A Szegeden tanuló külföldi középiskolások egészségi állapota

1. A Szegeden tanuló külföldi középiskolások egészségi állapota Belec Borbála SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet Magatartástudományi Napok. Szeged, 2008. június 5-6

2. Migráció • az a folyamat, amelynek során az egyének, családok, nagyobb csoportok átmenetileg vagy tartósan lakóhelyet, környezetet, társadalmat változtatnak • stresszforrás → egészségkárosodás • mindez a serdülőkorban, az identitás kialakulásának időszakában • identitáskrízis → problémaviselkedés • Integráció → akkulturáció: különböző kultúrájú egyének, csoportok folyamatos és közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással, és ennek eredményeképpen kognitív és viselkedésbeli változások következnek be az egyik vagy akár mindkét csoportban

3. A vizsgálat célkitűzése • Szegeden tanuló külföldi középiskolások kulturális, érzelmi tapasztalatain keresztül a migráció miatt bekövetkezett változások illetve az integráció hatásait, különös tekintettel az egészség, egészségmagatartás vonatkozásában • Protektív- és rizikótényezők feltárása • Az eredmények alapján iskolán keresztül megvalósítható célzott, speciális egészségfejlesztő projektek kidolgozása és végrehajtása

4. A vizsgálat leírása • Minta: 112Szegeden tanuló középiskolás • Adatgyűjtési módszer: önkitöltős kérdőív • Iskolákon keresztül • Önkéntes és névtelen • Elemzés: SPSS 13.0 for Windows

5. Vizsgált területek • Szociodemográfiai, szociokulturális tényezők • Migráció körülményei • Kultúrák találkozása • Identitás • Self-monitoring • Önértékelés • Megküzdési stratégiák • Társas kapcsolatok, barátok, társas támogatottság • Szülőkkel való kapcsolat • Akkulturáció, integrációs attitűd, stratégiák • Egészségi állapot (szubjektív egészség, pszichoszomatikus tünetegyüttes, depressziós tünetegyüttes) • Egészségmagatartás • Iskola

6. Használt skálák, mérőeszközök • Akkulturációs attitűd: 19 itemű, négyfokú Likert-skálával,. Cronbach α: 0,69. A válaszok pontszámának összesítését, majd átlagolását követően kaptuk meg az integráció fokát becslő értéket • Egészségi állapot mérése: • szubjektív egészség: egy ötfokú skála segítségével (1= nagyon rossz, 5=kiváló) kellett osztályozni az egészségi állapotot • pszichoszomatikus tünetek: nyolc szimptóma (pl. fejfájás, hasmenés, alvásprobléma, stb.) gyakoriságára kérdezett rá. Cronbach α: 0,69. A válaszok összesítését, majd átlagolását követően kapjuk meg az egyénre jellemző értéket, amely 1-től 4-ig terjedhet, és a magasabb érték kedvezőtlenebb helyzetet jelent, több és gyakoribb tünet előfordulását jelzi • depressziós tünetegyüttes: a 18 item-ű Center for Epidemiological Studies’ Depression Scale (CES-D) típusú skálával. A serdülőknek a tünetek gyakoriságát kellett értékelni 1-től (soha) 4-ig (szinte mindig) skálán. Az inverz kérdések megfordítását, a válaszok összeadását és átlagolását követően kapjuk meg az egyénre jellemző értéket, ami 1 és 4 között lehet, és minél magasabb, annál inkább jellemző a serdülőre a depressziós hangulat. Cronbach α: 0,84 • Önértékelés: Rosenberg-féle, négyfokú Likert-skálán. A válaszok összesítését és átlagolását követően egy 1-től 4-ig terjedő pontszámot kaptunk. A magasabb érték jobb önértékelést jelent. Cronbach α: 0,71

7. Alapadatok • Átlagéletkor: 17,55 év • Nemek szerint: 46,3 % fiú; 53,7% lány • Származási ország: • Szerbia 79,6 % • Románia 15,7 % • Egyéb (Svédország, Thaiföld stb.): 4,6 % • 91,7 % magyar anyanyelvű

8. Migráció körülményei • Életkor, amikor Magyarországra érkezett: • 7 éves kora előtt: 23,6%, • 7-14 éves kora között: 15,0%, • 15 éves kora után: 61,4 % • Migráció célja: • tanulni érkezett 59,4% • letelepedési szándékkal 40,6 % • Kivel érkezett Magyarországra: • 48,6 % egymaga, • 7,5 % testvérrel • 1,9 % csereprogrammal • 42,1 % szülővel • Jelenleg kivel él: • 54,7 % szülő nélkül • 34,9 % mindkét szülővel • 10,4 % az egyik szülővel

9. A vizsgált változók közötti kapcsolatok korrelációs mátrixa * p<0,05 ** p<0,01

10. Szubjektív egészség Szignifikáns különbség mutatkozott: • Pozitív korreláció • beilleszkedettség érzése** • az élettel való megelégedettség** • elégedett az iskolai teljesítménnyel**, jól tanul* • Negatív korreláció • társas kapcsolati bezárkózás* • „megnemértettség” érzése* • sehová sem tartozás érzése* *p<0,05 **p<0,01

11. Pszichoszomatikus tünetek Szignifikáns különbség mutatkozott: • Pozitív korreláció • nyomasztják az iskolai feladatok * • „megnemértettség” érzése * • társas kapcsolati bezárkózás * • honvágy * • sehová sem tartozás érzése *, „idegen” érzés * • szégyelli, hogy határon túli/külföldi * • Negatív korreláció • az élettel való megelégedettség * • „nekem ugyanolyan lehetőségeim vannak, mint a magyarországiaknak” * *p<0,05

12. Depressziós tünetek Szignifikáns különbség mutatkozott: • Pozitív korreláció • nyomasztják az iskolai feladatok” **, kudarc az iskolában ** • „ha segítségre van szükségem, a határon túli/külföldi barátaimat kérem meg” * • „megnemértettség” érzése ** • honvágy * • szégyelli, hogy határon túli/külföldi * • Negatív korreláció • érzelmi közelség a szülőhöz * * • társas támogatottság * • szubjektív népszerűség * • az élettel való megelégedettség ** • elégedett az iskolai teljesítményével *, jól tanul * • beilleszkedettség érzése ** • vágy a befogadottságra * • kontrollnélküliség érzése ** • sehová sem tartozás, idegen érzés” *p<0,05 **p<0,01

13. Az akkulturáció során felmerülő problémák • akkulturációs stressz, diszkrimináció észlelése, konfliktusok, ellenségesség, • szociális izoláltság, kapcsolatteremtési problémák • migrációs burok • társas támogatás hiánya • identitásproblémák • önértékelési zavarok, alacsony önértékelés • depresszió, szorongás, zavartság • pszichoszomatikus problémák • iskolai sikertelenség • egészségtelen életmód, rizikómagatartás • deviáns viselkedés

14. Az akkulturáció során kialakított stratégiák • Akkulturáció = adaptációs folyamat → egyensúlyt kialakítani • Stratégiák: • szeparáció, kapcsolati bezárkózás • hazavágyódás • marginalizáció • asszimiláció • előítéletekkel nehezített integráció • integráció • kapcsolati nyitottság magas etnikai, nemzeti identitással

15. Köszönöm a figyelmet!