1 / 26

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. VIII. Kormányformák. 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus. A weimari parlamentarizmus. Az elnöki kormányzás

haru
Download Presentation

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák • 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus • 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus. A weimariparlamentarizmus. Az elnöki kormányzás • 20. A kollegiális kormányforma; átmeneti, illetve vegyes kormányformák • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.

  2. 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás.A klasszikus francia(törvényhozás központú) parlamentarizmus

  3. I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (1) 1. Angol modell - a miniszterelnök meghatározó szerepe jellemző: • 18. sz. vége: First Lord of Treasury • Ő választja ki a minisztereket (meg is válhat tőlük) • Összehívja a kabinetüléseket, meghatározza a napirendet • Közvetít a kormány és az uralkodó között

  4. I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (2) 2. A miniszterek parlamenti tagok: • Régi szokás: ha kinevezik miniszterré, lemond parlamenti mandátumáról, hogy rögvest megméresse magát a választóinál • 1867 előtt inkább a Lordok Házából, utána inkább a Közösségek Házából kerülnek ki a miniszterek • Rendkívüli helyzetekben kivételesen nem parlamenti tag is lehet miniszter (pl. háború idején tábornok hadügyminiszter)

  5. I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (3) 3. A végrehajtó hatalom politikai felelőssége: • A kabinetnek a TH felé politikai felelősséggel tartozik (a parlamenti többség politikai irányvonalát kell követnie) • S ez a felelősség KOLLEKTÍV! (minden miniszter az egész kormány tevékenységéért felelősséget vállal) • Egyhangúság a döntésekben – kötelező szolidaritás

  6. I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (4) 4. Kétpártrendszer és politikai váltógazdálkodás: A 17. századtól két nagy párt: Erős pártfegyelem.

  7. I. A westminsteri típusú kabinetkormányzás (5) 5. Belső kabinet működése: • A legfőbb miniszterek külön csoportot alkotnak (I. vh. óta szokás) • Külügyi, védelmi, igazságügyi, pénzügyi, belügyi tárcavezető • Alkotmányos szabály nincs rá (háborús időben „háborús kabinet”)

  8. II. A klasszikus francia parlamentarizmus (1) (Itt elsősorban a III. Francia Köztársaságra gondolunk – 1870-1940.) 1. Duális végrehajtó hatalom:

  9. II. A klasszikus francia parlamentarizmus (2) 2. Instabil, gyenge kormányzat: • 1875 és 1940 között több mint 100 kormány működött • Ennek okai: • Instabil többpártrendszer • A parlamentfeloszlatási jog „hiánya” • A törvényhozás stabil maradt (1877-et kivéve mindig kitöltött mandátumát)

  10. II. A klasszikus francia parlamentarizmus (3) 3. Instabil többpártrendszer: • Nem két nagy politikai erő, hanem több „diffúz” párt: gyorsan változó képződmények • Alacsony pártfegyelem – a hosszú távú koalíciók kizártak • A kormánybuktatás módjai: • Bizalmatlansági indítvány • Bizalmi szavazás kérése a kormány részéről • Interpelláció (leszavazás esetén a kormány lemondott)

  11. II. A klasszikus francia parlamentarizmus (4) 4. A parlamentfeloszlatási jog hiánya: • Az alkotmány szerint ugyan a köztársasági elnök a szenátus jóváhagyásával feloszlathatta az alsóházat, de – mint a két ház együttes ülése által választott elnök – ez nem igazán fér össze státuszával • 1877/79: a köztársasági elnök végül politikailag belebukott annak következményeibe, hogy feloszlatta a képviselőházat (többé nem éltek ezzel a joggal a III. Köztársaság idején)

  12. II. A klasszikus francia parlamentarizmus (5) 5. A francia törvényhozás-központú kormányzati példa hatásai: • Mussolini előtt hasonló volt Olaszország (instabil pártrendszer) • 1921 óta a lengyel kormányzati rendszer (az elnökkel és a kormánnyal szemben túlsúlyos parlament)

  13. 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus. A weimariparlamentarizmus. Az elnöki kormányzás

  14. I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (1) 1. Jelentése: • Állandósuló bal-jobb struktúrában több párt van jelen (nem pusztán két párt, mint Angliában, s nem is olyan diffúz, mint a III. Francia Köztársaságban) • Változó erejű pártok kötnek egymással változó összetételű koalíciókat (egyedül egyik sem bír kormányozni)

  15. I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (2) 2. Következmények: • A kormányfő „primusinterpares” (nincs oly meghatározó szerepe a politika irányításában) • A kormány testületi jellege megerősödik (kollektív felelősség)

  16. I. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus (3) 3. Példák a 19. századból: • 1831-es belga alkotmány nyomán Belgium (továbbá Hollandia, skandináv országok – kivéve Finnországot) • Spanyolország, Portugália

  17. II. A weimari parlamentarizmus (1919) (1) 1. Egyensúly a Reichstag és a közvetlenül választott elnök között: • A Reichstagot általános választójog alapján választják, az elnököt szintén – mindkét tényező a nép képviselője • Az elnök közvetlenül nem vesz részt a kormányzásban (van felelős kormány) • Az elnök szerepe azonban megnő belső konfliktusok és szükséghelyzetek esetén (pl. 48. §: szükségrendeletalkotási jog)

  18. II. A weimari parlamentarizmus (1919) (2) 2. Közvetlen demokratikus intézmények bevezetése (43. §, 73-76. §): • A közvetlen elnökválasztás mellett visszahívhatóság népszavazással (a Birodalmi Gyűlés indítványára) • Elnök által elrendelt törvényreferendum • Törvényreferendum a Birodalmi Gyűlés egyharmadának + a választók 5%-ának indítványára • Törvényiniciatíva a választók 10%-ának indítványára • Elnök által elrendelt törvényreferendum a TH két kamarájának konfliktusa esetén • Népi alkotmányiniciatíva (10%) • Elnök által elrendelt alkotmányreferendum a két kamara konfliktusa esetén

  19. II. A weimari parlamentarizmus (1919) (3) 3. Instabil kormányzás: • 14 év alatt 20 kormány • Döntően nem a kormányforma, hanem a gazdasági és politikai válság miatt (főként a W. K. utolsó szakaszában)

  20. III. Elnöki kormányzás – USA (1787) (1-2) 1. Közvetlenül (kvázi közvetlenül) választott államfő, parlamenti politikai felelősség nélkül: • Megbízatása nem függ a parlament bizalmától • Nincs ellene parlamenti bizalmatlansági indítvány 2. Egyszemélyi végrehajtó hatalom: • A köztársasági és miniszterelnöki pozíció egy kézben • Az elnök egymaga alkotja a kormányt (nincsenek miniszterei, csak önállótlan államtitkárai – politikai értelemben csak neki felelnek)

  21. III. Elnöki kormányzás – USA (1787) (3) 3. A TH és a VH viszonya: A TH nem tudja elmozdítani az elnököt politikai bizalmatlanság okán, csak jogsértés esetén (impeachment) Eltérhet egymástól az elnöki és a parlamenti politikai irányvonal „dividedgovernment” Az elnök ill. kabinetje általában nem rendelkezik törvénykezdeményezési joggal Az elnök nem oszlathatja fel a parlamentet Nincs szigorú pártfegyelem

  22. III. Elnöki kormányzás – USA (1787) (4) 4. Az amerikai prezidenciális kormányforma hatásai: • Latin-amerikai országok • Európa: tiszta formájában nem veszik át • A franciáknál a II. Köztársaság (1848/51) hoz létre hasonlóan erős elnöki hatalmat • Az 1958-as alkotmány szintén a VH-ra helyezi a hangsúlyt – félelnöki rendszer

  23. 20. A kollegiális kormányforma; átmeneti, illetve vegyes kormányformák

  24. I. Kollegiális kormányforma – Svájc (1848, 1874) 1. Két példából építkezik: • Amerikai elnöki rendszer • Az 1795-ös francia alkotmány (a VH élén 5 fős direktórium) 2. Jellemzői: • 4 évre a parlament által választott kormány (Szövetségi Tanács) • A Szövetségi Tanácsnak nincs parlamenti politikai felelőssége • Nincs külön államfői és miniszterelnöki tisztség • A Szövetségi Tanács tagjai váltakozva (rotációs) alapon töltik be az államfői tisztséget • Gyakori a közvetlen demokratikus eszközök alkalmazása

  25. II. A parlamenti kormányzás 1. A TH közjogilag és politikailag is minden más hatalmi tényező fölött áll: • kizárólag a népnek felelős 2. Jellemzői: • A VH teljesen alá van vetve a TH-nak(szinte a TH egyik bizottságaként működik; nincs parlament-feloszlatási jog) • Egykamarás TH • Nincs a parlamenti hatalommal szemben ellensúlyt képező államfő • Többnyire rendkívüli helyzetekben alakult ki hasonló: • Anglia: 1640-es évek parlamenti kormányzása • Franciaország: Robespierre diktatúrája idején a Konvent

  26. III. Átmeneti ill. vegyes kormányformák 1. Félprezidenciális kormányforma: • Pl. Franciaország, Románia • A VH megoszlik a közvetlenül választott köztársasági elnök és a kormány között • Jogi felelőssége mindkettőnek van • Parlamenti politikai felelőssége csak a kormánynak 2. Elnöki kormány (Präsidial-Kabinet) a Weimari Köztársaság utolsó szakaszában: • Kormányképes többség híján az elnök a parlamenti erőviszonyokra tekintet nélkül nevezi ki jelöltjét kancellárrá • Az alkotmány 48. §-a alapján, szükségrendelettel lépteti életbe a kormány intézkedéseit

More Related