demokr cia modellek
Download
Skip this Video
Download Presentation
Demokrácia modellek

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 25

Demokrácia modellek - PowerPoint PPT Presentation


  • 120 Views
  • Uploaded on

Demokrácia modellek. „Többségi” és „Konszenzusos” Demokrácia. A modellek közötti különbség?. A legitim döntés a többségi demokrácia logikája szerint a többség, a konszenzusos demokrácia szerint a lehető legszélesebb egyetértés döntése

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Demokrácia modellek' - inez


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
demokr cia modellek

Demokrácia modellek

„Többségi” és „Konszenzusos”

Demokrácia

a modellek k z tti k l nbs g
A modellek közötti különbség?
  • A legitim döntés a többségi demokrácia logikája szerint a többség, a konszenzusos demokrácia szerint a lehető legszélesebb egyetértés döntése
  • Az intézményi megoldások terén a többségi demokrácia a döntéshozatalra képes többség létrejöttét és akadálytalan hatalomgyakorlását szolgálja, míg a konszenzusos demokrácia olyan megoldásokkal él, amelyek a győztes többséget a vesztes kisebbséggel való egyeztetésre és hatalmának korlátozására kényszerítik
a t bbs gi modell l nyege
A „többségi” modell lényege
  • A többségi demokrácia lényegét az adja, hogy a választások során előállított többség uralmának és hatalomgyakorlásának nincsenek sem intézményes, sem intézményen kívüli korlátai, a rendszer alapvető működési elve az, hogy a többséget ruházza fel meghatározott időre a népuralommal járó jogosítványokkal, s a kisebbség csupán (újabb) választások eredményeként kerülhet olyan helyzetbe, hogy érdekeit, értékeit és szempontjait érvényesítse…
a konszenzusos modell l nyege
A „konszenzusos” modell lényege
  • A konszenzusos demokrácia eleve intézményi és egyéb politikai gátakat épít a többség uralmával szemben, a kisebbségi érdekek érvényesítését biztosítva, ezek az elemek a konszenzus felé szorítják a politikai élet szereplőit, korlátozzák tehát a többség uralmát, cserébe viszont biztosítják a kisebbségbe szorultak érdekeinek bizonyos fokú érvényesülését…
a t bbs gi modell
A „többségi” modell
  • A végrehajtó hatalom összpontosítása: egypárti, kis többségű kormányok
  • Hatalomkoncentráció és a kormány uralkodó szerepe
  • Aszimmetrikusan kétkamarás törvényhozás
  • Kétpártrendszer
  • Egydimenziós pártrendszer
  • Egyszerű többségen alapuló választási rendszer
  • Egységes és központosított kormányzati rendszer
  • Íratlan alkotmány és parlamenti szuverenitás
  • Kizárólagos képviseleti demokrácia
1 a v grehajt hatalom sszpontos t sa
1. A végrehajtó hatalom összpontosítása
  • Jellemző a hatalom strukturális egysége: egypárti kormányzás, nincs koalíciós kényszer
  • Koncentrált végrehajtó hatalom és egyértelmű felelősségvállalás
  • Kritika: az egypárti kormányzás rugalmatlanná teszi a rendszert
  • A győztes kis többséggel nyer minden esetben: a kis többséggel való kormányzás művészete tipikusan a többségi demokrácia miniszterelnökének virtusa kell hogy legyen
  • Széles körű politikai hatalmat gyakorol egy olyan többség képviseletében és érdekében, amely valójában nem jelent nagyarányú többséget, ugyanakkor egy nagyméretű kisebbséget kizár a hatalom gyakorlásából és ellenzéki szerepre ítél
2 hatalomkoncentr ci s a korm ny uralkod szerepe
2. Hatalomkoncentráció és a kormány uralkodó szerepe
  • A végrehajtás és törvényhozás, személyi és intézményi szempontból egyaránt összefonódik
  • A kormány tagja csak parlamenti képviselők lehetnek, formailag a parlamentnek van alárendelve
  • Az egyszerű bizalmatlansági indítvány intézménye a törvényhozást teszi a politikai rendszer központi elemévé, de kormányé a legfőbb hatalom
  • A parlament szavazógépként működik, szigorú frakciófegyelmet és kormányzati stabilitást eredményezve
  • A parlamenti többség koncentrált hatalomgyakorlást tesz lehetővé
3 asszimetrikusan k tkamar s t rv nyhoz s
3. Asszimetrikusan kétkamarás törvényhozás
  • A törvényhozás a többségi modellben asszimetrikusan kétkamarás, legtisztább esetben azonban egykamarás
  • A két ház tagjai eltérő választási eljárás eredményeként nyerik el megbízatásukat
  • A felsőház szerepe korlátozott, szinte minden törvényhozási hatáskör az alsóházat illeti meg, a törvényhozás súlypontja a többségi logika alapján működő alsóházban található
  • Az ideális egykamarás rendszerben a többségi párt uralkodik, az így létrejövő egypárti kormány a többségi elv legegyértelműbb kifejeződése
4 k tp rtrendszer
4. Kétpártrendszer
  • A többségi modellben a kétpártrendszer arra utal, hogy – figyelembe véve az adott politikai rendszer választási rendszerét, választói magatartását, és kormányalakítási gyakorlatát – az országban működő pártok közül kettő kiemelkedik abban a tekintetben, hogy csak nekik van esélyük kormányalakításra.
  • A két domináns párt mellett számos kisebb, kormányzati tényezőnek nem minősülő párt is működik (pl. Liberális párt Nagy Britanniában)
5 egydimenzi s p rtrendszer
5. Egydimenziós pártrendszer
  • Egydimenziós pártrendszer, amelynek felépítése és működése egyetlen konfliktusra, illetve a pártoknak az adott konfliktusban elfoglalt álláspontjára vezethető vissza
  • A legáltalánosabb konfliktusnak azt a társadalmi-gazdasági szembenállást nevezhetjük, amelyik a pártok ideológiai különbözőségét eredményezi (bal-jobb tengely)
  • Háttérben lehetnek regionális és etnikai különbségek, amelyek azonban nem csapódnak le a pártrendszerben
6 egyszer t bbs gen alapul v laszt si rendszer
6. Egyszerű többségen alapuló választási rendszer
  • Az egyszerű többségi választási rendszerek jelenítik meg legmarkánsabban a többségi demokrácia logikáját
  • A választási rendszerek kialakítását befolyásoló két szempont – a reprezentativitás, illetve a kormányképes többség létrehozatala – közül egyértelműen az utóbbi elemre helyeződik a hangsúly
  • A választás egyfordulós, tisztán területi alapú, egyéni választókerületekben zajlik, ahol relatív többséggel lehet mandátumhoz jutni
  • Ennek eredményeként a „legnépszerűbb” kisebbség rendelkezik a többség jogaival, előnye viszont, hogy egyértelműen képes kormányzóképes többséget előállítani
7 egys ges s k zpontos tott korm nyzati rendszer
7. Egységes és központosított kormányzati rendszer
  • A végrehajtó hatalmat birtokló parlamenti többségnek hatalomgyakorlása során nem kell számolnia sem területi, sem funkcionális alapon szervezett intézményi gátakkal
  • A területi hatalommegosztás szempontjából az unitárius (egységes) állam számít ideáltípusnak, ahol nincsenek a központi hatalomtól független, széles autonómiával rendelkező szubnacionális szintű egységek
  • Nincsenek olyan világosan kijelölt földrajzi vagy funkcionális területek, amelyektől a parlamenti többség és a kormány el lenne zárva
8 ratlan alkotm ny s parlamenti szuverenit s
8. Íratlan alkotmány és parlamenti szuverenitás
  • Az íratlan alkotmány nem jelenti az alkotmány hiányát, ezen országok alkotmányát nem egyetlen törvény jeleníti meg, hanem alaptörvények és jogszokások egész csoportja
  • Ezzel együtt jár a parlamenti szuverenitás elve, vagyis az, hogy a legfőbb hatalom birtokosa a parlament, amely korlátlanságot élvez a törvényalkotásra, abban sem bíróság, sem más hatóság nem bírálhatja felül
9 kiz r lagos k pviseleti demokr cia
9. Kizárólagos képviseleti demokrácia
  • A parlamenti szuverenitás azt is jelenti, hogy minden hatalom a törvényhozás kezében összpontosul, a nemzet képviselőinek intézményében koncentrálódik
  • Nincs semmilyen lehetőség a közvetlen demokrácia olyan intézményeinek alkalmazására, mint például a népszavazásra
  • A parlamenti szuverenitás és a népszuverenitás egymással összeegyeztethetetlen fogalmak
  • A többségi modell ideáltípusa a tisztán képviseleti demokrácia
t bbs gi modell
Többségi modell

Tiszta formában sehol sem érvényesül!

  • Nagy Britannia és Észak-Írország
  • Írország
  • Kanada
  • Jamaica
  • Ausztrália
  • Új-Zéland
  • India
  • Szingapúr
  • Malajzia
a konszenzusos modell
A „konszenzusos” modell
  • Megosztott végrehajtó hatalom: nagykoalíciók
  • Formális és informális hatalommegosztás
  • Kiegyensúlyozottan kétkamarás és kisebbségi képviselet
  • Többpártrendszer
  • Többdimenziós pártrendszer
  • Arányos képviselet
  • Területi és nem területi alapú föderalizmus és decentralizáció
  • Írott alkotmány és kisebbségi vétó
1 megosztott v grehajt hatalom nagykoal ci k
1. Megosztott végrehajtó hatalom: nagykoalíciók
  • Egyetlen párt nem képes önállóan a kormányalakításra
  • Koalíciós kormányok működnek, amelynek célja a végrehajtó hatalom minél szélesebb politikai alapra helyezése, továbbá a pártok közti versengés intenzitásának csökkentése
  • A legtöbb esetben nagykoalíció alakul, mivel a pártok programja ideológiailag jelentősen eltér egymástól
  • A hatalommegosztás intézményesülhet formálisan, vagy informálisan
2 form lis s inform lis hatalommegoszt s
2. Formális és informális hatalommegosztás
  • A törvényhozó és végrehajtó hatalom közötti viszonyrendszer lényegesen arányosabb és kiegyensúlyozottabb, a konszenzusos demokrácia tipikus jegye a hatalmi ágak formális és informális elválasztása
  • Az elv érvényesülése következtében a törvényhozás és a végrehajtás kevésbé szorosan működnek együtt, nagyobb autonómiával és egymással szemben arányosabb pozícióval rendelkeznek
  • A kormány tagjai nem a képviselők köréből kerülnek ki
  • A parlamentnek kevésbé kiszolgáltatott kormányok
3 kiegyens lyozottan k tkamar s t rv nyhoz s s kisebbs gi k pviselet
3. Kiegyensúlyozottan kétkamarás törvényhozás és kisebbségi képviselet
  • A konszenzusos demokráciák törvényhozásai tipikusan kétkamarás parlamentek, ahol ráadásul a két ház lényegesen egyenlőbb viszonyban áll egymással, mint a többségi demokráciák esetében.
  • A győztesnek a hatalma nem korlátlan, a formális szabályozás révén ugyanis a döntéshozatalban együtt kell működnie a másik kamarával
  • A kisebbségi képviselet biztosítása a második kamarában, amennyiben érvényesül, hogy azt eltérő elv mentén választják meg, illetve hogy közel azonos jogosítványai vannak, mint a másik kamarának
4 t bbp rtrendszer
4. Többpártrendszer
  • A konszenzusos demokrácia modelljében egyetlen párt sem képes abszolút többséget szerezni a választásokon, nincsenek valóban nagy pártok, helyette középpártok vannak
  • A választók pártpreferenciáira a kétpártrendszerben tapasztalható koncentráltság helyett a többé-kevésbé arányos megoszlás jellemző
  • A több középszintű pártból álló paletta létrejöttében a politikai törésvonalak bővülése, például etnikai vagy vallási szembenállások játszanak szerepet
5 t bbdimenzi s p rtrendszer
5. Többdimenziós pártrendszer
  • A pártrendszer környezetéül és működési alapjául szolgáló társadalmi-politikai környezetet nem egyetlen konfliktus, illetve az arra vonatkozó állásfoglalás határozza meg
  • Miután heterogén társadalmakról van szó, ezért a pusztán ideológiai törésvonal mentén elhelyezkedő pártok nem tudják lefedni a társadalomban létező konfliktusmező egészét
  • Az ideológiai (bal-jobb) törésvonal mellett egyéb, leggyakrabban nyelvi-etnikai, regionális vagy vallási konfliktusok is pártképző erővé válnak, többdimenzióssá téve ezzel a pártrendszert
6 ar nyos k pviselet
6. Arányos képviselet
  • A konszenzusos modell a kormányképes többség kialakítása helyett az arányos választási rendszerekben egyértelműen a reprezentativitásra helyezi a hangsúlyt, arra hogy a választások eredményeként létrejövő parlament pontosan tükrözze a társadalom politikai megoszlását
  • Az arányos választási rendszer nem akadályozza a társadalmi törésvonalak párttörésvonalakká alakítását
  • Az arányos választási rendszer a társadalomban létező konfliktusok intézményesítését és kezelhetővé tételét szolgálja
  • Az arányosság hangsúlyozása egyben oka és következménye a többpártrendszernek
7 ter leti s nem ter leti alap f deralizmus s decentraliz ci
7. Területi és nem területi alapú föderalizmus és decentralizáció
  • A konszenzusos demokrácia intézményes és formális eszközökkel biztosítja az aktuális többség és kisebbség közötti egyeztetési és megegyezési kényszert
  • A területi hatalommegosztás szempontjából ideáltípusa a föderáció, ahol az állami hatáskörök a központi (szövetségi) és a tartományi (regionális) hatalom között arányosan oszlanak meg
  • A hatalommegosztás azonban érvényesülhet más alapon is, így például nyelvi vagy vallási alapon, mindez különös jelentőséggel bír az olyan plurális társadalmak számára
8 rott alkotm ny s kisebbs gi v t
8. Írott alkotmány és kisebbségi vétó
  • A konszenzusos demokráciák általában írott alkotmánnyal rendelkeznek, amely tartalmazza az ország kormányzásának alapvető szabályait
  • Az alkotmányt csak különleges többséggel (pl. kétharmados) lehet megváltoztatni, bizonyos helyeken pedig népszavazáshoz is kötik
  • A gyakorlatban érvényesül a kisebbségi vétó a többség uralmával szemben
  • A közvetlen demokrácia intézményét nagyobb előszeretettel alkalmazzák, mint a többségi modellben
konszenzusos modell
Konszenzusos modell

Tiszta formában sehol sem érvényesül!

  • Belgium
  • Svájc
  • Libanon
  • Ruanda
ad