1 / 16

Csörgő Attila

Csörgő Attila. Képzőművész, szobrász és író Készítette: Varga Bence Városmajori Ginázium. Élete:. 1965-ban, március 29-én Budapesten született. Tanulmányai: Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulójaként 1992-ben festő, majd 1994-ben intermédia szakon diplomázott.

glenys
Download Presentation

Csörgő Attila

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Csörgő Attila Képzőművész, szobrász és író Készítette: Varga BenceVárosmajori Ginázium

  2. Élete: • 1965-ban, március 29-én Budapesten született. • Tanulmányai: • Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulójaként 1992-ben festő, majd 1994-ben intermédia szakon diplomázott. • 1993-ban Amszterdamban a Rijksakademie van baeldende Kunsten szobrász szakán tanult. Itt 1994-ben három éves Derkovits-ösztöndíjban részesült. • 1998-ban Smohay-díjat; 2001-ben Munkácsy-díjat és 2008-ban Nemzetközi Nam June Paik-díjat nyer ( ez utóbbi a munkásságának ediggi csúcsa).

  3. Munkássága: • 1991 óta rendszeresen szerepel a kortárs magyar szobrászatot, képzőművészetet, a fiatal magyar, illetve európai képzőművészeket bemutató tárlatokon. Számos, a képzőművészet és tudomány határterületeit, a legújabb médiumok, technikai lehetőségek és a művészeti alkotófolyamat összekapcsolódásának lehetőségeit vizsgáló kiállításon mutatták be munkáit. • Jellemzői: • Konceptuális jellegű, sokszor minimalista kivitelű - gyakran mobil - munkái természettudományos szabályok, törvények - geometriai problémák, fizikai (optikai, mechanikai) határhelyzetek - köré szerveződnek. • Játékosan, s némi iróniát, filozofikusságot sem nélkülöző módon utalnak érzékelésünk, és erre épülő, rendezettnek tűnő világképünk könnyű megingathatóságára, ellentmondásosságára. • Hérakleitosz elvét veszi példának: pantha rhei – minden változik. • Műveit gyakran egy iromány is kíséri, amin keresztül magyarázza és elemzi azt.

  4. Kiállításai: • 1991 óta 21 nagyobb volumenű kiállítása volt, – több nemzetközileg is elismert – ebből 9 egyéni. • A legjelentősebb, eddigi közel 20 évnyi munkáját bemutató, Arkhimédészi pont című, több múzeumban is bemutatott (Magyarországon a budapesti Ludwig Múzeumban volt látható) nagysikerű kiállítása volt. • Itt maga is tartott tárlatvezetést a publikumszámára:

  5. Munkái: • Időszakokra ugyan nem, viszont 3 témakörre bonthatóak munkái. Egy- egy témakörön belül a művek ugyan azt a gondolatot viszik tovább, folytatásai egymásnak. • Görbült terek: • Hogyan szerkesszünk narancsot? (9 ventillátor, 9 papírtest (testátmérő kb. 12 cm), alapterület változó, 1993-94) „Egy négyzet alapú területen fehér papírtestek lebegnek fehér “papírturbinák” felett.A testek készítésekor olyan gömbbe írható formákból indultam ki, mint a szabályos és félszabályos geometriai testek, valamint néhány egészen más szerkesztési elgondolásból, amilyen pl. a gömbfelület spirális megközelítése a narancshámozás mintájára. (Kvázitranszformáció a gyerekkorból.)”

  6. Munkái: • Ferde víz (fekete-fehér fénykép, 1995) „A “Ferde víz” egy mindennapos helyzetet használ fel szélsőséges körülmények között. Egy asztalon álló, vízzel töltött pohár mindenki számára jól ismert dolog, mely önmagában nem túl figyelemreméltó. A víz szintje, a vízszintes pedig pszichés koordinátarendszerünk alapja, hiszen gondoljunk csak arra, hogy amit a matematikusok x,y koordinátákkal írnak le, azt mi a köznapi nyelven a vízszintes-függőleges relációval fejezzük ki. De amíg a matematikai koordinátákat kedvünk szerint forgathatjuk, addig hétköznapi koordinátáink merevebben ragaszkodnak a bevált rendhez. Ennek a rendnek egy lehetséges átformálása jelenik meg a “Ferde víz” c. fényképen. Két poharat egy forgó asztallapra helyeztem egy fényképezőgép társaságában, mely így rögzítette a “zárt rendszer” hidraulikáját, a ferde vízszintet.”

  7. Munkái: • A Maelström projekt (motorolaj, elektromotor, alumíniumedény, 57x57x 60 cm, 1995) „Az "örvény" 45 liter motorolaj megforgatásával jön létre. A fekete folyadék tükör felületet képez, mely a forgó mozgás által parabola felszínné görbül. A bekapcsolás pillanatától a végleges sebesség eléréséig folyamatos átalakuláson megy keresztül: a parabola íve egyre mélyül. Ez egyúttal a tükörképek változásait is jelenti, két jól elkülöníthető fázissal a parabolatükrök törvényeinek megfelelően. Kezdetben a tükörkép növekedése figyelhető meg, melynek végén a néző arca - ha megfelelő helyen áll - beteríti az egész olajfelületet, majd a tükörkép fordított állásúra és gyorsan zsugorodóra vált, mintha egy örvény szívná le környezetét magába.”

  8. Munkái: • Fél-tér (Kép Möibus-szalagra való leképzése 2001) Narancs-tér (2004) Möibusz-tér(2006-2009) „Kamerája egy transzparens félgömb felületére rögzíti a környező tér látványát. Egy lassan mozgó fotografikus szerkezet révén jutunk egy olyan állóképhez, ami nem csupán a négy égtáj irányai, de a teljes – a szemlélőt körbevevő horizonton, mint alapon nyugvó -, látszati leírásban félgömb alakú tér ábrázolását adja.”

  9. Munkái: • Hámozott terek: • Hámozott város (Testek (város) leképezése síkokra , amik kiteríthetőek akár egy kocka testhálója, 2002) • Hámozott csendélet (2008)

  10. Munkái: • Időképek – Időszobrok • A három test (homok, vetítés, alapterület változó, 1993) „Három silóformájú fadoboz függ a mennyezetről, melyek homokkal vannak feltöltve. A dobozokból a homok különböző formájú rácsokon - háromszög, négyzet, rombusz - pereg alá, hulló homokoszlopokat képezve ezáltal, amelyekre diavetítők ugyanezeket a geometrikus ábrákat projektálják. Így a hulló homok és a vetített kép metszéséből háromdimenziós testek jönnek létre: tetraéder, kocka, oktaéder - három a geometria öt szabályos teste közül.Egy test átmérője kb. 5 cm. Egy doboz tartalma másfél óra alatt hull alá.”

  11. Munkái: • Plátói szerelem(fapálcika, zsinór, görgő,elektromotor, 90x70x160 cm, öt különbözőállapotú lehet, 1997) „A szimmetrikusan elhelyezett tetraéderek lassú mozgással kockává egyesülnek, majd a kocka újra két tetraéderre bomlik. A két végállapot közötti átrendeződés időtartama lényegesen hosszabb mint az a pillanat, amikor a testek tisztán megjelennek. Ez a köztes fázis egy látszólag rendezetlen, vagy legalábbis formailag nehezen definiálható jelleget mutat. Ha a mozgás egy ilyen átmeneti állapotban rögzülne, akkor nem sok támpontot kapnánk arra vonatkozólag, hogy az össze-vissza álló éleknek bármiféle szabályos testhez köze lehet”

  12. Munkái: • Forgástest ( pohár ) (csavarhossz 10 cm, 1992) „Két hosszú csavart szereltem szimmetrikusan egy ventillátorra. A ventillátor egy asztalba süllyesztettem oly módon, hogy forgó része az asztallappal egy síkban legyen. A készüléket bekapcsolva a csavarok nagy sebességgel pörögnek s eltűnik különállásuk. A folyamatos mozgás egy forgástestet, egy “virtuális poharat” hoz létre.A “poharat” egy spot-lámpa világítja meg.”

  13. Munkái: • Fényspirálok • Félgömb(zseblámpa izzók, forgó alkatrészek, elektromos tartozékok1996) • Gömb-örvény(1 db zseblámpaizzó, forgó alkatrészek, elektromotor; gömb: 0-30 cm átmérő, teljes szerkezet: 80 x 40 x 50 cm 4 színes fénykép (egyenként 40 x 40 cm)1999) „egy zseblámpaizzó pályája, melyet három sebességű forgómozgás összekapcsolása különböző hoz létre. A fényforrás pontszerű állapotból kiindulva egy folyamatosan növekvő sugarú spirális 'gömböt' ír le, mely a végső kiterjedés elérése után csökkenő fázisba jut, újra elérve a pontszerű állapotot. A mozgó szerkezet kiállításával párhuzamosan 4 fotó is bemutatásra kerül, melyek különböző exponálási módon (többszörös vagy hosszú expozíció) készültek és a lámpa útjáról szabad szemmel nem látható képet adnak”

  14. Munkái: • Fotólabirintus és Fotótorony(Alumínium és fa szerkezet, tükrökkel és fényképezővel felszerelve, 2007-2008) „a véletlen fogalmát vizsgálja két installáció, a Fotólabirintus és a Fotótorony. A Fotótorony egy egyszerű alumínium állvány, közepén egy vízszintesen elhelyezett üveglappal és hat oldalán – a kocka hat oldalának megfelelően – egy-egy fényképezőgéppel. Miközben az állványzat közepében eldobott kocka az üveglapra esik, a hat fényképezőgép egyszerre hat irányból rögzíti a sötétben a kocka röppályáját úgy, hogy a fényképezőgépek zárja az esés egész ideje alatt nyitva van. A Fotólabirintus esetében ezzel szemben egyetlen kamera rögzíti az eldobott kocka esését. A művész bonyolult állványzatra illesztett tükörrendszer középpontjában helyezte el a kamerát, amely a tükrök segítségével hat különböző oldalról készült képet exponál.”

  15. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

  16. Források: • Ludwig Múzeum füzet • Http://www.c3.hu/~acsorgo/projektek/projektek_terkep2.html • http://artportal.hu/lexikon/muveszek/csorgo_attila • http://www.youtube.com/ • http://cseppek.hu/rendezveny/1055csoergo-attila-arkhimedeszi-pont • http://magazin.apertura.hu/uncategorized/csorgoattila/594 • http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=478&menuId=43 • http://tranzit.blog.hu/2008/10/21/csorgo_attila_nyerte_a_nam_june_paik_dijat Felkészítő tanár: Kertai Helga

More Related