Új irányzatok a fenntarthatósági indikátorok területén

1. Új irányzatok a fenntarthatósági indikátorok területén Imreh-Tóth Mónika Ph.D hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet „Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság” 2010. október. 19. BAROSS_DA07-DA_ELEM_07-2008-0001

2. Előadás felépítése • A fenntarthatóság szintjei közül: lokális, regionális • Top-down vs. Bottom-up • Előnyök-hátrányok • Fenntarthatósági indikátorok kritériumainak vizsgálata • Összegzés

3. A fenntarthatóság szintjei I. • Lokális • fenntartható fejlődéssel kapcsolatos programok, igények, problémák leginkább a lokális, kistérségi szinten rajzolódnak ki részleteiben • helyi és regionális fenntartható fejlődés vizsgálata prioritást élvezne - legtöbb eredményt a lokális programok adták e téren (EU értékelése) • „Helyi feladatok a XXI. századra” (Local Agenda 21) • nemzetközi kezdeményezés a fenntartható fejlődés lokális programja, amelynek elsődleges célja az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül, azon belül is annak szigorú értelemben vett értelmezésére

4. A fenntarthatóság szintjei II. • Regionális • Régió? • Regionális fenntarthatóság: • regionális fenntarthatóság megköveteli azt, hogy az emberi népesség a regionális támogató rendszerek (társadalmi, gazdasági és ökoszisztéma) határain belül éljen biztosítva az erőforrások és lehetőségek egyenlő elosztását a régió jelen és jövő generációi között (Graymore et al. 2008). • az emberiség életszínvonalának folyamatos fenntartását érti e fogalom alatt az adott régió ökológiai eltartóképességén belül (Wackernagel-Yount 1998). • Fenntartható régió • a régióhatár meghatározása kulturális, igazgatási, gazdasági és politikai feltételek alapján, • helyi források használata és a hálózati szerveződés lehetőségeinek kihasználása, • más régiókkal egészséges egyensúly tartása csekély volumenű, kívülről jövő és kifelé irányuló anyagfolyam mellett, illetve erősen korlátozott anyag- és energiafelhasználás megvalósítása, • az emberek motiváltságának biztosítása.

5. Top-down és Bottom-up megközelítések Top-down Bottom-up részvételi filozófián alapszik Indikátorok helyi kontextus megértésében gyökeredzik környezet és társadalom helyi szinten történő megértéséből származik Közösség képességeinek kihangsúlyozása pontosság Pl.: Soft Systems Analysis, Sustainable Livelihoods Analysis, Classification Hierarchy Framework • redukcionizmusban gyökeredzik • kvantitatív indikátorok • Indikátorok: • szakértők által vizsgáltak • helytállóságuk statisztikai eszközökkel tesztelt • mellőzi a helyi közösségekkel történő kapcsolattartást • Pl.: PSR, DSR, DPSIR, Orientation Theory, Well-being Assessment

7. Előnyök-hátrányok Top-down Bottom-up Előnyei: pontosabb kép alakul ki a helyi prioritásokról közösségi kapacitás-bővülést eredményez a jövőbeni problémák megoldására Hátrányai: befolyásolja a szegénység, a környezet milyensége, a társadalom szerkezete Megbízhatóság, pontosság a fenntarthatóság megragadásában • Előnye, hogy a helyi programok: • sokkal egységesebbek • könnyebben áttekinthetők • nemzeti prioritásokkal egy irányba mutatnak • Hátrányai: • közösség tagjai ezeket a programokat csak minimálisan érzik önmagukra vonatkozónak • Veszélyforrás lehet a politikai környezet megváltozása

8. Alulról-felülről • A helyi fenntarthatósági programok sikere alapvetően két fontos tényezőn alapul: • A helyi fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezések a központi kormányzat támogatását kell, hogy élvezzék. • A fenntarthatóság helyi programjai, az LA21-ek helyi szinten alakuljanak ki, kerüljenek kidolgozásra. • helyi fenntarthatóság terén sikeres országok esetén a két tényező együttesen van jelen

9. Fenntarthatósági indikátorok kritériumainak vizsgálata • Számos kritériumrendszer • Graymore et al. (2008): • 3 fő szint: • A fenntarthatósági indikátorok átfogó hatékonysága regionális szinten (pl.:Generációkon belüli és generációk közötti igazságosság, Adatokhoz való hozzáférés, Könnyű használat, Kevés indikátor stb.) • Módszer (pl: Közvetlenül méri a fenntarthatóságot, Az adatok aggregálása során nem történik információveszteség, átlátható stb.) • Az eredmények hatékonysága (pl. egyoldalas összefoglaló, képi megjelenítés, fenntarthatóság minden szinten megállapítható, Megmutatja, hogy hol van szükség beavatkozásra stb.) • Reed et al. (2006) • Objektív kritériumok (pl.: Tudományosan hitelt érdemlő, Érzékeny a rendszert érő hatásokra, illetve változásokra, Igazolható stb.) • Kritériumok könnyű használata (pl.: Elérhető adatokat használ fel, Gyors, költséghatékony mérés, Meglévő adatokat használ stb.)

10. A fenntarthatósági indikátorok kritériumainak összefoglalása

11. Összefoglaló gondolatok • Szükség van a lokális, regionális fenntarthatóság mérésére. • A top-down és bottom-up megközelítések együttesen vezetnek a hatékony fenntarthatósági stratégiák kialakításához. • A regionális és lokális fenntarthatóság mérése egyelőre még gyerekcipőben jár, mind az adatok, mind a módszertan tekintetében.

12. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!