Hazai erd ink
Download
1 / 58

- PowerPoint PPT Presentation


  • 684 Views
  • Uploaded on

Hazai erdőink. Előszó. AZ ERDŐ FOHÁSZA: VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet! ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon ÉN VAGYOK tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző naptól és gyümölcsöm oltja szomjadat.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '' - cambria


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

El sz l.jpg
Előszó

AZ ERDŐ FOHÁSZA:

VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet!

ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon

ÉN VAGYOK tornácod barátságos fedele,amelynek árnyékába menekülsz a tűző naptólés gyümölcsöm oltja szomjadat.

ÉN VAGYOK a gerenda, amely házadat tartja,én vagyok asztalod lapja,én vagyok az ágy amelyben fekszela deszka, amelyből csónakodat építed.

ÉN VAGYOK házad ajtaja, bölcsőd fája, a koporsód fedele.

NE BÁNTS!


3 haszn lat aj nlott az al bbi navig ci alkalmaz sa l.jpg
3. HasználatAjánlott az alábbi navigáció alkalmazása

Fontos kezelési útmutatás:

A felületen a képernyőről való vezérlés – a véletlenszerűen előrehaladás

kiküszöbölése miatt - nem lehetséges.

Ha tovább kívánunk lépni a tananyagrészekben, akkor használjuk.

a Page Down billentyűt, az egéren a görgetőt, valamint az akciógombokat

és a hiper-hivatkozásokat.

1. dia

Előző

Tovább

Fogalmak

55.

58. dia

FOGALOM

Használat

3.

Főmenü

4

Vissza

Tananyag

9


4 a foglalkoz sok tagoz d sa l.jpg
4. A foglalkozások tagozódása

  • I. Cél

    1.1 követelmények

  • II. Tartalmi leírás

  • III. Tartalom és tevékenységek

  • IV. Egyéb

    • Fogalmak

    • Irodalom

    • Illusztrációjegyzék


1 c l l.jpg
1. Cél

  • Megláttatni a hazai erdők szépségét, változásainak sokszínűségét. Felkelteni a tanulók érdek­lődését az erdő életközösségének élőlényei és évszakokhoz kötődő változásai, valamint az élet­közösségekben betöltött szerepük iránt.

  • Alakítani, formálni ökológiai szemléletüket az élőlények és környezetük közötti ok-okozati össze­függések felismerésével, tudatosításával. Megláttatni a hazai erdők jelentőségét, veszély­ez­te­tettségét. Elsajátíttatni olyan magatartásformákat, viselkedésmintákat, melyek az erdei élet­kö­zösség életének zavartalanságát biztosítják. Kialakítani az erdővédelemben való aktív részvétel igényét. Érdeklődést kelteni a hegyvidéki erdeink területén kialakított nemzeti parkok természeti kincsei iránt.


I 1 k vetelm nyek kompetenci k l.jpg
I.1. Követelmények, kompetenciák

  • Tudja alkalmaztatni a környezetismeretben, valamint a hazai tájak megismerése során elsajátított fizikai és földrajzi ismereteket.

  • Ismerje fel az erdő legjellemzőbb fás és lágy szárú növényeit.

  • Ismerje meg a növények, növénytársulások hasonlóságait és különbségeit, valamint a baktériumok, gombák és növények szerepét az életközösségekben.

  • Ismerje meg az erdő legjellemzőbb fogyasztó szervezeteinek nevét, szervezetét, életmódját és az életközösségekben betöltött szerepét.

  • Felébreszteni kíváncsiságot a hegyvidéki erdőségek területén kialakított nemzeti parkok értékei iránt és vágyat ébreszteni felkeresésükre.


Ii r vid tartalmi le r s 1 l.jpg
II. Rövid tartalmi leírás 1.

  • Az „ezerarcú” erdő

  • Lombhullató fák és cserjék

  • Az örökzöldek világa

  • Rovarok a fákon és a fában

  • Madarak a lombok között

  • A cserjék rejtekén


Ii r vid tartalmi le r s 2 l.jpg
II. Rövid tartalmi leírás 2.

  • Lombok árnyékában

  • Az erdő gombái

  • Élet az avarban

  • Nagyvadak az erdőben

  • Erdei ragadozók

  • Az erdő haszna és védett értékei


Iii tananyagtartalom s tev kenys gek l.jpg
……………………………………………III. tananyagtartalom és tevékenységek

Hazai erdőink

1. Kép erdő


Iii 1 motiv ci l.jpg
III.1.Motiváció tananyagtartalom és tevékenységek


Iii 2 kor bbi ismeretek aktiviz l sa 1 l.jpg
III.2. Korábbi ismeretek aktivizálása 1. tananyagtartalom és tevékenységek

  • A Dunántúli-középhegység DNy-ÉK irányú vonulatai a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig húzódnak.

  • A Dunántúli –középhegységet vetődések hozták létre. Legnagyobb kiterjedésű tagja a Bakony, De hozzá tartozik A Vértes és a Dunazug-hegység. Külön áll tőlük a Velencei-hegység, amely hazánk egyik legrégebbi hegysége.

  • Mészkőből épül fel.

  • A középhegység időjárása hűvösebb és csapadékosabb, mint az Alföldé. Felszínüket erdő borítja. A hegyek lábainál sok a bővizű forrás.

  • Fontos bányakincse a barnakőszén és a bauxit.

  • Két nagy állóvize a Balaton és a Velencei-tó, melyek süllyedéssel keletkeztek.


Iii 2 kor bbi ismeretek aktiviz l sa 2 l.jpg
III.2. Korábbi ismeretek aktivizálása 2. tananyagtartalom és tevékenységek

  • Legmagasabb tájunk az Északi-középhegység. Részei: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt.

  • A Kárpátok belső vonulatát képező hegyei vulkáni kőzetekből és mészkőből épülnek fel.

  • Legnagyobbak: a Mátra és a Bükk. A Mátrában található hazánk legmagasabb pontja a Kékes.

  • Az Északi-középhegység a leghűvösebb tájunk. A sok csapadék miatt területén sok a vízfolyás. A hegységeket erdők borítják.

  • A középhegység két nemzeti parkja a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park.

  • A hegységek lábánál lignitet, barnakőszenet és rézércet bányásznak ki.


Iii 2 1 r szellen rz s visszacsatol s 1 l.jpg

Hol helyezkedik el a Dunántúli-középhegység? tananyagtartalom és tevékenységek

Melyek a hegység bányakincsei?

Hogyan keletkezett a két nagyobb állóvize és mi a nevük?

DNY-ÉK irányban a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig húzódik.

Barnakőszén, bauxit

Balaton, Velencei-tó

süllyedéssel keletkezett

III.2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 1.


Iii 2 1 r szellen rz s visszacsatol s 2 l.jpg

Milyen kőzetből épülnek fel az Északi-középhegység vonulatai?

Ismertesd az Északi-középhegység részeit!

Melyik két nemzeti parkunk helyezkedik el az Északi-középhegység területén?

Vulkáni kőzet, mészkő

Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt.

Bükki Nemzeti Park, Aggteleki nemzeti Park

III.2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 2


Iii 3 j ismeretek feldolgoz sa l.jpg
III.3. Új ismeretek feldolgozása vonulatai?

1. World lap, slite 16-20

2. World lap, slite 21-25

3. World lap, slite 26-30

4. World lap, slite 31-35

5. World lap, slite 36-40


1 1 lap az erd mint letk z ss g l.jpg
1.1 lap Az erdő mint életközösség vonulatai?

  • Hazánk erdői zömmel lombhullatók. A fák alatt és közöttük növények és állatok, gombák és baktériumok élnek. Ezek alkotják az erdő életközösségét.

  • Erdeink leggyakoribb fái a tölgyek, fenyők és a bükkök.

  • Előfordulásuk a domb- és hegyvidékeken magasságtól függően változik. Alul helyezkednek el a fény és melegkedvelő tölgyesek. Fölöttük a tápanyagban szegényebb talajt és hűvösebb éghajlatot is elviselő bükkösök. A legmagasabb régiókban találhatóak a fenyvesek.


1 2 az erd szintjei l.jpg
1.2. Az erdő szintjei vonulatai?

  • A növények a lombkoronán átszűrődő fényhez igazodva telepednek meg az erdőben.

  • A Talaj felszínén a mohaszinten élnek a kevés fényigényű zuzmók és mohák.

  • Efölött helyezkedik el a gyepszint: Füvek, lágyszárúak, páfrányok és gombák élőhelye.

  • Cserjeszint: A különböző cserjék élőhelye.

  • Legfelül található a fényben gazdag lombkoronaszint.

  • Az erdő védelme minden ember kötelessége!!!!


1 3 lombhullat f k s cserj k l.jpg

Az egyik leggyakoribb erdőalkotó lombhullató a vonulatai?kocsánytalan tölgy. Magassága eléri a 30-40 métert, dombvidékeken és a középhegységekben 300-400 m-es magasságig húzódik.

Törzse hosszában mélyen repedezett kérgű, levele fényes, sötétzöld, karéjos.

Virága barkavirágzat

Egylaki növény: ugyanazon a növényen külön fejlődnek a porzós és a termős virágok

Termése a makk, melyben két sziklevél helyezkedik el, ezért nevezzük kétszikű növénynek.

1.3.Lombhullató fák és cserjék

2. Kép

Karéjos levél, makktermés


1 4 cserj k l.jpg

A tölgyerdőben gazdagon nő az aljnövényzet, a fás szárúakat cserjéknek nevezzük.

A kökényt a nép tövises szilvának is nevezi kemény, szúrós szára miatt. Tövisben végződő oldalszárait ágtöviseknek nevezzük. Levelei tojásdad alakúak, virágzata apró, illatos.

A gyepűrózsa az erdőszéleken él. Hajtásait és a levelek főereit tüskék borítják. Virágzata rózsaszín, illatos.

1.4. Cserjék

3. kép:kökény

4. kép: gyepűrózsa


1 5 jegyezd meg l.jpg
1.5. Jegyezd meg! szárúakat cserjéknek nevezzük.

  • Gyakori erdőalkotó fánk a kocsánytalan tölgy. Jellemzői: terebélyes korona, mélyen repedezett középszürke kéreg, karéjos levél, apró,egyivarú virág, szélmegporzás, makktermés.

  • A cserjék fás szára a gyökérzet felett szétágazik. Zömmel fény és melegkedvelők. Védik az erdőt, táplálékot, fészkelő és búvóhelyet adnak az erdő állatainak. Gyakori cserjék:


2 1 rovarok a f kon s a f ban l.jpg

A fák törzsén, a lombok között és a fa belsejében gazdag a rovarvilág. A fák táplálékot, búvó- és ivadéknevelő helyet is adnak.

Legnagyobb védett rovarunk a szarvasbogár. Színe tompa fekete, szárnyfedői és elágazó rágói gesztenyebarnák.

A hím 8-9 cm, a nőstény 4-6 cm hosszúra nő.

2.1. Rovarok a fákon és a fában

5. kép: hím szarvasbogár


Slide22 l.jpg
2.2 gazdag a rovarvilág. A fák táplálékot, búvó- és ivadéknevelő helyet is adnak.

  • A kifejlett bogarak rövid életűek.

  • Június végén a nőstény a talajba rakja petéit.

  • A kikelő lárvák a fa korhadékával táplálkoznak.

  • Később berágják magukat a fába, és 5 éven át abból élnek.

  • Majd bebábozódnak, és a kifejlett bogarak a 6. év tavaszán jönnek elő. Ezt a fejlődési folyamatot teljesátalakulásnak nevezzük.

  • A szarvasbogár ma már védett állat. Számuk drasztikus csökkenését az esztelen gyűjtés és az ivadéknevelő helyeik elpusztítása okozza.


2 3 a gyapjas lepke l.jpg

Erdeink egyik legveszedelmesebb rovara a gyapjas lepke. gazdag a rovarvilág. A fák táplálékot, búvó- és ivadéknevelő helyet is adnak.

A nőstény piszkosfehér színű, vaskos, lomha mozgású,

A hím barnásszürke, karcsú és rendkívül mozgékony.

A kifejlett állatok színét kitinpikkelyei adják. A pikkelyes szárny a lepkék legjellemzőbb tulajdonsága.

Szájszervük a pödörnyelv, mellyel a növényi nedveket szívogatják.

2.3. A gyapjas lepke

6. kép: gyapjas lepke


Slide24 l.jpg

A hím és a nőstény a nyár közepém párzik. Ezt követően a nőstény ezernél is több petét rak le, melyet potrohszőrével borít.

A tavasszal kikelő lárvákat, a hernyókat könnyű felismerni.

A falánk állatok éjjelenként a fák rügyeit, leveleit rágják.

Gyorsan fejlődnek, többször vedlenek, majd bábozódnak.

Természetes ellenségeik a ragadozó bogarak, denevérek, és a kakukk

2.4

7. kép: hernyó


2 5 jegyezd meg l.jpg
2.5.Jegyezd meg! követően a nőstény ezernél is több petét rak le, melyet potrohszőrével borít.

  • Erdeink legnagyobb bogara a szarvasbogár.

    • Tompa fekete színű teste 6-8 cm,

    • Kemény fedeles szárnya és rágó szájszerve gesztenyebarna,

    • Teljes átalakulással fejlődik.

  • Az erdő legveszedelmesebb kártevője a gyapjas lepke.

  • A hím barnásszürke, karcsú, a nőstény piszkosfehér, vaskos testalkatú.


3 1 madarak a lombok k z tt l.jpg

A legtöbb erdei állat élettere egy-egy növényszinthez kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

A harkályok családjából hazánk erdeiben a nagy fakopáncs a leggyakoribb.

A rigónagyságú állat testét fehér és fekete tollak díszítik.

Lába erős, izmos kúszóláb. A támaszkodásban erős gerince és merev farktollai segítik.

Véső alakú csőrével a fák kérgét kopogtatva keresi táplálékát.

Fiókái fészeklakók.

3.1.madarak a lombok között

8. kép: nagy fakopáncs


Slide27 l.jpg
3.2. kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

  • A széncinege éneke jellegzetes, tavasszal a tél múlását jelzi.

  • A veréb nagyságú madár felül zöld,hasán kénsárga. Fején és nyakán fekete a tollazat, arcfoltja fehér. Lába erős, vékony.

  • Főként rovarokat fogyasztanak, de az olajos magvakat is szívesen fogyasztják.

  • Fészekalja 8-14 tojásból áll,fiókái fészeklakók.

9. kép: széncinege


3 3 jegyezd meg l.jpg
3.3. Jegyezd meg! kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.


3 4 a cserj k rejtek n l.jpg

A cserjék között él a kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.koronás keresztes pók.

Nevét utótestének fehér, kereszt alakú rajzolatáról kapta.

Testének két testtája az előtest és az utótest.

Az előtest hasi oldalán négy pár ízelt láb van, elülső felső részén a nyolc pontszem és a csáprágó található. A csáprágóhoz méregmirigy kapcsolódik.

Legyekkel, szúnyogokkal táplálkozik.

Petéiből május elején kikelő pókok átalakulás nélkül, gyorsan fejlődnek.

A pókok az ízeltlábúak azon csoportját alkotják, melyeket a 2 testtáj, a 4 pár ízelt láb, a csáprágó és az átalakulás nélküli fejlődés jellemez.

3.4. A cserjék rejtekén

10.kép:

Koronás keresztes pók


Slide30 l.jpg

A kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.közönséges kullancs a pókok közeli rokonságához tartozik.

A parányi élősködő bokrok, levelek alsó oldalán vagy az avarban él.

Lapos teste éhesen 4 mm, jóllakottan 1 cm is lehet.

Csáprágóival az áldozata bőrén sebet ejt, majd a horgos tapogatólábával megkapaszkodva elkezdi a vérszívást.

Csípésével veszélyes betegségeket terjeszthet!

3.5.

11. kép: kullancs


4 1 a lombok rny k ban l.jpg
4.1.A lombok árnyékában kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

  • A mohaszinten hűvös van és nedves a talaj

  • A mohaszint egyik legszebb növénye erdeinkben az erdei pajzsika

    • Összetett levelei, és a vékony sötétbarna gyökerek a föld alatti szárból, a gyöktörzsből erednek

    • Virágtalan növény, spórákkal szaporodik, melyek a levelek fonákján lévő spóratartó tokban képződnek

  • Lombhullató erdeink mohafajokban gazdagok.

    • Nincs igazi száruk, gyökerük, levelük. Virágtalanok, spórával szaporodnak.

  • A gombák az erdő életközösségének nélkülözhetetlen részei.

    • Nem tud önállóan táplálékot készíteni, mert nem fotoszintetizál, más növényekből szívja ki a tápanyagot.

    • Jelentős szerepe van az életközösség tápanyagainak lebontásában.


4 2 let az avarban l.jpg

Az avar egyik legismertebb lakója az kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.éti csiga

Házának anyaga főként mész

Belső váz nélküli testén jól elkülönül a fej- és a hasláb

Zsigerzacskója a csigaházban rejtve marad

A fején két pár tapogató helyezkedik el, a fej hasi oldalán pedig a szájnyílás.

A szájban redős állkapocs, alul a reszelőnyelv található

Haslába alján nyálkát termelő mirigy nyílik.

Házának csúcsában lévő zsigerzacskóra bőrredő és köpeny borul

A csiga növényevő

Petével, átalakulás nélkül szaporodik

Téli álmot alszik

4.2.Élet az avarban

12. kép:

Éti csiga


Slide33 l.jpg

Az erdei egér alig 10 cm hosszú állat kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

Farka szőrtelen, feje és fülkagylója nagy, hátának és hasának szürkésfehér a szőrzete

Mindenevő

Az erdei vöröshangya

Főleg fenyvesekben él

Fészkük kúp alakú, gyakran méternyi magas. A boly tagjai a dolgozók, a rövid életű szárnyas hímek és a nagy potrohú királynő

4.3.

13. kép:

Erdei egér

14.kép:

Erdei vöröshangya


4 4 jegyezd meg l.jpg
4.4.jegyezd meg! kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

  • Az éti csiga hazánkban védett állat. Testtájai: fej ( tapogatók, szájnyílás), hasláb, zsigerzacskó. Növényevő, petével szaporodó, átalakulás nélkül fejlődő, puha testű állat.

  • A puhatestűek jellemzői: belső váz nélküli test, köpeny és zsigerzacskó

  • Az erdei egér apró testű rágcsáló. Szürkésbarna, hasán világosabb szőrzet, testhossznyi farok, nagy fej és fülkagyló, gumós zápfog, mindenevő.

  • Az erdei vöröshangya bolyban élő, igen hasznos erdei rovar


4 5 nagyvadak az erd ben l.jpg

Erdeinkben kevés nagyvad él. kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

A gímszarvast az erdő koronás királyának is nevezik. Testhossza hímeknél 2 m, testtömege 150-270 kg.

Rövid, testhez simuló szőre nyáron vörösesbarna, télen szürkésbarna.

A bikák fejét agancs díszíti, mely minden tavasszal lehull. A tömör csontú agancsszár alakja és ágainak száma az állat korától és táplálkozási viszonyaitól függ.

4.5.Nagyvadak az erdőben

15. kép: szarvasbikák küzdelme


Slide36 l.jpg
5.1. kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

  • A gímszarvas páros ujjú patás állat

  • Nagyon éber, éles hallású, kitűnő szaglású állat.

  • Esténként táplálkozik, majd órákig kérődzik. Friss füvet, leveleket, gombát, különböző szántóföldi növényeket , néha magvakat is fogyaszt.

  • Szeptember-októberben párzanak, ez a szarvasbőgés ideje. Ekkor a szarvasbikák megküzdenek a nőstényért.

  • A szarvastehén nyár elején hozza világra egy vagy két borját.

  • Az újszülöttek fejlettek, és mindenhová követik anyjukat


Slide37 l.jpg
5.2. kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

  • Erdeink másik nagyvadja a vaddisznó

  • Feje hosszúra nyúlt, vaskos, teste két oldalról kissé lapított, lábai erősek. szőrzete durva, barnásfekete, serteszerű.

  • Mindenevő. Táplálékának megszerzésében túrókarimás ormánya és agyara segíti.

  • Az öreg kanok és a malacokat nevelő kocák kivételével kondákban élnek.

  • Ellés ellőtt a nőstény a bozótban puha vackot készít, tavasz végén itt hozza világra 4-10 szürke-fehér csíkos malacát.


Slide38 l.jpg
5.3. kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

  • Az erdő nagyvadjai jelentős gazdasági értéket képviselnek


5 4 erdei ragadoz k l.jpg
5.4.erdei ragadozók kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

  • A táplálkozási lánc utolsó láncszemei az élő állatokkal táplálkozó ragadozók. Képviselőik közül az erdei fülesbagoly és a róka hazánk valamennyi erdejében él.

  • Az erdei fülesbagoly teste 35 cm, de laza,dús tollazata miatt nagyobbnak tűnik. Feje nagy, tollazata rozsdabarna, fekete foltokkal tarkított. Szemét tollkoszorú veszi körül. Nevét jellegzetes tollfüléről kapta. Éjszaka vadászik. Izmos erős lába hegyes karmokban végződik, külső ujja az ún. vetélőujj. Csőre horgas, hegyes. Hallása és látása kiváló. Fészekalja 4-6 tojásból áll, a fészeklakó fiókákat mindkét szülő neveli.

  • Szigorúan védett madár!


Slide40 l.jpg
5.5. kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

  • Ahol erdő van, ott róka is.

  • Karcsú testét hátoldalán rozsdavörös, hasán, nyakán, fején, és a farka végén szürkésfehér bunda borítja.

  • Feje széles, hosszú, keskeny az orra, szeme ferde vágású és hosszú, farka jellegzetesen lompos.

  • Mozgása gyors, jól lopakodik

  • Zsákmányát szemfogaival fogva tartja, tépőfogaival pedig szétszaggatja. Tápláléka főleg egerekből, pockokból áll.

  • A nőstény kora tavasszal a rókavárban hozza világra 4-6 kölykét.


Iii 3 1 ellen rz s visszacsatol s l.jpg

1. lap kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

Sorold fel az erdő színtereit!

Mi a cserjék szerepe az erdő életében?

Mohaszint, gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint

Óvják az erdő belsejét a hidegtől, hótól, széltől. Az állatoknak búvó- és fészkelő helyet ad.

III.3.1. Ellenőrzés, visszacsatolás

A sorok behívása a Page Down billentyűvel vagy az egér görgetőgombjával történhet.


Ellen rz s visszacsatol s l.jpg

2. lap kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

Ismertesd a szarvasbogár fejlődését!

Milyen a csőre a nagy fakopáncsnak?

Pete, lárva, bebábozódás, kifejlett bogár a 6. év tavaszán

Véső alakú

Ellenőrzés, visszacsatolás


Ellen rz s visszacsatol s43 l.jpg

3. lap kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

Ismertesd a pók testfelépítését!

Milyen fejlődés jellemzi a pókot?

Előtest, utótest, 4 pár ízelt láb, csáprágó

Átalakulás nélküli fejlődés

Ellenőrzés, visszacsatolás


Ellen rz s visszacsatol s44 l.jpg

4. lap kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

Mivel szaporodik az erdei pajzsika?

Miért nélkülözhetetlen a gombák számára a kész szerves táplálék?

Spórával

Nem tud önállóan táplálékot készíteni, mert nincs zöld színanyaga

Ellenőrzés, visszacsatolás


Ellen rz s visszacsatol s45 l.jpg

5. lap kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

Melyek az erdei fülesbagoly küllemének jellemzői?

Milyen ujja van a bagolynak?

Rozsdabarna, fekete sávokkal tarkított laza tollazat, nagy fej, „tollfül”, a szem körül „tollkoszorú”

vetélőujj

Ellenőrzés, visszacsatolás


Iii 4 sszefoglal s a lecke sszegz se 1 lap l.jpg
III.4. Összefoglalás kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.A lecke összegzése 1 lap

  • Lombhullató erdőink mérsékelt övi erdők. A négy évszak miatt rendkívül változatosak.

  • A fák között tavasszal más illatokat hordoz a szél, más virágok nyílnak, más állatok hangjai hallhatók, mint nyáron vagy ősszel. Télen pihen az erdő.


Sszefoglal s a lecke sszegz se 2 lap l.jpg
Összefoglalás kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.A lecke összegzése 2 lap

  • Hazánk erdőit tölgyesek, bükkösök és fenyvesek alkotják.

  • Növényeik szintekbe rendeződnek, melyhez az állatok is illeszkednek. Legtöbbjük azonban az erdő összes szintjét bejárja.


Sszefoglal s a lecke sszegz se 3 lap l.jpg
Összefoglalás kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.A lecke összegzése 3. lap

  • Tagolódása ellenére az erdő egységes egész, olyan életközösség, melynek élőlényei egymásra vannak utalva, környezetükkel és egymással kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek.

  • Legszembetűnőbb, és legszorosabb közöttük a táplálkozási kapcsolat.

  • A táplálkozási kapcsolatok azt is mutatják, hogy az erőben gombákkal, baktériumokkal éppúgy találkozunk, mint a növény- és az állatvilág képviselőivel.


Sszefoglal s a lecke sszegz se 4 lap l.jpg
Összefoglalás kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.A lecke összegzése 4. lap

  • Ha az ember nem avatkozik bele az erdő életközösségébe, biztosítják az erdő viszonylagos állandóságát, örökös megújulását.

  • Mindez nagyon fontos, mert az erdő mint életközösség, az ember számára nélkülözhetetlen.


Sszefoglal s a lecke sszegz se 5 lap l.jpg
Összefoglalás kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.A lecke összegzése 5. lap

  • Fa- és vadállománya gazdasági érték. Jelentős éghajlat-módosító és talajvédő tényező. Ugyanakkor szépsége, csendje, tiszta levegője felüdülést, pihenést nyújt az ember számára.

  • Az erdő e sokrétű feladatnak csak akkor tud megfelelni, ha az ember ismeri és tiszteletben tartja törvényeit, és mindent megtesz védelme érdekében.


Iii 5 rt kel s l.jpg
III.5. Értékelés kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

  • Megismerkedtünk hazánk erdeivel, a későbbiek során betekintést nyerhettek a vízi, vízparti és a füves területek élővilágába.


K rd sek s v laszok l.jpg

Döntsd el az alábbi válaszok helyességét! kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

1. A kocsánytalan tölgy levele…

A) karéjos

B) tojásdad

C) összetett

2. Az erdő melyik szintjén él az erdei pajzsika?

A) mohaszint

B) gyepszint

C) lombkoronaszint

3. A vaddisznóra jellemző….

A) agancs

B) 2 m-es testhossz

C) túrókarimás ormány

1. Helyes válasz

A)

2. Helyes válasz

B)

3. Helyes válasz

C)

Kérdések és válaszok

A sorok behívása a Page Down billentyűvel vagy az egér görgetőgombjával történhet.


Javasolt sz zal kos hat rok l.jpg
Javasolt százalékos kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük. határok

  • 1. 0-50 % Tudása sajnos nem éri el a megfelelő szintet, javaslom, ismételje át az anyagot akár többször is.

  • 2. 51-65 % Tudása sajnos nem elég alapos, javaslom, ismételje át az anyagot még egyszer.

  • 3. 66-79 % Tudása közepes szintű, tekintse át, hogy melyik feladatot rontotta el és ismételje át, az ahhoz tartozó részeket.

  • 4. 80-90 % Tudása jó szintű, bár még vannak hiányosságok, keresse ki, hogy melyik feladatot rontotta el, majd ismételje át a megfelelő részeket.

  • 5. 91-100 % Gratulálunk, tudása kiváló szintet ért el, folytassa a következő leckével!


Iv egy b l.jpg
IV. Egyéb kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.


Iv 1 fogalmak l.jpg
IV.1. Fogalmak kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

  • Egylaki növény

  • Teljes átalakulás


Iv 2 irodalom l.jpg
IV.2. Irodalom kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

  • Nyomtatott:

    JÁMBOR GYULÁNÉ , VÍZVÁRI ALBERTNÉ:

    TANMENET

    TERMÉSZETISMERET 6. MAGYARORSZÁG TÁJAI ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEI

    MOZAIK KIADÓ – SZEGED 2004. 55-61.o., 70-79.o, 86-125.o

  • Elektronikus:

    http://rokaonline.extra.hu/kepek.html

    http://eper.elte.hu/eper.phtml?cim=bioakusztika.html


Iv 3 illusztr ci jegyz k l.jpg

A felhasznált médiumok jegyzéke és elérése: kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

1 animáció

1 hang

1 videó

Képek jegyzéke:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

IV.3. Illusztrációjegyzék


Slide58 l.jpg

  • Készítette: kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük.

    Jónáné Takács Anna

    Pedagógia szak, levelező tagozat, III. évf.

    Neptun kód: RQ1TQC


ad