny a h�zass�gr�l, a csal�dr�l �s a gy�ms�gr�l � r�v.: Csjt. 4) 1979. �vi 13. tvr. a nemzetk�zi mag�njogr�l � r�v.: Nmjt.

17. Polg�ri jog rendszere(Ptk. alapj�n) Elso R�sz: Bevezeto rendelkez�sek M�sodik R�sz: A szem�lyek Harmadik R�sz: A tulajdonjog Negyedik R�sz: A k�telmi jog �t�dik R�sz: �r�kl�si jog Hatodik R�sz: Z�r� rendelkez�sek

18. Polg�ri jog alapelvei Alapelv fogalma, jellemzoi Auton�m mozg�st�r v�delm�nek elve �sszerus�g elve Igazs�goss�g elve Jogbiztons�g elve Jogfejleszto �rtelmez�s elve

19. Polg�ri jog alapelvei 6. J�hiszemus�g �s tisztess�g elve 7. Rendeltet�sszeru joggyakorl�s elve 8. Joggal val� vissza�l�s tilalm�nak elve 9. Egy�ttmuk�d�si k�telezetts�g 10. Elv�rhat� magatart�s elve

20. Auton�m mozg�st�r v�delm�nek elve Ptk. 2. � (1) A t�rv�ny v�di a szem�lyek vagyoni �s szem�lyhez fuzodo jogait, tov�bb� t�rv�nyes �rdekeit. Ptk. 7. � (1) A t�rv�nyben biztos�tott jogok v�delme az �llam minden szerv�nek k�teless�ge. �rv�nyes�t�s�k - ha t�rv�ny m�sk�ppen nem rendelkezik - b�r�s�gi �tra tartozik. (2) B�r�s�gi peres elj�r�s helyett a felek v�lasztottb�r�s�gi elj�r�st k�thetnek ki, ha legal�bb a felek egyike gazdas�gi tev�kenys�ggel hivat�sszeruen foglalkoz� szem�ly, a jogvita e tev�kenys�g�vel kapcsolatos, �s a felek az elj�r�s t�rgy�r�l szabadon rendelkezhetnek.

21. �sszerus�g elve Nincs k�l�n neves�tve, de keretszab�lyokb�l k�vetkezik Betu szerinti jog�rtelmez�s korl�tja

22. Igazs�goss�g elve Nincs k�l�n neves�tve, de! Polg�ri jogvit�k elrendez�se ne csak form�lisan jogszeru, hanem igazs�gos is legyen Jogszolg�ltat�s - igazs�gszolg�ltat�s

23. Jogbiztons�g elve T�rv�ny elott mindenki egyenlo Jogszab�lyok �lland�k, �ttekinthetok, megismerhetok legyenek K�vetkezetes, elore kisz�m�that�, �sszeruen fel�p�tett rend �rv�nyes�l�n

24. Jogfejleszto �rtelmez�s elve Ptk. 1. � (1) bek. 2. mondat: a polg�ri jogi �viszonyokat szab�lyoz� m�s jogszab�lyokat - ha elt�roen nem rendelkeznek - e t�rv�nnyel �sszhangban, e t�rv�ny rendelkez�seire figyelemmel kell �rtelmezni.� (2) A t�rv�ny rendelkez�seit a Magyar K�zt�rsas�g gazdas�gi �s t�rsadalmi rendj�vel �sszhangban kell �rtelmezni. De! jogbiztons�g k�vetelm�nye

25. J�hiszemus�g �s tisztess�g elve Ptk. 4. � (1) A polg�ri jogok gyakorl�sa �s a k�telezetts�gek teljes�t�se sor�n a felek a j�hiszemus�g �s tisztess�g k�vetelm�ny�nek megfeleloen, k�lcs�n�sen egy�ttmuk�dve k�telesek elj�rni.

26. Rendeltet�sszeru joggyakorl�s elve Ptk. 2. � (2) bek.: A t�rv�ny biztos�tja a szem�lyeknek az oket megilleto jogok szabad gyakorl�s�t, e jogok t�rsadalmi rendeltet�s�nek megfeleloen.

27. Joggal val� vissza�l�s tilalm�nak elve Ptk. 5. � (1) A t�rv�ny tiltja a joggal val� vissza�l�st. (2) Joggal val� vissza�l�snek minos�l a jog gyakorl�sa, ha az a jog t�rsadalmi rendeltet�s�vel �ssze nem f�ro c�lra ir�nyul, k�l�n�sen ha a nemzetgazdas�g megk�ros�t�s�ra, a szem�lyek zaklat�s�ra, jogaik �s t�rv�nyes �rdekeik csorb�t�s�ra vagy illet�ktelen elony�k szerz�s�re vezetne.

28. Egy�ttmuk�d�s elve Ptk. 4. � (1) A polg�ri jogok gyakorl�sa �s a k�telezetts�gek teljes�t�se sor�n a felek a j�hiszemus�g �s tisztess�g k�vetelm�ny�nek megfeleloen, k�lcs�n�sen egy�ttmuk�dve k�telesek elj�rni.

29. Elv�rhat� magatart�s elve Ptk. 4. � (4) bek.: Ha ez a t�rv�ny szigor�bb k�vetelm�nyt nem t�maszt, a polg�ri jogi viszonyokban �gy kell elj�rni, ahogy az az adott helyzetben �ltal�ban elv�rhat�. Saj�t felr�hat� magatart�s�ra elony�k szerz�se v�gett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem �gy j�rt el, ahogy az az adott helyzetben �ltal�ban elv�rhat�, a m�sik f�l felr�hat� magatart�s�ra hivatkozhat.