Kőrösi Csoma Sándor 1784 – 1842 nyelvtudós, nagy magyar utazó a tibetologia megalapítója

1. Kőrösi Csoma Sándor1784 – 1842nyelvtudós, nagy magyar utazó a tibetologia megalapítója ( ) jozefusz Anouska Shankar & Norah Jonesh - Easy

2. Életének 23 évét a magyarok őshazájának megkeresésére fordította, amely utazással,kutatással és írással telt. Az összeállítás a kutatás és az utazásának útvonalát mutatja be.

3. Szülőfaluját róla nevezték el, ma Csomakőrös

4. A nagyenyedi kollégium diákjaként határozta el, hogy felkutatja őseink földjét.

5. A Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallhatójaként gyarapította tudását. Akkor már 13 nyelven beszélt.

6. 1819. nov. 24-én, gyalogszerrel indult útnak Nagyenyedről. Az országot a Vöröstoronyi- szorosnál hagyta el.

7. Konstantinápolyból a pestisjárvány miatt hamar távoznia kellett.

8. Alexandriába hajón érkezett, hogy az arab nyelvet is tanulmányozhassa, de a pestisjárvány miatt innen is távoznia kellett.

9. Moszulból egy karavánnal ment tovább Bagdadba.

10. Moszul ma

11. Bagdadból fáradságos vándorlással jutott el Teheránba, ahol angol és perzsa nyelvtudását tökéletesítette. Felvette a Szkander bég nevet s egy karavánnal folytatta útját India felé.

12. A Hindukús hegyláncai sem okoztak neki akadályt.

13. Kabul

14. Vándorlása során francia tisztekkel találkozott, akikhez csatlakozott.

15. Ladakh tartomány fővárosa Leh. Ide érkezett Kőrösi 1822-ben, hogy kutatásait folytassa, de az időjárás viszontagságai, a pénztelenség visszafordulásra kényszerítették.

16. Srinagart elhagyva, Kasmír határánál találkozott aztán William Moorcroft angol kormánybiztossal, aki támogatásáról biztosította s arra biztatta, hogy foglalkozzon a tibeti nyelvvel.

17. 1823. július 26-án érkezett meg Zanglába, a vörössüvegesek rendjének kolostorába.

18. Több ezer tibeti nyelvű könyvet olvasott el itt. Tibet történetével, irodalmával, földrajzával és nyelvtanával foglalkozott.

19. 1825-től a phuktali kolostorban dolgozott tovább. Itt a gelukpa rend fogadta be.

20. Csoma szobájából szinte ki sem mozdult. Ugyanazt ette-itta, amit a szerzetesek: jak-vajas teát árpával.

21. Munkájában két láma is segítette: Szangje Puncog és Kunga Csöleg. Több, mint harmincezer szót gyűjtött itt össze a szótár számára.

22. Tizenegy évi munka után, 1834-ben Kalkuttában jelent meg fő műve a tibeti-angol szótár.

23. Közben Kalkuttában könyvtároskodott. Nyelvészeti tanulmányoknak, további kutató munkának szentelte idejét.

24. Immár 20 nyelven írt, olvasott, vagy beszélt, melynek egyike a szanszkrit volt.

25. De sosem adta fel régi álmát, hogy megtalálja a magyarok őshazáját melyet Tibet mélyén vélt felfedezni. Elhatározta, hogy még egy nagy erőfeszítést tesz és felkeresi Lhasszát a buddhista fővárost. 3630m. magasra, a Potala palace-ba igyekezett.

26. A Mahananda folyón indult neki, de a mocsaras, egészségtelen éghajlatú vidéken váltólázba esett.

27. 1842. márc 24-én érkezett meg betegen Dardzsilingbe. Sokat próbált szervezete azonban ezt a megpróbáltatást nem bírta legyőzni. Április 11-én, hajnali 5 órakor földi élete véget ért.

28. A dardzsilingi európai temetőben helyezték végső nyugalomba. Fölötte a Himalája második legmagasabb csúcsa magasodik, a Kangchenjunga .

29. Széchenyi István íróasztalára készíttette e képet, hogy csodálatát e módon is kifejezhesse.

30. Sok helyen találkozhatunk emlékével. ( Pl. Szegeden.)

31. vége Az Akadémián őrzött hagyatékát 2009-ben az UNESCO a Világ-emlékezete soraiba emelete.