slide1 n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Hazai primer energiaforrások jövőbeni kihasználásnak lehetőségei PowerPoint Presentation
Download Presentation
Hazai primer energiaforrások jövőbeni kihasználásnak lehetőségei

Loading in 2 Seconds...

  share
play fullscreen
1 / 22
Download Presentation

Hazai primer energiaforrások jövőbeni kihasználásnak lehetőségei - PowerPoint PPT Presentation

irisa
83 Views
Download Presentation

Hazai primer energiaforrások jövőbeni kihasználásnak lehetőségei

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Hazai primer energiaforrások jövőbeni kihasználásnak lehetőségei FancsikTamás Nádor Annamária, Püspöki Zoltán, Kovács Zsolt, Zilahi-Sebess László, Török Kálmán Versenyképes-e a magyar energetika a változó környezetben? Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban? Előadás és üléssorozat, Budapest, 2013. november 12.

  2. Tartalom • Célkitűzések és realitás: nemzetközi kitekintés • Magyarország energetikai helyzetképe • Nemzeti Energiastratégia • Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv • Példák a hazai készletekre és a reális jövőbeli kihasználási lehetőségekre: • szén • szénhidrogének • geotermia • Bányászati koncesszió: egy új korszak?

  3. Célkitűzések és realitás • Nemzetközi célkitűzések és háttere: • Félelem a fosszilis nyersanyag készletek kimerülésétől, az egyenlőtlen földrajzi eloszlásból adódó ellátás-biztonsági kockázatok • Klíma- és energiapolitika összekapcsolása: CO2 kibocsátás-mentes gazdaság jövőképe (megújulók részarányának növelése) • Realitás: Az energiahordozó struktúra lényegesen nem változik globális szinten 2050-ig (sőt: szén részarányénak növekedése!) Globális primerenergia felhasználás 2050-ig (SHELL előrejelzés) A földi átlaghőmérséklet emelkedés a növekvő antropogén CO2 kibocsátás hatására (IPCC előrejelzés)

  4. A komoly ÜHG csökkentési tervekkel rendelkező EU-ban is lassú a primer energiamix átrendeződése • 2030-ra a megújuló részaránycsupán megduplázódik és a fosszilis energiahordozók dominánsak maradnak (70%) • Villamos-energia igény és energia-import függőség növekedése prognosztizálható Belső primer energiafogyasztás 2010, 1766 Mtoe Belső primer energiafogyasztás 2030, 1807 Mtoe Forrás: IEA

  5. EU klíma- és energiapolitikája: 2020-ra 20%-os ÜHG kibocsátás csökkentés Magyarország: 1990-hez viszonyítva 33%-os ÜHG kibocsátás csökkenés EU viszonylatban alacsony CO2 kibocsátó ország vagyunk! → kedvező a hazai bányászat szempontjából

  6. Magyarország energetikai helyzetképe Orosz import 20 billion m3/y Örökség: primer energiaellátás a Szovjetunióból érkező olcsó energiára épült → magas import kitettség (fosszilis energiahordozók 62%-a, földgáz 82%-a import) Európai piacokról 4,5 billion m3/y Teljes felhasználás: 12 billion m3/y Saját termelés: 1,8-2,0 billion m3/y 4,5 bn m3/yr 6,5 bn m3/yr 4,1 bn m3/yr • Saját fosszilis energiakészletek korlátozott hasznosítása • Elavult, alacsony hatásfokú, zömében szén- és gáztüzelésű erőműpark • Rossz hőszigetelésű, pazarló energiafelhasználású épületek • Lassan növekvő megújuló energiaforrás részesedés (2012 - 9,3%)

  7. Nemzeti Energiastratégia 77 / 2011. (X.14.) OGY határozat • „Atom – Szén – Zöld” forgatókönyv • A biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció alkalmazása • A hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása (tiszta szén és CCS technológiák) • A hazai megújuló energiaforrás részesedésének növelése (NCST) • Az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása • Az európai energia infrastruktúrához való kapcsolódás

  8. Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv • Hazai ásványvagyon potenciál felmérése: Hazánk fosszilis energia-hordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. • Intézkedések: • Meg kell vizsgálni az állami részvétel lehetőségeit és mértékét a bányászat fejlesztésében. • Bővíteni kell a bányászati koncessziók lehetőségét: folytatni és gyorsítani kell a koncessziós pályázatok kiírását. • Elő kell segíteni a bányászati, illetve ipari meddőanyagok és másodlagos nyersanyagok hasznosítását.

  9. A potenciál-becslések alapjai: a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudásbázisa, integrált értékeléseket megalapozó országos modellek, adatbázisok Szeizmikus medencemodell Medencealjzat Üledékes medencék Szénhidrogénföldtani modell Medence süllyedéstörténet Földtani rétegsor Földtani horizontok Előfordulások

  10. A szénfelhasználás „dilemmája”: Energetika vs. Vegyipar Korszerű energetikai (erőműi) felhasználás bővítése Erőműhatásfok növelése Kombinált energetikai és vegyipari széntechnológiák bevezetése NEDO (Japán) projekt elképzelés a Borsodi barnaszén elgázosítására vonatkozóan A Calamites Kft. folyamatmodellje a Mecseki feketekőszén korszerű hasznosítására

  11. A hazai szénbányászat feltételeinek megteremtése Ami már megkezdődött… Ahol még sok a lehetőség… Nyilvántartások és meglevő adatbázisok korszerűsítése Bányanyitások elősegítése MFGI-MBFH Bányatervezések serkentése (Szakmai koordináció) Befektetői biztonság növelése (környezetvédelmi konszenzus) A hazai szénfelhasználás projektek rendszerbe illesztése (foglalkoztatás, ellátásbiztonság, régiófejlesztés, iparűzés) Statisztikák - kimutatások Alapadatok

  12. Szénhidrogének Magyarországon Szénhidrogén lelőhelyek A kutatófúrások száma a privatizációt követően jelentősen lecsökkent Szénhidrogén részmedencék

  13. Magyarország földtani- és kitermelhető konvencionális szénhidrogén vagyona (2012. jan. 1.) Forrás: MBFH Ásványvagyon nyilvántartás, 2012. január 1-i állapot • 2011-ig feltárt földtani vagyon: 728 millió tonna (MBFH, 2012. jan. 1.) • Reménybeli hagyományos földtani vagyon: 638 millió tonna (MFGI, 2012) • Feltételezetten feltárható: 638x2/3(?)= 425 millió tonna • Reménybeli kitermelhető: 425x1/2(?)= 212 millió tonna • Gazdaságosan kitermelhető: 212x1/2(?)= 106 millió tonna • A következő 20-30 évben gazdaságosan kitermelhető: 106x1/2(?)= kb. 50 millió tonna kőolaj egyenértékű (reménybeli) szénhidrogén

  14. A jövő (?) - nem-konvencionális szénhidrogének A nem konvencionális szénhidrogén előfordulás nagy területre kiterjedő szénhidrogén felhalmozódást alkot, amely jellemzően nem áll hidrodinamikai hatások alatt (folyamatos kifejlődésű előfordulás). Az ilyen felhalmozódások egyedi eljárásokkal termelhetőek ki, a nyersanyag az értékesítést megelőzően jelentős feldolgozást igényelhet.

  15. Nem-konvencionális földgázvagyon értékelése Kérdéses: • SZÉNHIDROGÉN GENERÁLÓDÁS • VAGYONBECSLÉS • KITERMELHETŐSÉG Összesen: 4116,8 milliárd m3 földtani 2387,8 milliárd m3 kitermelhető földgázvagyon Nyilvántartott nem-konvencionális kőolaj: 419 millió tonna földtani, 25 millió tonna kitermelhető gázkondenzátum

  16. Geotermia: valóban „nagyhatalom” vagyunk Európában? Kedvező földtani adottságok a Pannon medence kialakulása következtében (10-12 My) Földi hőáram:100 mW/m2 Geotermikus gradiens: 45 °C/km A hőmérséklet a felszín alatt már 1500 m mélyen is 80-100 °C, 2500 m alatt pedig gyakran meghaladja a 120 °C-ot

  17. 30-50 °C 50-70 °C 70-90 °C 90 °C < …szabályozási környezet Jelenlegi hasznosítás Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII törvény: vízigények kielégítési sorrendje: ~1300 termálkút (>30 °C) 595 működő kút (2011) • ivóvíz, közegegészségügy • gyógyászati • állatitatás • természetvédelem • gazdasági ENERGETIKAI • egyéb • többszörös adóztatás: bányajáradék ÉS vízkészlet járulék • szennyvíz-bírság: balneológiai - magasabb határértékek • kivett termálvíz (2011) 68,5 millió m3, 695,48 MWt/10 255TJ/év • mezőgazdaság: 9,34millió m3, 241,84MWt /2800 TJ/év) • fűtés: 6,76millió m3,132,97MWt /1350 TJ/év) • balneológia: 36,8 millió m3 265 MWt /5285 TJ/év) - 249 kút • egyéb (ivóvíz!): 14,1millió m347,37MWt /650 TJ/év Nádor et al., 2013

  18. A geotermia támogatás nélkül nem versenyképes

  19. Bányászati koncesszió – kiszámítható környezet a kutatás-kitermelésre: szénhidrogének, geotermikus energia (-2500 m), szénhez kötött metán, szén, ércek (bauxit és ritkaföldfémek is) 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 103/2011 (VI.29.) Korm. Rendelet az érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatokról Szénhidrogének Első pályázati felhívások beadási határideje: 2013. november 15. Geotermia • Szegedi-medence • Battonya-Pusztaföldvár • Nagylengyel-Nyugat • Újléta • Okány • Becsehely • Dráva • Debrecen • Derecske • Dévaványa • Karcag • Mecsek-Ny • Zala • Monor • Tisza • Békéscsaba • Zalalövő • Szilvágy • Körmend • Gödöllő • Jászberény • Nagykanizsa • Ferencszállás • Kecskemét • Gádoros • Battonya • Sarkad • Szolnok • Ráckeve

  20. Az MFGI szakmai közreműködőként részt vesz a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által biztosított geofizikai adatszolgáltatásban, figyelembe véve az adatok megismerhetőségét korlátozó mindenkori üzleti érdekeket is.

  21. Összefoglalás • Az integrált klíma- és energiapolitikai célkitűzések ellenére az energiahordozó struktúra lényegesen nem változik globális szinten 2050-ig: a fosszilis energiahordozók uralkodóak maradnak az energiamixben. • Hazánk európai szinten alacsony CO2 kibocsátású ország, fosszilis energia-hordozókban nem szegény (szén- és lignit, nem-konvencionális szénhidrogének). Ezek, valamint a geotermikus potenciál növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és csökkentheti import függőségünket (Energia Stratégia). • A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet az Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervben számszerűsítette a készleteket, elemezte a reális kitermelés földtani lehetőségeit. • A beinduló bányászati koncessziók kiszámítható környezetet teremtenek a stratégiai nyersanyagok kutatására, kitermelésére.

  22. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!