A nemzetközi adósságválság mint játékelméleti probléma (néhány gondolatkísérlet)

1. A nemzetközi adósságválság mint játékelméleti probléma(néhány gondolatkísérlet) Török Ádám Az MKT alelnöke

2. „…közönséges kívánságok a fejedelmeknek, hogy nékik oly dolgokrúl szóljanak, melyekhez kedvek vagyon”(Pázmány Péter) Fiskális politika és játékelmélet

3. Van-e irodalma a témának? • Szakfolyóiratokban még nincs ilyen publikáció • Csak néhány blogbejegyzés 2011 nyaráig, pl. • A görög adósságválság mint a fogolydilemma esete (http://wiredandready.net/2011/06/18/gametheory/) • Szintén a görög esetről egy egyetemi házi dolgozat (U of Berkeley, Haas School of Business) (http://faculty.haas.berkeley.edu/rjmorgan/mba211/2011MidSemesterProjects/Midterm_Nashty_final.pdf) Fiskális politika és játékelmélet

4. A játékelmélet újabb alkalmazása? • Divatossá vált téma: 2011 nyarától több elemzés is játékelméleti eszközökkel szemléltette deficit- vagy adósságproblémák lehetséges megoldásait • Az amerikai kongresszus adósságküszöb-vitája – csirkejáték (Business Week, 2011-08-03) • Robert Aumann Lindauban a Nobel-díjas közgazdászok találkozóján (2011-08) a görögök kimentéséről – potyautas-probléma • Inkább Aumann személye miatt látszik játékelméleti ügynek • A magyar bankok lehetséges stratégiái a deviza-lakáshitelek kiváltásával kapcsolatban – fogolydilemma (Portfólió, Madár István, 2011-09-13) Fiskális politika és játékelmélet

5. Kik a szereplők? • A két fő oldal: adósok és hitelezők, de • a közvélemény előtt nem mindig a tényleges szereplők jelennek meg (pl. egy ország elnöke a tényleges döntéshozók helyett). • Különleges játszmák – pl. a lakáshiteleknél, ahol a bankok egyszerre több játszma résztvevői, eltérő szerepekben. • A játszmák egyes „szereplői” gyakran csak adott ügyben létrejött taktikai érdekkoalíciók. • Egyes „megfigyelők” is szereplőkké válhatnak (pl. a hitelminősítők). • A szereplők többségének egyszerre kell (eltérő) gazdasági és politikai optimum-követelményeknek megfelelnie – szerepjátékok. Fiskális politika és játékelmélet

6. Új szemléltető eszköz → elemzési technika? • Az adósságproblémák kooperatív elemei háttérbe szorultak, a nem-kooperatív játékokra jellemző magatartási elemek előtérbe kerültek – megnőtt a tét • Kulcsvaluták fennmaradása; az EU jövője; a világgazdaság stabilitása – van-e Nash-egyensúly az adós és a hitelező oldal között? • pl. implicit DE – GR játszma, az 1998-2000-es bátortalan német ellenkezési kísérletek óta • Nash-E: „ha a többi játékosnak nem érdemes változtatnia a stratégiáján, nem érdemes nekünk sem” • A továbbiakban: csupán újabb szemléltető ötletek • A formalizált elméleti kifejtés és a tényekhez való részletes igazítás akár a Schelling-féle verbális, akár a extenzív vagy a stratégiai formájú modellekben még sok munkát igényel Fiskális politika és játékelmélet

7. Modellek és esetek • Több ismert játékelméleti modell is valamilyen módon alkalmazhatónak látszik a nemzetközi adósságválságra • Itt/most csak ötletek, a kidolgozás hátravan! • Eddig felsorolva (persze más esetekre is alkalmazható): • Fogolydilemma • Potyautas-probléma • Csirkejáték • Új példák • Tragacsprobléma (roncsparadoxon) • Nemek harca • Nash-egyensúly elrettentés esetén Fiskális politika és játékelmélet

8. Tragacsprobléma I (eredeti változat) • Az alapmodell (Akerlof, 1970; kissé átalakítva): • A piacon x jó és x rossz használt autó van; • A jó autók minimális ára 5000 €, a rosszaké 2500 €; • A vevő csak a megoszlást és az árakat ismeri, az egyes autókat nem – egy jó autóért max. 6000, egy rosszért max. 3000 €-t hajlandó fizetni; • A vevő tesz árajánlatot – max. 4500 €-t ajánlhatna, mert nem ismeri az autókat – csakhogy tudja, hogy ezért a pénzért nem kap jó autót; • Így mindig max. 2500 €-t fog ajánlani, így pedig csak a rossz autók fogynak el, azaz a kínálat fele (x); • Vevő: „Ezen a piacon sohasem vennék olyan használt autót, amelyre vonatkozó árajánlatomat az eladó elfogadja” (Gömöri, 2001. 63.); • Konklúzió: az aszimmetrikus információs helyzet miatt a piac rosszul működik Fiskális politika és játékelmélet

9. „Tragacsprobléma II” – az adósságválság egy lehetséges víziója • Nemzetközi hitelpiac, válság-közeli helyzetben: • adósságlevelek piaca, illetve adósságválság-megelőzési tárgyalások; • „vevő”: hitelező; „eladó”: eladósodott ország. • A hitelező nem ismeri pontosan az egyes országok adósságkockázatát (lásd a CDS-felárak ingadozásait) • Ezért a hitelező csak „olcsón” hajlandó hitelezni vagy konszolidálni, hiszen nem tudja, mely ország végleges és biztos „kimentését” tudná elősegíteni • Ez magas államkötvény-hozamokat és esetleg nem nyilvános politikai kedvezményeket is jelent • „Ezen a piacon sohasem vennék olyan államkötvényt, amelyre vonatkozó árajánlatomat az eladó elfogadja” • Országpélda 2011 szeptemberében??? Fiskális politika és játékelmélet

10. Nemek harca I (eredeti változat) • Az alapmodell (ld. Kreps, 1996): • 2 szereplő (F és N), 2 program (bokszmeccs [F!] és opera [N!]), 1 közös stratégia (feltétlenül együtt menni, nem külön) • Ipari példa: 2 cég mindenképpen kooperálni akar, de mindkettő más termékváltozat gyártásában számítana a másikra • Fiskális példa: 2 ország adóhivatala ki szeretne cserélni adatokat az adózókról, de mindkettőnél más a célcsoport • A példákban 2-2 egyensúly van, elméletileg (a kívülállónak) egyenlő értékűek, minden további alternatíva rosszabb • melyikben egyeznek meg a játékosok? • A megoldás csak a modell kiterjesztésével képzelhető el, kétféle lehetőség megfontolásával • 1. Előállhat-e ismét hasonló helyzet? • 2. Van-e a 2 játékos kapcsolatában olyan magatartási elem (pl. korábbi ismeret, egyéb preferencia, vagy szokás), amely egyiküknek erősebb többlet ösztönzőt jelenthet a kooperációra, mint a másiknak? Fiskális politika és játékelmélet

11. „Nemek harca II” – adósságválság közelében? • 2 tárgyaló fél (adós [A] és hitelező [H]); 2 program (további hitelezés megszorítások nélkül, illetve komoly megszorítások, különben államcsőd); 1 közös stratégia (feltétlenül együttműködni, egyéni megoldások kizárva) • A és H ebben a játszmában ritkán egyforma alkuerejű! • Itt is két stratégiai alternatíva? Nem igazán… Lássuk! • 1. A helyzet megismétlődhet…? (ez nem egyforma kockázat!) • Nem, ez egyiküknek sem érdeke, bár vannak ellenpéldák (GR, 1830-2011) • Generációk közötti játszma is (a GR fiatalok MOST akarnak konszolidációt!) • 2. Többlet ösztönző a kooperációra az adós országnál („a férj erősebb…”?) – ez az ország kieshet a játékból, a hitelezők „csak” meggyengülhetnek Fiskális politika és játékelmélet

12. Elrettentés és Nash-egyensúly I • Irodalom: • Schelling: Strategy of Conflict (1960); Myerson: Learning from Schelling’s Strategy of Conflict (JEL, Dec 2009) • Alapkérdés: hogyan győzhetünk meg másokat az eltökéltségünkről (committment) stratégiánk iránt? • Ennek különösen az elrettentési stratégiák hatékonysága szempontjából van jelentősége: • 1.(erősebb fél): a stratégia iránti elkötelezettségnek (a puhítási törekvésekkel szembeni tartós ellenállásnak) hihetőnek kell lennie; • 2.(gyengébb fél): a stratégia megértését nyilvánvalóvá kell tenni, akárcsak az iránta való elkötelezettséget Fiskális politika és játékelmélet

13. Elrettentés és Nash-egyensúly II • Alkalmazás az adósságjátszmára: • Konszolidációs igény: A a hitelezők-finanszírozók közössége, B az adós (ország), aki (amely) segítséget kér • A segítség formái: • Adósságcsökkentés, átütemezés, pénzbeli transzfer • Elrettentés (a fiskális alkoholizmustól): A csak akkor segít, ha B hihetően garantálja, hogy tartósan megfelelő gazdaságpolitikát folytat, azaz • 1. megértette az elrettentést (elfogadott gazd. pol. „célfüggvény”, pénzbeli eredményességi kritériumok); • 2. megfelelő, tartós és visszavonhatatlan garanciákat nyújt. Fiskális politika és játékelmélet

14. Nash-egyensúly az adósságjátszmában • Nash-egyensúly akkor jön létre A és B között, ha • A feltételeit változatlan formában elfogadják, és megadja a segítséget; • B garanciái nemcsak önmaga számára fogadhatók el, hanem egyszerre erősek, és függetlenek is a politikai ciklusoktól (intézményi jellegűek) • A garanciáknak nemcsak a konkrét programra kell vonatkozniuk, hanem arra is, hogy B nem tér el az összjáték („elrettentési kooperáció”) általános, programtól független szabályaitól sem; • A tét : Bépp aktuális kormányzó erőktől független hosszú távú hitelessége (lásd a görög példát!) Fiskális politika és játékelmélet

15. Összefoglaló • A legtöbb játékelméleti alapmodell alkalmazható az „adósságjátszma” különböző aspektusaira • Gyakori elem: sem tisztán kooperatív, sem tisztán konfliktusos játszmák, hanem a kettő keveréke • („agreeing to disagree”, ld. Aumann) • A játékelméleti modellek alkalmazásának korlátai: • A szereplők nehezen határolhatók körül, gyakran csak szereplők csoportjainak „szószólói”; • a felek által várt kifizetések gyakran nem hasonlíthatók össze (politikai vs. gazdasági dimenziók); • az időinkonzisztencia miatt sokszor stratégiaváltás szükséges, ez mégis hitelesség-romboló lehet. Fiskális politika és játékelmélet

16. Köszönöm a figyelmet! Köszönöm a figyelmet! Elnöki palota (Casa Rosada), Buenos Aires Fiskális politika és játékelmélet