Siklós-Máriagyűd vallási turisztikai vonzereje

1. 2356-4 Készítette: Héhl Leila Siklós-Máriagyűd vallási turisztikai vonzereje

2. Máriagyűdi kegy és zarándokhely bemutatása Máriagyűd Siklóshoz tartozó település. Itt áll a kéttornyú katolikus kegytemplom, az ország egyik legnevezetesebb búcsújáró helye, melynek XVI. Benedek pápa 2008-ban basilica minor címet adományozott. A templom nyugalmat árasztó környezetével, a körülötte álló gesztenyefákkal és a mögötte elterülő erdővel pihentető élmény. A templomtól jobbra elindulva a lépcsősor fölött a szabadtéri oltár található. Ez a nyári közös szentmisék, zarándoklatok helyszíne.

3. E fölött húzódik fölfelé a kálvária. Szentsír kápolnája műemléki alkotás, stációit égetett mázas kerámiából a pécsi Zsolnay Gyár alkotta. A temető alatt árnyas vadgesztenyesor vezet a magyarok nagyasszonya pihenőhelyhez. Kicsit feljebb áll a fájdalmas Szűzanya szobra. 1860-ban állították fel. Csend és nyugalom van körülötte. Alkalmas hely az imádságra és az elmélkedésre. Jobbra még feljebb a domboldal közepe táján magasodik a jubileumi feszület. Korpuszát Kiss György szobrászművész alkotása.

4. Itt az út véget ér. Visszafelé a Szűzanya szobránál lefelé jobbra található út visszavezet a gyűdi kegytemplomhoz. Ez a séta könnyű terepen 40 perc. A barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. 1995-1996-ban készültek a belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei. A kegytemplom a római katolikus felekezet híveit várja.

7. Malkocs bej Dzsámi Siklós A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a XVI. század második felében. A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy 1993-ban elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben valamely építészeti emlék kiemelkedő helyreállításáért ítélnek oda.

8. A siklósi Alsóvárosban álló, Mekka felé tájolt török imahely a balkáni (boszniai) török épületekkel tart formai rokonságot. A dzsámi egykori minaretjének alapfalát a délnyugati oldalon (a bejárattól jobbra) rekonstruálták. Manapság a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de a délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik: a muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket. A dzsámi berendezését a török állam néprajzi múzeumából kapott tárgyak teszik teljessé.

10. Köszönöm a figyelmet!