Széchenyi István és reformjai

1. Széchenyi István és reformjai Készítette: Csereklye Nóra 8.a

2. I. Rövid életrajz • Az ifjú Széchenyi előkelő neveltetésben részesült: • Madách Sándor: olvasás • Révai Miklós: rajz, geometria • Később a bencéseknél és a piaristáknál tanult • Hadtudományi ismeretek • Utazások Európa országaiban (célja Magyarország fejlesztése) • Életében nagy szerepet kapott a sport • 1836. február 4-én feleségül veszi Seilern Crescence grófnőt

3. II. Jogi- és gazdasági élet • A hitelélet megteremtése és a jobbágyság kérdése • Memorandumok: nem sikeresek • Hitel: nagy siker „a magyar birtokos nem viheti birtokát magasabb virágzásra” öröklés, nemtelenek birtokképtelensége, törvény előtti egyenlőség hiánya • Stádium: legpontosabban fejti ki elképzeléseit a jogélet magyarosításának gondolata Célja tehát a tőke, a munkaerő és az áruk szabad áramlásának útjában álló akadályok megszűntetése.

4. 2. Dunai út • 1830. június 24-én indul szemleútra: tapasztalatok szerzése, Pesttől Konstantinápolyig • 1833. június 20-án kapja a nádortól a megbízást, 10 éven át vezeti a munkát • 1833. július 29.: Orsován sziklarepesztés • 1834-re az Argo nevű hajóval átkelhettek • A Dunagőzhajózási Társaság ügyét ő karolta fel • Balatoni gőzhajózás

5. 3. Folyószabályozás • Ezt a kérdést már a Hitelben is fejtegeti • A Kárpát-medence egy hatalmas, lapos aljzatú „serpenyő” • A vizek mind befelé folynak, egyetlen kifolyója a Duna • A lakosság fele a folyók közelében él, a mezőgazdasági terület harmada, árvizek pusztítják

6. 4. Közgazdaság • Az állattenyésztés fejlesztésére megalakítja az Állattenyésztő Társaságot, később szélesebb alapokra fektetve Magyar Orszá- gos Gazdasági Egyesületté alakítja • 1840: mozgalom a szederfa-tenyésztés és a selyemtermelés érdekében

7. 5.A Lánchíd • Építését Sina György finanszírozta • Az első állandó híd Buda és Pest között és egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon • A munkálatok 1839-ben kezdődtek, 1849-ben avatták fel • Tervezője: Tierney W. Clark Kivitelezés irányítója: Adam Clark • A hídfők oroszlánjait Marschlakó János készítette

8. III. A művelt közélet megteremtése • Akadémia alapítása • Már apja bőkezű adományokkal alapozza meg a Nemzeti Múzeumot és a mai Országos Szécsényi Könyvtárat • Széchenyi István az 1825-ös országgyűlésen adja egy éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia alapítására

9. 2. Nemzeti Kaszinó • Az ország kérdéseinek megvitatására és némileg saját eszméinek terjesztésére alapította • Sokat számított Pest-Buda fővárossá válásában • Az első tagokat ő gyűjtötte,részt vett az alapszabályok kidolgozásában, később Metternichet is megnyerte tagnak • Az első alakuló gyűlés 1827. június 17-én volt • A következő évben már az alapszabályokat a közgyűlés elé terjeszthették

10. 3. Lóversenyzés • Célja: társasági élet népszerűsítése a lótenyésztés népszerűsítése, tapasztalatcsere, versengés • Az első lófuttatás 1827-ben került megrendezésre • Kedvenc szakmájának híres könyve: Lovakrul

11. 4. Irodalmi föllépése • Leghíresebb könyvei: Hitel, Világ, Stádium • Az élet sok területéről értekezett könyvekben: lótenyésztés, gazdaság, magyar színjátszás

12. IV. Széchenyi és Kossuth vitája Amikben Kossuth ellen fordult: • Magyarosító politika túlzásai • A nemzeti program Bécs ellen irányuló mozzanatai • Helytelennek tartotta az önállóság kérdésének felvetését Amiket fontosabbnak tartott: • A magyar termékek osztrák piacának biztosítását a vámunió révén • Az átalakuláshoz szükséges nyugodt légkört megtartani

13. V. Életének utolsó szakasza • 1848-ban az első független magyar kormányban közmunkaügyi miniszter lett • Sajnos elméje elborult • Egy ausztriai elmegyógyintézetben önkezével vetett véget életének 1860-ban

14. „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma...(...) Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat sat. teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja. Igazibb súly s erő az emberi agyvelőnél nincs. Ennek több, vagy kevesebb léte a nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje.” (Hitel, 1830.)