1 / 39

AZ EURÓPAI UNIÓ

AZ EURÓPAI UNIÓ. Hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz. Átláthatóság f ő elemei. Nyilvános hozzáférés a dokumentumokhoz Döntéshozatal i folyamat nyitottsága. Átláthatóság mint politikai fogalom. 1992 (Maastrichti Szerz ődés – 17. Nyilatkozat)

Download Presentation

AZ EURÓPAI UNIÓ

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AZ EURÓPAI UNIÓ Hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz

  2. Átláthatóság fő elemei • Nyilvános hozzáférés a dokumentumokhoz • Döntéshozatali folyamat nyitottsága

  3. Átláthatóság mint politikai fogalom • 1992 (Maastrichti Szerződés – 17. Nyilatkozat) “Transparency of the decision-making process strengthens the democratic nature of the institutions and the public’s confidence in the administration.“ • 1993 Első jogi szabályok a dokumentumokhoz való hozzáférés területén Tanács nyilvános vitáinak lehetősége, a szavazásoknak és szavazatok indokolásának nyilvánossága

  4. Átláthatóság mint politikai fogalom 1999: Amsterdami Szerződés • EU Szerződés1. cikke: "… új szakasz . . . az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg …” • EK Szerződés255. cikke: jog az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre • EK Szerződés207. cikke: Amikor a Tanács jogalkotói minőségében jár el, a szavazások eredményét és a szavazás indokolását, valamint a jegyzőkönyvben rögzített megjegyzéseket minden esetben nyilvánosságra kell hozni

  5. I. Hozzáférés a dokumentumokhoz

  6. Érvényes szabályok • EK Szerződés255. és 207. cikke • Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001 számú rendelete HL L 145, 2001.5.31, 43. o. • Tanács eljárási szabályzatának II. Melléklete HL L 106, 2004.4.15, 38. o. • Bureau Decision on public access to European Parliament documents HL C374, 2001.12.29, 1. o. • A Bizottság 2001. december 5. határozata eljárási szabályzatának módosításáról HL L 345, 2001.12.29, 94. o. Aarhus rendelet (elfogadás előtt) Közös álláspont – Tanács 6273/2/05 sz. dokumentuma

  7. 1049/2001 sz. rendelet célja • A hozzáférésről szóló rendelet célja, hogy olyan módon határozza meg az EU dokumentumaihoz történő hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és (a köz- vagy magánérdek alapján) korlátozásokat, hogy a dokumentumokhoz a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsa (1. cikk)

  8. Hatály • Vonatkozik minden, az intézmény birtokában lévő dokumentumra, amely az intézmény állított össze, vagy amelyek hozzá érkeztek • Az EU tevékenységi területre vonatkozik • Minősített dokumentumokra is vonatkozik, de speciális szabályok szerint

  9. “Dokumentum” meghatározása • az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül • az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos adattartalom

  10. Hozzáférés formái • Közzététel a Hivatalos Lapbanvagy • Közvetlen (elektronikusan vagy az intézmény nyilvántartása által) vagy • Írásbeli kérelmet követően

  11. A Tanács nyilvántartása • Működik 1999. január óta • Hivatkozásokat tartalmaz 647 267 dokumentumra (minden nyelv együtt, helyzet 2005.9.16.-án) • Abból 407 036 (kb. 63%) dokumentum közvetlenül hozzáférhető a nyilvántartás által • Hivatkozásokat tartalmaz 8 436 részben közzétett dokumentumhoz (ezek 2004 február óta a nyilvántartásban közvetlenül elérhetők)

  12. Tanácsi nyilvántartás látogatottsága • 1999 (teljes év) 593 550 konzultáció • 2005 (január 1.-augusztus 31.) 3 464 896 konzultáció

  13. Tanács honlap

  14. A Tanács nyilvántartásának első lapja

  15. “ST” dokumentum “LIMITE” jelzés nélkül(= szöveg teljesen hozzáférhető) hozzáférhető

  16. “ST” dokumentumok “LIMITE” jelzéssel(= szöveg nem hozzáférhető) nem hozzáférhető

  17. Titokvédelmi kódok kezelése a Tanácsban • Nincs kód: nyilvános dokumentum, gyártás után Interneten által közvetlenül hozzáférhető • LIMITE: a Tanács belsőhasználatára szánt szándékozott dokumentumok standard kódja • RESTREINT: minősített dokumentumok legalacsonyabb foka • CONFIDENTIEL UE, SECRET UE, TOP SECRET UE: “minősített dokumentumok” amelyekkel kapcsolatban különleges bánásmódot megkövetel a Rendelet

  18. Közvetlenül hozzáférhető dokumentumok • a Tanács és előkészítő szervei üléseinek napirendtervezetei(kivételek!) • harmadik féltől származó, már közzétett dokumentumok (pl. fedőlapok és más intézménytől eredő a Tanácsnak címzett levelek)

  19. Közvetlenül hozzáférhető dokumentumok • Jogalkotói terén: “I/A item” és “A item”feljegyzések és jogalkotói aktusok javaslatai, javasolt közös álláspontok valamint az egyeztető-bizottság által jóváhagyott közös szövegek • Minden egyéb a Tanács által elfogadott és a Hivatalos Lapban kiadandó szöveg (legal/linguist dokumentumok)

  20. Közvetlenül hozzáférhető dokumentumok • Közös álláspont elfogadása • Közös szöveg jóváhagyása, vagy • A jogalkotói aktus végső elfogadása minden korábbi az aktus összefüggéssel álló “LIMITE” ST-dokumentum közvetlenül közzétehető (néhány kivétellel)

  21. Kérelmek Első kérelmek • Ki dolgozza fel? • A Főtitkárság “Transparency, access to documents and information to the public” Egysége • Milyen hátáridőben? • 15 munkanap + a további 15 munkanap kivételes esetekben

  22. Az első kérelem elfogadható Lehetséges válaszok A dokumentum egy részét közzéteszik Az első kérelem elutasítása

  23. Az első kérelem elfogadható: 1999 óta, a kért dokumentumok 71-85 százaléka közzé van téve Ha a Tanács közzétesz ST dokumentumot, ezt automatikusan a nyilvántartásba beleteszik

  24. Részlegesen közzétett dokumentumok Részbeni közzététel: • megfontolandó minden esetben • P/A ikon a nyilvántartásban = a szöveg nem teljes terjedelmében hozzáférhető

  25. A visszautasítás alapja • Abszolút kivételek (nincs mérlegelési teszt) • A nyilvánosságra bocsátás veszélyeztetné a következők védelmét: • - a közérdek tekintetében a közbiztonság, védelmi és katonai ügyek, nemzetközi kapcsolatok, vagy pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika • a magánszemély becsülete és személyiségi jogai • (4. cikk, 1. §)

  26. A visszautasítás alapja • Kivételek “nyomós közérdek” teszttel • A nyilvánosságra bocsátásveszélyeztetné a következők védelmét: • - kereskedelmi érdekek* • - bírósági eljárások és jogi tanácsadás • ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja • (4. cikk, 2. §) • Bocsátás súlyosan veszélyeztetné • az intézmény döntéshozatali eljárását • (4. cikk, 3. §) • * Aarhusi rendelet: nyomós közérdek létezneha a kért információ környezeti kibocsátásra vonatkozik

  27. Minden elutasítást meg kell indokolni! Ellentétben a kérelmezővel, akinek nem kell indokolni kérelmét

  28. Harmadik fél dokumentumai különleges bánásmódban részesülnek • Általános szabály harmadik fél dokumentumara: az intézmény tanácsot kér a harmadik féltől, ha nem egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető-e • Ha a harmadik fél tagállam: “kérheti az intézménytől, hogy előzetes beleegyezése nélkül az intézmény az illető tagállamtól származó dokumentumot ne tegye közzé” DE (A TANÁCSBAN): a legtöbb tagállamoktól fogadott dokumentum Tanácsi dokumentum!

  29. Különleges bánásmód minősített dokumentumok számára CONFIDENTIEL UE TRES SECRET UE SECRET UE • kérelmekkel csak azok a személyek foglalkozhatnak, akik jogosultak betekinteni ezekbe a dokumentumokba (“need to know” elv) • csak a kibocsátó hozzájárulásával vehetők fel a nyilvántartásba, illetőleg adhatók ki

  30. Megerősítő kérelem Ha a Tanács elutasítja az alapkérelmet vagy csak részben bocsátja ki a dokumentumot, a kérelmezőt tájékoztatják, hogy jogosult megerősítő kérelmetbenyújtani (7. cikk, 2. §)

  31. Megerősítő kérelem Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmező megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri Ki válaszol? Tanácsban: • Főtitkárság válaszjavaslatot készít elő • amit a Working Party on Information fogad el, • a Tanács elfogadja a választ Bizottságban: Főtitkársága Parlamentben: Alelnök Milyen határidőben? 15munkanap + további 15munkanap kivételes esetekben

  32. Jogorvoslat elutasítás esetén Ha az intézmény (részben) elutasítja a megerősítő kérelmetis, a kérelmezőt értesítenie kell jogorvoslat lehetőségeiről: • Panaszt nyújthat be az Európai Ombudsmanhoz vagy • Bírósági eljárást indíthat (Elsőfokú Bíróság)

  33. Jogesetek lényeges elemei • A kérelmezőnek nem kötelessége kérelmét indokolni Ezzel szemben minden negatív döntés indokolandó A hozzáférési jog kivételei szűken értelmezendők Elvben dokumentumonként kell megállapítani, hogy kivétel alkalmazható-e A 4. cikk, 5. § kivétel a 4. §-on: absolut veto tagállamokért Lex specialis szabályok lehetségesek

  34. II. Döntéshozatal nyitottsága a Tanácsban

  35. Döntéshozatal nyitottsága A Tanács nyilvános tanácskozásai és nyilvános viták A Tanácsnak az együttdöntési eljárás aktusaival kapcsolatos tanácskozásai nyilvánosok, a következők szerint: • Kiinduló fázisban: a Bizottság bemutatja a legfontosabb jogalkotási javaslatait; azt követően, nyilvános vita Tanácsban • Végső fázisban: a jogalkotási aktusokkal kapcsolatos szavazás, valamint a Tanácsnak e szavazáshoz vezető utolsó tanácskozásai és a szavazatok indokolása nyilvános

  36. Döntéshozatal nyitottsága A Tanács nyilvános tanácskozásai és nyilvános viták • A vita a Tanács éves működési programjának irányvonalairól nyilvános • A Tanács legalább egy nyilvános vitát tart minden fontos új jogalkotási javaslatról, és • A Tanács minősített többséggel, eseti alapon úgy határozhat, hogy más nyilvános vitákat is kell tartani az Unió érdekeit érintő fontos kérdésekről Ezen felül:

  37. Döntéshozatal nyitottsága A Tanács nyilvános tanácskozásai és nyilvános viták • a szavazások eredményét • a szavazatok indokolását • a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvben rögzített jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait A Tanács eljárási szabályzata 9. cikk szerint: nyilvánosságra kell hozni

  38. Az EU intézményeinek nyitottsága Az Európai Parlament vitái nyilvánosak, ...

  39. Az EU intézményeinek nyitottsága … valamint a Tanácséi, ha jogalkotási javaslatokat vizsgál és róluk meghatároz

More Related