AZ ÁRTEREK HASZNOSÍTÁSÁNAK EGY ELFELEDETT LEHETŐSÉGE – AZ ÁRTÉRI LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÁS

1. AZ ÁRTEREK HASZNOSÍTÁSÁNAK EGY ELFELEDETT LEHETŐSÉGE – AZ ÁRTÉRI LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÁS Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

2. GYEPEK ÉS LEGELTETÉS Gyepek egyik fő funkciója legelő állatokat eltartó képességük. Az utóbbi két évtizedben ez a funkció jelentősen visszaszorult. Okai: • intenzív tejelő fajták a szarvasmarha tenyésztésben; • intenzív takarmányozási és tartási technológiák kialakítása, emiatt a legeltetés elmaradása; • a réti széna ma már nem elődleges szarvasmarha takarmány (abraktakarmányok/tömegtakarmányok arányeltolódása); • a legelőre alapozott juhtartás visszaszorulása.

3. GYEPEK ÉS LEGELTETÉS Megoldás a legelőterületek hasznosítására: • kemikáliákat mellőző gyepápolás; • külterjes, főleg ősi magyar háziállatfajok és -fajták (bivaly, szürkemarha, cikta, cigája és racka juhok, esetleg mangalica sertés) legeltetése; • a kaszálóréteken kaszálás (a kérődző állatok tömegtakarmány hiányának csökkentése).

4. GYEPEK ÉS LEGELTETÉS Elődeink legeltetési szokásai: • legelő állataikat évszázadok alatt kialakult „útvonal” szerint, kihasználva a természet adta lehetőségeket a száraztól a jobb vízgazdálkodású, illetve vizes (ma árterek) területek felé hajtották. Pásztoroló legeltetés: előnye - más legeltetési móddal nehezen hasznosítható területeken is egyszerűen és olcsón alkalmazható. hátránya - nehezen tervezhető takarmányozási és állategészség- ügyi (parazitológiai) szempontból.

5. Marhaúsztatás a szigetekreTimaffy László (1942)

6. GYEPEK ÉS LEGELTETÉS Legeltetéses állattartás jelenlegi lehetőségei Magyarországon: • legeltetési időszak évente átlagosan 220 nap (április elejétől október közepéig) • szarvasmarha-tartásban a növendéküsző-nevelés és húshasznú tehéntartás; - tejtermelésben a kettőshasznú magyartarka tehenek tartása; • juh- és kecsketartás; • a növekvő számú lótartásban növelhető a legeltetés szerepe (növényi mérgezések veszélye) • ökológiai állattartásban valamennyi állatfaj esetén szükséges a szabad tartás;

7. Gyepgazdálkodási programok támogatása 150/2004. (X. 12.) FVM rendeletgyepgazdálkodási célprogramcsoport Füves élőhelyek kezelése célprogram A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfa- jokban gazdag rétek fenntartása és fejlesztése a különböző gyeptípusokon. A legeltetéses állattartásra ösztönző támogatási rendszer úgy került kialakításra, hogy támogatásban csak az a termelő részesülhet, aki a gyepet hasznosítani képes állatállománnyal rendelkezik. Ezt az ellenőrzést szolgáló szempontrendszerbe be kell építeni, az ezt megszegő termelőt ki kell zárni a támogatásból.

8. Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai • A területen nem végezhető talajjavítás, melioráció, öntözés, fogasolás, felülvetés, szerves és műtrágya kijuttatása, vegyszer- használat, gyepégetés, libalegeltetés. • A becserjésedés megakadályozása, a cserjék visszaszorítása érdekében a területet rendszeresen kaszálni vagy legeltetni kell. A becserjésedő gyepeken cserjeirtást kell végezni. • A kaszáló és legelő jellegű területeket külön kell választani és törekedni kell arra, hogy a gyepkezelés ennek megfelelően történjék. Ez nem zárja ki, hogy adott évben a legelők egyes részeit kaszálják, vagy a kaszálókat kaszálás után legeltessék. • Legeltethető állatfajok: juh, szarvasmarha, bivaly, ló és szamár, kecske csak keresőként, juhállománnyal együtt (sertés csak kivételes indokból)

9. Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai • Az alul- és túllegeltetést kerülni kell (állateltartó képesség). Gyeptípus Állatsűrűség (állategység/ha) nedves rétek, üde gyepek 0,2-1,0 ártéri gyepek 0,2-1,0 Egy hektár állateltartó képessége (50/2008 (IV.24) FM rendelet) 0,2-1 szarvasmarha (≥24 hó) 0,3-1,7 szarvasmarha (6 hó - 24 hó) 0,5-2,6 szarvasmarha (≤6 hó) 1,4-6,7 juh 1,4-6,7 kecske 0,4-2 sertés (≥50 kg) 0,6-3 sertés (≤50 kg)

10. Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai Az állateltartó képesség becslésénél tekintetbe kell venni : • a legeltetendő állatfaj(ok), fajta(ák); • egész éven át az adott gyepterületről akarjuk biztosítani az állatok szükségletét (téli időszakra kaszálással), vagy csak a legeltetési idényben; • a hektáronkénti átlagos fűhozam Magyarországon szénaérték-ben 1,5 t/ha/év; • a gyepterületek terület alapú támogatásánál 0,5–1,5 nagyállat egység/ha állatlétszámot írnak elő - az ártéri legelők állat- eltartó képessége csak 0,1-0,2 nagyállat egység/ha.

11. Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai • Legeltetés a túllegeltetés elkerülésével, pásztoroló vagy szakaszolt legeltetéssel végezhető a tavaszi felszáradástól az őszi esőzések beálltáig, általában április 24. és november 30. között. Ettől eltérő időszakban legeltetés csak száraz talaj- állapot mellett, a gyepfelület károsodása nélkül végezhető. (ártéri legelőknél a legeltetési/kaszálási időszak általában ennél rövidebb, az áradások mértékének függvénye) - nagy kiterjedésű, összefüggő területek egyidejű lekaszálását el kell kerülni (kaszálatlan sávok, táblák kijelölése szükséges). - a terület gyommentességét szükség szerinti gyakoriságú tisztító kaszálással kell biztosítani.

12. A Natura 2000 gyepterületek hasznosítása 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet • A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani; • A felügyelőség engedélye szükséges a legeltetéshez; • A rendelet hatálya alá tartozó gyepterületeken csak szarvas- marha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. - A gyepterület túllegeltetése tilos; • Kaszálásonként a terület 5-10%-át, változó helyen, kaszálatlanul kell hagyni.

13. Gyephasználat szabályai az ártéri legelőkön/kaszálókon • Figyelembe kell venni az egyes állatfajok legelési sajátságait, szokásait; • fontos szempont, hogy sohase alapozzunk csak egy-egy faj igényeire, hanem több állatfaj számára kell a megfelelő felté- teleket biztosítani; • célszerű azonos területen többféle állatfajt (juh, szarvasmar- ha, ló) legeltetni, mert mindegyik más mélységig legel, más- más növényeket részesítve előnyben; • az ártéri gyepeken számolni kell az időszakos elárasztásokkal, akár évente kétszeri vízborítottsággal. Emiatt a taposási károk elkerülése érdekében gyephasználat a nedves gyepeken csak időszakosan folytatható.

14. Gyephasználat szabályai az ártéri legelőkön/kaszálókon • A gyephasználatot „adagoló” legeltetéssel, szakaszokra bontva kell megoldani; • az adott területen (szakaszon) a legeltetési napok számát (1-10 nap) a rendelkezésre álló fűhozam alapján kell meghatá-rozni; Egy terület (szakasz) 10 napnál hosszabb ideig történő, folya-matos legeltetése nem ajánlott. • pásztoroló legeltetés nem ajánlott, mert a folyamatos terel- getés állandóan zavarja a legelő állatokat; • nagy melegben a túlzott mozgás növeli a hőstressz gyakorisá- gát, amely szaporodásbiológiai zavarokhoz vezet.

15. Hullámtéri legelő

16. HULLÁMTÉRI LEGELŐK • A rétek és legelők a hullámtér szerves részei; • gazdasági hasznuk (legeltetés, kaszálás) mellett az élőhelyek sokszínűségét biztosítják; • rendszeres legeltetéssel és kaszálással évszázadokon keresztül fennmaradtak; • egy részük jelenleg természetvédelmi területen található,de károsodna az élővilág, ha csak a védett területeken maradná- nak meg; • az árvízlevezető sávokban a gyep- és legelő gazdálkodás, ame- lyeket erre a célra támogatott állatállománnyal tisztán lehet tartani, lehetőséget ad arra, hogy az árvizek alacsonyabb szinten vonuljanak le. (Szigetközi Természetvédelmi Társulás)

17. HULLÁMTÉRI LEGELŐK A hullámtéri legeltetés felfejlesztésének problémái (1): • jelenleg a hullámtér nagyobbik részén fás állományok találha- tók, amelyek csökkentik a nagyvízi vízszállítási kapacitást. (a viszonylag bőséges víz, a műtrágyázás és a tisztítatlan szennyvíz beeresztésekkel bővített tápanyag ellátottság folytán a hullámtéren fokozott a beerdősülés).

18. HULLÁMTÉRI LEGELŐK A hullámtéri legeltetés felfejlesztésének problémái (2): - nincs elegendő legelő állatlétszám; • nem áll rendelkezésre jó minőségű, a nyár végén is legelhető terület; • a legeltethető időszak maximális kihasználása érdekében szükséges (lenne) az árvízi vízkiengedés, szétterítés és vissza- tartás – talajvíz megtartása a vegetációs időszak végéig; • ki kell alakítani azokat a területeket, ahová árvíz idején áthajtható az egyébként a (mentett és mentetlen oldali) ártereken tartott állatállomány.

19. Alacsonyártéri mocsárrét

20. ALACSONYÁRTÉRI MOCSÁRRÉTI LEGELŐK • A folyamatos vízborítottság miatt csak időszakosan és csak részlegesen hasznosíthatók; • a nedves területek csak legeltetésre alkalmasak; • a nedves területeken fokozott az állategészségügyi veszély.