Gunung Merapi = a tüzes hegy

1. GunungMerapi = a tüzes hegy Vanicsek Katalin, Liptai Nóra, Ünnep Viktória, Török Ágnes Vulkanológiaea.- 2013 (www.yourweatherblog.com)

2. Merapi – Vulkanológia 2013 Tartalom • Elhelyezkedése, földtani háttere • Működéstörténete • Kitörés ciklusai • Láva összetétele, petrográfia • Kitörés geokémiai jellegének változása és okai • Összefoglalás • Irodalomjegyzék (www.yourweatherblog.com)

3. Merapi – Vulkanológia 2013 Elhelyezkedés • Jáva szigetének központi részén, Yogyakarta várostól 30 km-re É-ra helyezkedik el („a legveszélyesebb vulkán”) • ÉD-iirányban keresztül húzódó sztratovulkán-lánclegdélebbi és legfiatalabb tagja • 3000 m magas Merapi Yogyakarta (www.maps.google.com)

4. Merapi – Vulkanológia 2013 Földtani háttér • Kialakulása: Indo-Ausztrál lemez alábukása az Eurázsiai lemez alá  129 aktív vulkán egyike (www.thejavatrench.com)

5. Merapi – Vulkanológia 2013 Működéstörténet • Működése: középső/késő-holocénben kezdődött • 1872, majd 11 év szünet, majd 20 éves extrúzív aktivitási periódus. • Kis mélységben elhelyezkedő magmakamrához kötik  andezites sztratovulkán létére szinte folyamatosan aktív. • - 1930-31: 7 éves szünet után tört ki, 11 hónapos szeizmikus aktivitás előzte meg. • Nov-Dec: lávafolyás, 260.000 m3/nap új dómot épített. A nagymennyiségű lávafolyás során a kürtőrendszer felső részét kitöltő, gázban elszegényedett magma eltávozott, ezáltal mélyebb, gázdúsabb magma emelkedett a helyére Dec. 18-19: robbanásos kitörés izzó felhőkkel (1369 halálos áldozat) • A robbanások során a dóm felső része összeomlott, 250 m mély patkó alakú kráter keletkezett. • - 1931 szeptemberig ismét lávafolyás • - Mindkét kitörést néhány éves inaktivitás követte, ennyi idő kellett, amíg a sekély rezervoár „újratöltődött” és a dómépítés folytatódhatott.

6. Merapi – Vulkanológia 2013 Kitörési ciklusai • Működése: középső/kés-holocénben kezdődött • Camus et al. (2003) alapján: • 4 periódusra osztható: • - Ancient 40.000-14.000 éve • - Middle14.000-2200 • - Recent2200 éve – 1786-os kitörésig • - Modern 1786- • Middle: Mt. St. Helens-típusú kitörés 6700 és 2200 andezites lávafolyás és St. Vincent-típusú izzófelhő képződményei. • Recent: magmás-freatomagmás kitörési esemény 2200-1470 éve, majd a 15. század elején jelentős piroklaszt árral járó kitörés. • Modern: a felépítmény fokozatosan növekszik, időnként összeomlik, Merapi-típusú (ritkán St. Vincent-típusú) izzó felhőt generálva. • Mt. St. Helens-t. kitörés: magmás robbanásos kitörés • Freatomagmás kitörés: a forró magma kis mennyiségű vízzel vagy vízzel telített üledékkel érintkezik és hőenergiájának egy része mechanikai energiává alakul. • Piroklasztár: a felszín közelében mozgó gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár • St. Vincent-típusú izzófelhő: a lávadómok összeomlása vagy kitörési felhő összeroskadása során keletkezik.

7. Merapi – Vulkanológia 2013 Kitörési ciklusai • - Ancient 40.000-14.000 éve • Middle 14.000-2200 • (Mt. St. Helens-típusú) • - Recent 2200 éve – 1786-ig (freatomagmás) • - Modern 1786- • (Merapi-típusú) Tipikus Merapi-típusú működés: dóm építés – összeomlás – újra építés... (Camus et al. 2003)

8. Merapi – Vulkanológia 2013 Láva összetétele, petrográfia • Mészalkálitípusú, nagy K-tartalmú bazaltos andezitek (ma már). • Porfirosszövetűek, sok fenokristályt tartalmaznak. SiO2 tartalom 49,5-60,5% között van. • Karakterisztikus ásványok: plagioklász, klinopiroxén, hornblende, olivin, titanomagnetit, hipersztén. • Az alapanyag részben kristályos (plagioklász és piroxén), akcesszóriák: apatit, káliföldpát, tridimit. • Jellemzőek a nem egyensúlyi ásványegyüttesek: plagioklász, ortopiroxén, klinopiroxén, olivin, amfibol, titanomagnetit, ritkán káliföldpát. • + A plagioklászok zónássága szintén nem egyensúlyi állapotot jelez oka a geokémiai adatok alapján magmakeveredés.

9. Merapi – Vulkanológia 2013 Kitörés geokémiai jellegeinek változása • A láva összetétele kezdetben alacsony-közepes K tartalmú bazalt, bazaltos andezit volt, míg ma már magas K tartalmú bazaltos andezit vulkanizmus jellemzi a Merapit. • Oka: először szubkrusztrális majd intrakrusztális forrása lett a magmának (ezért változott az összetétel is). • - A kitörés jellegében megfigyelhető változás oka: primitív magma-csomagok érkezése. (Korábbi változatos jellegű kitörések) • Mamár állandó összetételaz uralkodó folyamatosan aktív a magma-rezervoár és állandó az után pótlódás. • - Merapi-típusi vulkanizmus oka: nagymennyiségű lávafolyás során a kürtőrendszer felső részét kitöltő, gázban elszegényedett magma eltávozott, ezáltal mélyebb, gázdúsabb magma emelkedett a helyére robbanásos kitörést okoz.

10. Merapi – Vulkanológia 2013 Összefoglalás • Működése: középső/késő-holocénben kezdődött • - Ancient 40.000-14.000 éve • Middle 14.000-2200  (Mt. St. Helens típusú) • Recent 2200 éve – 1786-ig  (freatomagmás) • - Modern 1786-  (Merapi típusú) • Tipikus Merapi-típusú működés: dóm építés – összeomlás – újra építés... • oka: kürtőrendszer felső részét kitöltő, gázban elszegényedett magma eltávozoik, helyére mélyebb, gázdúsabb magma emelkedik • A láva összetétele: alacsony-közepes K tartalmú bazalt magas K tartalmú bazaltos andezit • oka: magmaforrás helyének változása • - Veszélyesmonitoring!!

11. Merapi – Vulkanológia 2013 Köszönjük a figyelmet! Popocatepetl 2 napja „munka közben” (www.volcanocafe.wordpress.com)

12. Merapi – Vulkanológia 2013 Irodalomjegyzék B. Voight, E. K. Constantine, S. Siswowidjoyo, R. Torley(2000): Historicaleruptions of MerapiVolcano, Central Java, Indonesia, 1768-1998.- Journal of Volcanology and Geothermal Research, 100, 69-138 p. G. Camus, A. Gourgaud. P. C. Mossand-Berthommier, P. M. Vincent (2003): Merapi(Central Java, Indonesia): An outline of thestructural and magmatologicalevolution, with a specialemphasistothe major pyroclasticevents. - Journal of Volcanology and Geothermal Research, 100, 139-163 p. R. Gertisser, J. Keller (2003): temporalvariationsin magma compositionatMerapiVolcano (Central Java, Indonesia): Magmaticcyclesduringthepast 2000 years of explosiveactivity. - Journal of Volcanology and Geothermal Research, 123, 1-23 p. http:// www.wikipedia.com http:// www.google.maps.com