a haj t kit z se magyarorsz gon l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A hajóút kitűzése Magyarországon   PowerPoint Presentation
Download Presentation
A hajóút kitűzése Magyarországon  

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 24

A hajóút kitűzése Magyarországon   - PowerPoint PPT Presentation


  • 205 Views
  • Uploaded on

A hajóút kitűzése Magyarországon  . Előadó : Kojnok Róbert Nemzeti Közlekedési Hatóság. Tartalom . Jelenlegi jogi szabályozás Jelenleg alkalmazott berendezések, jelek Kitűző jelek állapota és karbantartása Tervek a jövőben alkalmazott berendezésekre, jelzésekre, fejlesztési elképzelések

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A hajóút kitűzése Magyarországon  ' - ostinmannual


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a haj t kit z se magyarorsz gon

A hajóút kitűzése Magyarországon  

Előadó : Kojnok Róbert

Nemzeti Közlekedési Hatóság

tartalom
Tartalom
  • Jelenlegi jogi szabályozás
  • Jelenleg alkalmazott berendezések, jelek
  • Kitűző jelek állapota és karbantartása
  • Tervek a jövőben alkalmazott berendezésekre, jelzésekre, fejlesztési elképzelések
  • A kitűző jelzések megjelenítése elektronikus térképen.
kit z s jelenlegi jogi szab lyoz s a nemzetk zi szab lyoz s
KitűzésJelenlegi jogi szabályozás -a nemzetközi szabályozás

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának keretében kidolgozásra került

  • a 24. számú határozat „Resolution No. 24,the European Code for Inland Waterways (CEVNI)”, amely a hajózási szabályokat, továbbá
  • a 22. számú határozat „Resolution No. 22,the Signs and Signals on Inland Waterways (SIGNI)”, amely a víziutak jelzésrendszerét tartalmazza, továbbá
  • az 59. számú határozat „Resolution No. 59, Guidelines for Waterway Signs and Marking”, amely a jelzések elhelyezésére vonatkozó részletszabályokat

A Belgrádi Egyezmény kimondja, hogy a Duna Bizottság hatásköre kiterjed a következőkre (is): „a Duna egész hajózható részén a hajózható vonalak kitűzésénél egységes rendszer létesítése és az egyes szakaszok különleges viszonyainak figyelembevételével a Dunán való hajózás alapvető szabályainak elkészítése”. E feladatának a Duna Bizottság – egyebek mellett - „a Dunai Hajózás Alapvető Rendelkezései”-nek (DHAR) kiadásával tesz eleget, amely a Duna hajóútjának jelzéseit is tartalmazza.

kit z s jelenlegi jogi szab lyoz s a vkt rendelkez sei s a vonatkoz rendeletek
KitűzésJelenlegi jogi szabályozás -a Vkt. Rendelkezései és a vonatkozó rendeletek

A víziközlekedésről szóló XLII törvény rendelkezései a kitűzés alapjául szolgáló vízi útról és hajó útról:

2. § (1) Az állam feladata

h) az állami tulajdonban lévő felszíni vizeken és vízi létesítményeken (mesterséges vízi út) (a továbbiakban együtt: állami tulajdonú hajózható vizek) a vízi út - nemzetközi kötelezettségekre is tekintettel történő - fenntartása, fejlesztése, továbbá az állami tulajdonú hajózható vizeken szükségkikötők létesítése, működtetése

„69. § (1) A miniszter az állam tulajdonában lévő hajózható vizeket - a vízi utak osztályba sorolása és nyilvántartása szabályainak megállapításával - rendeletben vízi úttá nyilvánítja.

72. § *  (1) A 2. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt, a 69. § (1) bekezdésében meghatározott víziutakkal kapcsolatos és a 71. §-ban foglalt állami feladatok forrását a központi költségvetés elkülönítetten biztosítja.

A vízi úttal kapcsolatban tehát a Vkt előírásainak megfelelően megjelent a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításáról szóló 17/2002 (III.7.) KöViM rendelet. A rendelet meghatározza

  • Vízállásokat (hajózási kisvíz, hajózási nagyvíz, LKHV LNHV)
  • Osztályba sorolásokat – milyen mérető hajóval illetve tolt kötelékkel hajózható az adott osztályú víziút
  • A Duna az 1812-1641 fkm között VI/B és az 1641-1433 fkm között VI/C osztályú (nemzetközi jelentőségű), ez a
    • VI/B szakaszon 2X2 méretű kötelék (85x11,4 m bárka + továbbító tolóhajó) illetve
    • VI/C szakaszon 3X2 illetve 2X3 méretű kötelék valamint 140x15 m önjáró hajó közlekedését jelenti
    • merülés tekintetében 2,5 méter merülést jelent
  • , hogy a A Duna víziútjával kapcsolatos hatósági, illetve szakhatósági eljárása során a hajózási hatóság a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásait is érvényesíti.(A BD ajánlása a vízmélységek tekintetében szintén 2,5 m a hajóút szélesség tekintetében pedig Gönyüig 120 m, Gönyü Bp 150m és Bp-Déli országhatár 170 m)
jelenlegi jogi szab lyoz s a vkt rendelkez sei s a vonatkoz rendeletek
Jelenlegi jogi szabályozás -a Vkt. Rendelkezései és a vonatkozó rendeletek

A víziközlekedésről szóló XLII törvény rendelkezései a kitűzés alapjául szolgáló vízi útról és hajó útról:

  • 71. § (1) A vízi utat folyamatosan olyan állapotban kell tartani, hogy az alkalmas legyen az osztályának megfelelő úszólétesítmények rendeltetésszerű közlekedésére.
  • (2) *  Anagyhajók rendszeres közlekedésére alkalmas vízi útona hajóutat ki kell tűzni.
  • (3) A vízi út és a szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állapotban tartása, fejlesztése, a hajóút kijelölése és kitűzése a vízi út fenntartójának feladata. A zárt öbölben vagy medencében elhelyezkedő kikötőhöz csatlakozó vízterületen a hajóút fenntartása, kijelölése és kitűzése - a szükségkikötő kivételével - a kikötő üzemben tartójának feladata. Zárt öbölben vagy medencében elhelyezkedő több kikötő esetében a bejárat, a fordítóhely és a közösen használt vízterületek fenntartásáról, kitűzéséről a kikötők üzemben tartói együttesen gondoskodnak.
  • (4) *  A hajóút kijelölését és kitűzését a vízügyi hatóság engedélyezi.
  • (5) *  A hajózást irányító jelek elhelyezéséről a hajózási hatóság rendelkezik, illetve azt engedélyezi.
  • (6) A vízi utat érintő létesítményeken a (4)-(5) bekezdések szerinti jelzések elhelyezése és üzemeltetése a létesítmény tulajdonosának feladata.

27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet foglalkozik a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről. A rendelet:

  • értelmező rendelkezései foglakozik többek között
    • vízi közlekedés irányításának meghatározásával:
    • a kitűzési és szabályozási tervvel
    • a laterális és kardinális kitűzési rendszerrel ,
    • g) általános rend alapján történő, valamint a kisvízi, nagyvízi és téli kitűzéssel
    • Továbbá kimondja a 3. § (1) pontban, hogy „Vízi úton a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére az e rendeletben megállapított jelek alkalmazhatók.
jelenlegi jogi szab lyoz s a kit z rendelet
Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet

A 27/2002 GKM rendelet (kitűzési) megállapítja még

A vízikjözlekedés irányítására szolgáló jelek tekintetében

  • a a jelek elhelyezésének (tervezési, üzemeltetési, fennmaradási) eljárási szabályait,
  • A jel kihelyezésére vonatkozó szabályokat
    • (1) Az irányító jelek kihelyezése a vízi út fenntartójának feladata.
    • (2) Ha olyan létesítménnyel (híd, kompkötél, távvezeték és egyebek) összefüggésben kerül irányító jel kihelyezésre, amelynek tulajdonosa nem a vízi út fenntartója, akkor a jel kihelyezése a létesítmény tulajdonosának kötelezettsége.
    • (3) A hajózási hatóság által elkészített szabályozási tervbe újként felvett jelet, illetve jeleket az adott év április 15. napjáig kell kihelyezni. Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére a hajózási hatóság esetenként állapítja meg a határidőt.
    • (4) A jel kihelyezését elrendelő vagy engedélyező hajózási hatóság a kihelyezést megelőzően helyszíni szemlét tarthat.
    • (5) A jel kihelyezését eltűrni köteles ingatlan tulajdonosát külön jogszabály *  alapján kártalanítás illeti meg.
    • (6) Természeti területen és védett természeti területen *  irányító jel csak a növényzet károsodása nélkül helyezhető el.
  • A jel üzemeltetése vonatkozó szabályok
    • A kérelemre induló eljárás keretében kihelyezett irányító jelet az engedélyes, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala rendelkezése alapján kihelyezett jelet a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság üzemelteti.
    • (3) A jel karbantartásra történő bevonása csak azonos jellel történő pótlása mellett végezhető.
    • (4) Ha a jelet sérülés éri, vagy az eltűnik a jel haladéktalan pótlásának, illetve helyreállításának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli.
    • (5) A jel üzemeltetője gondoskodik arról, hogy változó vízállású vízi úton az úszó irányító jel a hajóút valós helyzetét mutassa.
jelenlegi jogi szab lyoz s a kit z rendelet9
Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet

A 27/2002 GKM rendelet (kitűzési) megállapítja még

A hajóút kitűzésére szolgáló jelek tekintetében

  • (1) A hajóutakat a folyókonés csatornákon laterális, a tavakon kardinális rendszerben kell kitűzni.
  • (2) A hajóutat a 2. számú mellékletben meghatározott jelekkel kell kitűzni.
  • (3) A kitűzést
    • a) változó vízállású folyószakasz esetén általános, kisvízi, nagyvízi és téli,
    • b) egyéb vízterületen általános és téli kitűzési rend szerint kell végezni.
  • Az eljárások hasonlóak a hajózás irányító jelzésekéhez (tervezés, létesítés, üzemeltetést)

A kitűző jel kihelyezéséről az alábbi rendelkezést tartalmazza

  • a) állami tulajdonú vízi úton és a szükségkikötőhöz tartozó vízterületen a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság,
  • b) kikötőhöz csatlakozó és a kikötő vízterületén - a szükségkikötő kivételével - a kikötő üzemben tartója, több üzemeltető esetén az üzembentartók együttesen,
  • c) egyéb vízterületen a kitűzési terv engedélyese
  • köteles intézkedni.
  • (2) *  A kitűzési terv - korábbi tervben nem szereplő, illetve módosított - jeleinek ki-, illetve áthelyezéséről a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság tárgyév április 15. napjáig a kikötő üzemeltetője és az egyéb vízterületen a terv engedélyese az engedélyben meghatározott időpontig köteles gondoskodni.
  • (3) Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére az engedélyező a hajózási hatóság véleménye alapján esetenként állapít meg határidőt.
jelenlegi jogi szab lyoz s a kit z rendelet10
Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet
  • A jel üzemeltetése
  • (1) A jelet a kihelyezésre kötelezett üzemelteti.
  • (2) Az időszakos kihelyezést a mederviszonyoktól, illetőleg a hajózás biztonsági előírásaitól függően kell alkalmazni.
  • (3) Ha a jelet sérülés éri vagy az eltűnik, a jel kijavításának, illetve haladéktalan pótlásának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli.
  • (4) A változó vízállású vízi úton az úszó jelet - a kitűzési tervben meghatározottak szerint - a hajóút mindenkori helyzetének megfelelően kell áthelyezni. Az úszó jel - kizárólag vízállásváltozás és ezzel összefüggően a hajóút határainak változása miatt - szükséges áthelyezésről a kitűzésért felelős személy dönt.
  • (5) Ha az áthelyezés a vízi közlekedés biztonsága érdekében nem halasztható, akkor a jel üzemeltetéséért felelős köteles azonnal intézkedni. A tájékoztatásról a hajózási hatóság útján hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény formájában a jel üzemeltetéséért felelős köteles gondoskodni.
  • (6) A jel üzemképességét és megfelelő helyzetét az üzemeltető köteles rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén helyreállításáról gondoskodni. Folyóknál a kitűzési tervben meghatározottak szerint, mellékági jegesedéskor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor a hajóút téli kitűzését a következő szabályok szerint kell végezni:
  • a) az átálláskor a világító bójákat radarbójára kell cserélni, valamint az időszakos bójákat be kell vonni,
  • b) határszakaszon az illetékes határvízi bizottság által elfogadott eljárási rend szerint kell eljárni,
  • c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül kell végrehajtani.
  • (7) Tavak, állóvizű csatornák és zárt medencés kikötők vízterületén az úszó jelek általánosról téli kitűzésre átállítását a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, illetőleg a kitűzési tervben meghatározottak szerint kell végrehajtani a következőképpen:
  • a) az átálláskor az úszó jeleket be kell vonni,
  • b) a parti kitűző jelek fényeinek üzemeltetését a kitűzési tervben megállapított időszakban kell biztosítani,
  • c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül végre kell hajtani.
  • (8) A változó vízállású vízi út kitűzésének általánosról kisvízire történő átállítása esetén:
  • a) HKV-nél alacsonyabb vízszinteknél, valamint ha a vízi út osztályának megfelelő vízmélység az előírt szélességben már nem áll rendelkezésre, az általános kitűzésről át kell állni a kitűzési tervben meghatározott kisvízi kitűzésre,
  • b) a kisvízi kitűzés jeleit folyamatosan - külön bejelentés nélkül - a hajóút határára kell helyezni,
  • c) ha az előírt vízmélység a kétirányú hajózáshoz szükséges szélességben nem biztosítható, akkor találkozási tilalmat kell elrendelni, a hajóút vízi útosztályában *  meghatározott minimális hajószélesség figyelembevételével.
jelenlegi jogi szab lyoz s a kit z rendelet11
Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet
  • A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kialakítása, méretei
  • . Jelek elhelyezése
  • - A mindkét irányú hajózásra vonatkozó jelet úgy kell elhelyezni, hogy az a hajóúttal párhuzamos legyen. Szükség esetén ettől legfeljebb 10°-kal szabad eltérni, vagy a kétirányú láthatóság érdekében két egymás mellett 90-130°-ra elhelyezett táblát kell elhelyezni.
  • - Ha a jel csak az egyik irányba haladókra tartalmaz rendelkezést, akkor azt a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni. Szükség esetén ez legfeljebb 60°-ig csökkenthető.
  • - Ideiglenesnek tekintendő az a jel, amely vízi vagy vízközeli munkák, vagy egyéb okok miatt korlátozott ideig kerülnek kihelyezésre.
  • Egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírások
  • Az egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírásokat a jelet tartalmazó tervlap tartalmazza. Az e mellékletben ábrázolt méretek centiméterben kerültek megjelölésre és a 2. számú melléklet 1. rész 2. pontjában az 1000 méteres szemlélési távolságra megállapított (általános) méreteket tartalmazzák. Ezeket a méreteket a szemlélési távolság szerint arányosan kell növelni, illetve csökkenteni.
  • A jelek tábláin - a jobb láthatóság érdekében az ábrák szerint - fehér keretet kell alkalmazni.
  • A jelek műszaki jellemzői
  • - A jeleket olyan anyagokból kell készíteni és módon kell kialakítani, hogy a környezeti és időjárási hatásoknak ellenálljanak, és olyan technikai megoldást kell alkalmazni, amely a jelek folyamatos üzemelését biztosítja.
  • - Az irányító jel láthatóságát a vízen közlekedők számára annak megfelelő elhelyezésével és kialakításával kell biztosítani, azaz
  • (a) a jelet a hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV) feletti kellő magasságban kell elhelyezni, illetve egyes vízi utakra a hajózási hatóság meghatározott magasságot is előírhat,
  • (b) biztosítani kell a jel láthatóságát mindaddig, amíg a hajónak a jellel közvetített utasítás betartásához az adott jelre szüksége van,
  • (c) a jel fényvisszaverő képességének biztosítania kell a jel legalább 1000 méter távolságból való jó láthatóságát,
  • (d) a jel mérete a 2. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint növelhető,
  • (e) az úszó testen elhelyezett irányító jel láthatóságára a kitűző jelnél meghatározott szabályokat kell kiegészítésül alkalmazni.
jelenlegi jogi szab lyoz s a kit z rendelet12
Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet

Egy jel műszaki leírása

A.4.1  jel

  • a jel jelentése: kötelékek találkozása és előzése tilos;
  • - a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblákon el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblákat, amelyek jelzik annak a szakasznak a hosszúságát, amelyen a kötelékek találkozása és előzése tilos;
jelenleg alkalmazott berendez sek jelek
Jelenleg alkalmazott berendezések, jelek

A hajózás biztosítására parti és úszó jelek szolgálnak. A mind a parti mind pedig az úszó jelek lehetnek világítóak és nem világítóak (vak). A megvilágírtáshoz szükséges áramot a parti jelek hálózati áramról, vagy akkumulátorról kapják. A biztonságos működést befolyásolják az esetenkénti lopások és rongálások, valamint a viharkárok. A parti jeleket veszélyeztetik még az árvizek és a jeges árvizek is.

Az úszó kitűző jelek állandóak vagy ideiglenesek. Az állandó jelek a hajózási nagyvízszint alatti vízállás-tartományban folyamatosan a helyszínen vannak, az ideiglenes jeleket meghatározott vízállásokhoz kötve helyezik ki, illetve szedik be. A világító úszó kitűző jelek áramellátása akkumulátorról történik. Az úszó kitűző jeleket az uszadék, a zajló jég vagy egyegy hajó elsodorhatja, ami esetenként zavarja a hajóforgalmat. Az úszó jeleket árvízkor, vagy jeges időszakban az előírásoknak megfelelően beszedik, illetve biztonságos helyre szállítják.

A jelenleg használatos szivar alakú bóják általános gyakorlat szerint vaslemezből készülnek.

Hengeres test, amelynek felső részén található a szabványos mérető radar reflektor, és az alján vaslemez uszony biztosítja az egyenes úszáshelyzetet erős keresztszélben.

kit z jelek llapota s karbantart sa
Kitűző jelek állapota és karbantartása

A jelenlegi állapot vegyes képet mutat.

  • Hajózás irányítására szolgáló jelek állapota változó, az újonnan kihelyezett jelek általános állapota jó, a régebben kihelyezett jelek sokszor gazdátlanok illetve az üzemeltető nehezen azonosítható
  • Az úszó jelek vonatkozásában a vízügyi igazgatóságok az üzemeltetői a bójáknak, s a karbantartás és az ellenőrzés is hozzájuk tartozik.

Közzététel

A hajózási hatóság a víziközlekedésben érintetteket hajósoknak szóló hirdetményben tájékoztatja a kitűző jelekről, az ideiglenes hajóforgalmat érintő rendelkezéseiről, valamint a víziút állapotáról. Bizonyos területeken forgalmi rendekben szabályozza a vízi közlekedést. Ezek a területek

  • Budapest
  • Mohács (határ)

Ezeken a területeken is a kitűzést a forgalmi rendben meghatározottak alapján a vízügyi igazgatóságok végzik

nkh ltal kiadott ideiglenes rendelkez s hszh
85/Du/2007. számú Hajósoknak szóló hirdetményAz Újpesti vasúti híd felújítási munkálataival kapcsolatos korlátozások. (Brückenbauarbeiten mit Beschränkung bei Donau-km:1654.5)

A víziközlekedésről szóló 2000. évi 42. törvény 56.§-ában kapott felhatalmazás, a NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága Hajózási Hatósági Főosztály – Hajózási, Tengerészeti és Kikötő Osztály KU/HO/99/172/0/2007. számú határozata alapján az alábbi hirdetményt teszem közzé:A Hídépítő Speciál Kft. hídpillérek bevédésével kapcsolatos munkálatokat végez:

a Duna 1654.550 fkm szelvényében lévő Újpesti vasúti híd térségében,

a kijelölt hídnyílásokon kívül, 2007. november 05 – től visszavonásig,

az alábbiak szerint:

A munkavégzés miatt az Újpesti Vasúti híd jobb parttól számított 4. hídnyílása a kétirányú hajóforgalom számára kijelölésre kerül.

A hídnyílásban a hegy és völgymeneti irányban kihelyezésre kerülnek a Hajózási Szabályzat I-7 Melléklet szerinti D.1.a) és A.10-es jelzések.

A kijelölt hídnyílás radarbójákkal kerül megjelölésre.

A jobb parttól számított 2. 3. és 5. hídnyílásban a munkavégzés miatt az áthajózás tilos, ezért a hídszerkezet mindkét oldalán a Hajózási Szabályzat I-7 Melléklet A.1 jelzései (Áthaladni tilos) jelzések kerülnek kihelyezésre.

A Duna 1653,0 fkm-nél a bal partban és az 1656,5 fkm-nél a jobb partban kihelyezésre kerül a Hajózási Szabályzat I-7 Melléklet szerinti B.8 (Fokozott elővigyázatosság) és C.4 (Hajózási korlátozások, tudakozódjék) jelzések.

A VHF 10-es rádiócsatornán állandó figyelőszolgálatot tartanak.

A hajóút áthelyezése miatt a Duna 1654,0 és az 1656,0 fkm között 2007. november 05-én 09.00 órától 10.00 óráig TELJES HAJÓZÁSI ZÁRLAT kerül elrendelésre.

Az 56/Du/2007 számú Hajósoknak szóló hirdetmény 2007. november 05-én 09.00 órától visszavonásra kerül.

456Felhívom a térségben közlekedő vízi járművek vezetőinek figyelmét, hogy a fenti térségben fokozott körültekintéssel közlekedjenek!

A hirdetményben foglalt szabályozás betartása, illetve végrehajtása a víziközlekedésben résztvevők részére a 39/2003.(VI.13.) GKM rendelettel kihirdetett Hajózási Szabályzat I. részének 1.22 cikkében, valamint II. részének 1.11 cikkében foglaltak alapján kötelező.. Budapest, 2007.október.29.

NKH által kiadott ideiglenes rendelkezés (HSZH)
tervek a j v ben alkalmazott berendez sekre jelz sekre fejleszt si elk pzel sek
Tervek a jövőben alkalmazott berendezésekre, jelzésekre, fejlesztési elképzelések

A víziút kitűzésének korszerűsítésével az NKH nem készít terveket. Ami fellelhető az a 2007-ben a Duna hajózhatósága kapcsán készült javaslat, amely lényegében a bóják korszerűsítését tartalmazza.

A meglévő bóják lecserélése olyan bójákra, amely

  • A jelenleg ellátott funkciókat továbbra is üzembiztosan ellátja (navigációs fény, radar reflektor, stb)
  • Korszerű energia felhasználású
  • Több funkciót ellát (meteorológiai adatok mérése illetve továbbítása)
  • Függőleges úszáshelyzetű
  • Pozíció tartó
tervek a j v ben alkalmazott berendez sekre jelz sekre fejleszt si elk pzel sek l tv nyterv
Tervek a jövőben alkalmazott berendezésekre, jelzésekre, fejlesztési elképzelések - látványterv
a kit z jelz sek megjelen t se elektronikus t rk pen
A kitűző jelzések megjelenítése elektronikus térképen
  • ENC – azaz elektronikus navigációs térkép megjelenése már idén várható a Duna vonatkozásában.
  • A RIS- kapcsán megjelent Uniós irányelv szerint az Inland ECDIS részeként lesz felhasználható.
  • Jelentős mértékben segíti a hajózást (főleg, ha a vízmélységgel kapcsolatos adatok megfelelő részletességű és pontosságú)
  • A kitűzési jelek szerepelnek rajta
  • Az ECDIS összeveti a radarképet a térképi állománnyal és külön jelzi a bóják hiányát illetve azonosságát.