Emberi fejlődés szakaszai

1. Emberi fejlődés szakaszai Csecsemőkor

2. Korai csecsemőkor

3. Érzékelési folyamatok fejlettsége • Születést követően minden érzékszervünk működik, de nem egyformán érett • Hallás: • hangos zajra már egy 1 perces csecsemő is összerezzen és a zaj felé fordítja a fejét • bizonyos hangtartományokra még nem kifinomult a hallásuk, de a hallásélesség gyorsan javul a fülben lévő magzatvíz gyors feszívódásával • különösen érzékenyek a csecsemők a beszédhangokra • már az anyaméhben megismerik a saját anyanyelvük alapritmusát • egy másik kísérletben azt mutatták ki hogy születést követően sokkal gyorsabban szoptak a beszédhangok hallatán • Látás: • látásuk homályos, rövidlátók, a szem egyes részei még nem kifejlettek, működésük nincs összehangolva • 2 hónapos korban a színlátás, 7-8 hónapos korban a látásélesség eléri a felnőtti szintet • minden előzetes tanulás nélkül előnyben részesítik a biológiailag fontos alakzatokat pl: szögek, élek, sötét-világos átmenetek

4. Érzékelési folyamatok fejlettsége • arcpreferencia: • már 2 napos csecsemő is képes felismerni a gyakran látott arcokat • az arcok felismerését veleszületett kéreg alatti mechanizmusok irányítják • Ízlelés és szaglás: • már születést követően nagyon fejlett • az édes és a savanyú ízeket kedvelik (az egyes ízekre különböző arckifejezéseket vágnak, ami arra utal, hogy az arckifejezések velünk születettek) • Tapintás, hőmérsékletszabályozás, testhelyzet változtatás • -ezek az érzékelési képességek már a méhen belüli szakaszban kifejlődnek

5. Válaszfolyamatok • Eszközök, amikkel a körülöttük lévő világra válaszolnak: • Sírás • leggyakrabban azért, mert éhesek • a felnőttek érzékenyek a gyereksírásra, a szoptató anyáknak akár pusztán a sírás hallatán elindulhat a tejelválasztása • Reflexek: speciális ingerre adott speciális, jól integrált, automatikus válaszok • születéskor jelen lévő reflexek: • Babinski: • ha megsimogatjuk a talpát, a lábujjak szétnyílnak majd begörbülnek, • 8-12 hónapos korban eltűnik ( normális, megfelelő neurológiai állapotot mutatja) • Elemi járás: • ha függőlegesen tartva felemeljük, ritmikus lábmozgást kezd el végezni • első 2 hónapban eltűnik (valószínűleg akésőbbi akaratlagos járás ebből fejlődik ki) • Fogó reflex: • ha egy tárgy vagy új megérinti a csecsemő tenyerét, összeszorítja • 3-4 hónapos korban eltűnik és felváltja az akaratlagos fogás • Keresőreflex: • ha megérintik az arcát elfordítja a fejét és kinyitja a száját • 3-6 hónapos korban eltűnik (a szopás egyik eleme)

6. Válaszfolyamatok • - Légző reflex: • - ismétlődő ritmikus be- és kilégzés, biztosítja az állandó oxigén bevitelét és eltávolítja a szén-dioxidot • - Mászó reflex: • - ha a hasára fektetjük és egy kicsit megnyomjuk a talpát, a karja és a lába ritmikus mozgásba kezd • - 3-6 hónapos korban eltűnik, 6-7 hónapos korban visszatérhet az akaratlagos mozgás részeként • - Moro-reflex: • ha erős hangot hall vagy megijesztjük azzal, hogy leejtjük, széttárja a karját, a hátát homorítja, majd visszahúzza a karjait, mintha kapaszkodna valamibe • Pislogó reflex: • a szem gyors becsukása, állandó, célja a károsító ingerek elleni védelem pl: fény • Szopó reflex: • ha valamit a szájába tesznek, elkezdi szopni

7. Érzelmek • Az érzelmek két alapvető funkciója: • motiválás: az érzelmek energizálnak, felhívják a figyelmet bizonyos környezeti inegrekre (pl: félelem -> felkészülünk a harcra vagy a menekülésre) • közlést hordoz • Vannak alapérzelmek, amelyek univerzálisak és velünk születettek (öröm, harag bánat, undor, csodálkozás, szomorúság, félelem) • Kikövetkeztethető, hogy a csecsemő milyen érzelmet és áll az arckifejezéséből, a mozgásából és a hangjából

8. Temperamentum • Thomas, Chess-> 141 gyerekkel végeztek hosszmetszeti kutatást • - 9 viselkedéses jellemzőt azonosítottak, amik meghatározzák a temperamentumot • ezek alapján pedig 3 csoportba osztották a gyerekeket: • Könnyű csecsemők: • - játékos, biológiai funkciókat tekintve rendszeres, készségesen alkalmazkodnak új helyzetekhez • Nehéz csecsemők: • - ingerlékeny, biológiai ritmusaik rendszertelenek, hevesebben és negatívan reagálnak az új helyzetekre, próbálnak kibújni alóla • Lassan felmelegedők: • aktivitás szintjük alacsony, válaszaikban gyengék, több idő kell az új helyzetekhez való alkalmazkodáshoz • Arnold, Buss, Robert, Plomin-> a temperamentum vonásaiból az emocionalitás, az aktivitásszint és a szociabilitás öröklődik • Freedman az ingerlékenységnél talált genetikai hatást (kínai csecsemők higgadtabban viselték, hogy fekvés közben egy kendőt rakjanak az arcukra, mint az amerikai feketék vagy fehérek)

9. Viselkedés fejlődésének magyarázatai • Biológiai érési elmélet: • a viselkedés fejlődése az agyterületek (azok érésével) hozható összefüggésbe • Környezeti tanulási megközelítés: • - az agy érik csecsemőkorban, de ez nem elég magyarázat arra, hogyan koordinálódnak a veleszületett reflexek egymással, vagyis tanulásra mindeképpen szükség van • - pl: képesek utánozni arckifejezéseket (utánzás) • szopómozgást végeznek a tejesüveg láttán (klasszikus kondicionálás) • Kulturális megközelítés: • - különböző kultúrák különböző gyereknevelési szokásokat alkalmaznak, amik különböző hatással vannak a gyereknevelésre

10. Piaget: univerzális konstruktivista megközelítés • Sem a biológiai érési, sem a környezeti tanulási megközelítést nem tartotta kielégítőnek • Számára a reflex egy primitív séma • - a séma az elméletében a pszichológiai működés alapegysége • a csecsemő a születéskor rendelkezik veleszületett cselekvéssémákkal, amelyek adnak egy vázat a cselekvésének • azután ezek formálódnak fokozatosan a tapasztalat által • adaptáció: kezdeti sémák megerősödnek és új sémákká alakulnak át • asszimiláció: • a tapasztalatok úgy alakulnak, hogy beleilleszkednek a meglévő sémába, megerősítve és hatékonyabbá téve őket • akkodmodáció: • meg kell változtatni a már meglévő sémát, hogy be tudjuk illeszteni az új tapasztalatot

11. Piaget fejlődési szakaszai • Kognitív fejlődés szempontjából a csecsemőkor a szenzomotoros szakasz első két alszakasza • szenzomotoros -> érzékelés és egyszerű mozgásos viselkedések koordinálása • I. alszakasz: 0-másfél hónap • megtanulja kontrollálni és koordinálni a reflexeit • II. alszakasz: 1 ½ -4 hónap • I. alszakaszban kifejlődött reflexek kiterjesztése • ezt a szakaszt az elsődleges cirkuláris reflexek jellemzik • olyan mozgásokat ismételget, amik kellemesek neki pl: hadonászik rúgkapál • elsődleges -> saját testére összpontosít • cirkuláris -> önmagukhoz vezetnek vissza • az első néhány hónapban ezek a cirkuláris reakciók differenciálódnak (megtanulja, hogy különböző tárgyakat hogyan kell megfogni) és integrálódnak (tudja már egyszerre koordinálni, hogyan fogja egyszerre az anya karját és a cumisüveget)

12. Szociális mosoly megjelenése Születést követően először a csecsemők alvás alatt, a REM alatt mosolyognak (REM mosoly) Az első néhány hét alatt ez csökken és az exogén mosoly váltja fel - külső környezet ingereire adott válasz - 1- 1 ½ hónapos korban mindenkire mosolyognak Valódi szociális mosoly 2-3 hónapos korban jelenik meg - azaz akkor mosolyog, ha valaki rámosolyog (van egy kölcsönös viszony) - ez függ a látásélesség fejlettségétől és a visszamosolygó embertől

13. Első életév

14. Biológiai változások • 2 és 12 hónapos kor között nagyarányú változás, gyors növekedés indul, ami lelassul gyermekkorban (majd a következő növekedési hullám serdülőkorban indul el) • Változások: • - háromszorosára nő a testtömeg • 25 cm-t nőnek • a csontok és az izmok növekednek • az agy fejlődik (elsősorban az agykéreg (komplexebb viselkedés), de a hypocampus és a kisagy is • A növekedés függ a táplálkozás mennyiségétől. Minőségétől, a genetikai örökségtől. A napfénytől (D vitamin)

15. Észlelés és a mozgás fejlődése • Az észlelés célja az információgyűjtés, a cselekvésé, pedig, hogy még több információra tegyünk szert • A mozgások ekkor már agykérgi szabályozás alatt állnak, a szem-kéz koordináció a gyakorlással fokozatosan javul • - 3- 12 hónapos kor között megtanulják a kifinomultabb mozgásokat • - pontosan fel tudják deríteni és meg tudják fogni a tárgyakat • bonyolultabb cselekvéssorokat is képesek végrehajtani pl: kanállal evés • 8-9 hónapos korban a mászás már jól megy, 1 éves kor után kezdenek el járni • A gyakorlás segíti a fejlődést • - olyan gyerekeket hasonlítottak össze, akik minden nap gyakoroltak olyanokkal, akik nem, akik minden nap gyakoroltak, hamarabb kezdtek el járni

16. Kognitív változás • Piaget elméletében 4/5-12 hónapos kor között van a szenzomotoros szakasz III. és IV. alszakasza • - III. alszakasz: 4-8 hónap • - figyelmük a külvilág, a tárgyak és események felé fordul • másodlagos cirkuláris reakciók • olyan cselekvéseket ismételgetnek, amik érdekes változásokat eredményeznek • másodlagos -> saját magukon kívül végzik pl: megrúgja az ágya feletti csengőt • IV. alszakasz: 8-12 hónap • másodlagos cirkuláris reakciók összehangolódása a cél elérése érdekében • annak a tudásnak a megerősödését jelzi, hogy a tárgyak tőle függetlenül léteznek

17. Tárgyállandóság • Tárgyállandóság: a tárgyak akkor is léteznek, ha nem látjuk őket • csecsemőknél amit nem látnak, az nem létezik, nem képesek a tárgyra gondolni, ha az nincs jelen • Piaget azt feltételezi, hogy a tárgyállandóság 6 szakaszban fejlődik ki, ami megfelel a szenzomotoros szakasz alszakaszainak: • I. és II. szakasz: 0-4 hónap • - a hangok forrásának irányába fordulnak • ha látnak egy tárgyat, amit utána elveszünk onnan, továbbra is abba az irányba merednek és nem keresik aktívan a tárgyat • III. alszakasz: 4-8 hónap • a körülöttük zajló eseményekre csak rövid ideig figyelnek • az eltűnő tárgyak hamar elfelejtődnek és nem lepődnek meg, ha egy tárgy egyszerre több helyen is megjelenik (illúziók által)

18. Tárgyállandóság • IV. alszakasz: 8-12 hónap • először adják jelét annak, hogy a tárgy akkor is létezik, ha nem látják • gyakori az A nem B hiba • a tárgyat azon a helyen keresi, ahol legutoljára látta, még akkor is, ha a szeme előtt tették át egy másik helyre • egyes kutatók szerint azért, mert gyorsan felejtenek, mások szerint, mert a tárgyért nyúlás egy összetett feladat, sok erőfeszítést igényel, ami eltereli a csecsemő figyelmét, később, amikor már nem igényel akkora erőfeszítést, nem terelődik el a figyelme

19. Tárgyak osztályozása 3 hónaposan már képesek kategóriákat képezni, azaz közös tulajdonságok alapján csoportba sorolni a tárgyakat 6 és 9 hónapos korban már kifinomultabb különbségeket is észrevesznek, felismerik az összetettebb tárgyak közötti hasonlóságokat és különbségeket

20. Az emlékezet fejlődése • Az emlékezet az első év folyamán fokozatosan javul, fel tudnak már idézni jelen nem lévő tárgyakat • a felidézés azért fontos teljesítmény, mert azt jelzi, hogy már képesek a távol lévő inger mentális leképezésére (mentális reprezentáció) • Ebben az időszakban alakul ki, hogy nyugtalanok lesznek és félnek, ha valami szokatlan történik • - pl: egy műanyag fagyi után egy 3 hónapos azonnal utánanyúl, a 6 hónapos már habozik egy kicsit, egy 9 hónapos még többet hezitál, néha elfordul és sírni kezd • - ok: észreveszi, hogy a műanyag fagyi ismeretlen, elkezdenek kutatni az emlékezetükben, hogy a tárgy egy előzőleg ismert kategóriáját megtalálják, de nem találják és ez megzavarja őket

21. Társas kapcsolatok • A csecsemők ismeretlenektől való félelme vagy az anya eltűnésekor érzett izgatottság szorosan összefügg az önálló mozgás, a kategorizáció és az emlékezet képességeinek fejlődésével • 7 hónaposan úgy gondolkodnak, hogy vannak, akikben meg lehet bízni és vannak az idegenek • az idegeneknek nincs gyakorlatuk a velük való interakcióban, nem biztos, hogy megértik a jelzéseiket (úgy mint az anya) és megteszik, amire szükségük van • Lev Vigotszkij: legközelebbi fejlődési zóna elmélete • felnőtt gyerek interakció fontossága • a fejlődést úgy lehet segíteni, hogy a gyerek aktuális fejlődési szintjénél/képességénél egy kicsit magasabb szintre, a következő szintre juttatjuk • Pl: ha a gyerek nyúl a tárgyért, az anya nem úgy segít, hogy odaadja neki, hanem egy kicsit közelebb tolja vagy megdönti a játékot, hogy a gyerek elérje

22. Társas kapcsolatok • Maccoby szerint a kötődés 4 jele: • igyekeznek az anyjuk közelében maradni • nyugtalanok lesznek, ha az anya elmegy • boldogok, ha az anya visszatér • még játék közben is figyeli az anyja hangját és az anyát

23. Kommunikáció • A csecsemőkort kezdetben az elsődleges interszubjektivitásjellemzi, azaz a közvetlen szemtől szembeni interakció • 7 hónapos korban jelenik meg a másodlagos interszubjektivitás • a csecsemő és az anya már saját magukon kívüli tárgyakra és emberekre vonatkozó érzelmekben is osztoznak • pl: 5 hónaposan ha az anya hirtelen oldalra tekint a csecsemő még nem követi a tekintetét, egy 7-8 hónapos csecsemő már arra néz amerre az anya (közös figyelemben osztoznak) • Szociális referencia: • - akkor alkalmazza a gyerek, ha valami ismeretlennel találkozik, visszanéz a gondozóra, hogy valamilyen visszajelzést kapjanak arról, hogy miként kell érezniük és cselekedniük

24. Kommunikáció fejlődése • 10-12 hetesen gügyögnek saját maguktól és mások gügyögésére is (párbeszéd) • 4 hónaposan kezdenek gagyogni • beszélt nyelvhez hasonló mássalhangzókat és magánhangzókat tartalmaz • kezdetben még játékból csinálják • a világon mindenhol ugyanolyan a gagyogás, 9 hónapos kor körül kezd el hasonlítani az adott nyelvhez • 1 életév végére már szótagsorozatokat is kimondanak, ami hasonlít az anyanyelvük mondataira -> halandzsa

25. Csecsemőkor vége

26. Biológiai változások • A 2. életévben felgyorsul az agykéreg és az agytörzs egyes területei közötti kapcsolat fejlődése • ez teszi lehetővé olyan magasabb szintű funkciók fejlődését, mint az éntudat, problémamegoldás, viselkedés akaratlagos vezérlése, nyelv • a szobatisztaság is ebben az időszakban kezd kialakulni, ekkor már elég fejlett az ürítést vezérlő izmok feletti akaratlagos kontroll A mászás után megjelenik a totyogás („szétterpesztett lábbal való dülöngélés”) Sokat fejlődik a kézügyesség 12 és 30 hónapos kor között, főként a finom mozgások összehangolása pl: gyöngyfűzés

27. Gondolkodás • Piaget szerint ez az időszak a szenzomotoros szakasz V. és VI. alszakasza • - V. alszakasz: 12-18 hónap • harmadlagos cirkuláris reakciók • elsődleges és másodlagos cirkuláris reakciók kombinálása, az érdekes események fenntartására, illetve szándékosan váltogatja a cselekvéssorokat a világ összetettebb felderítése érdekében • azért kísérletezik, hogy minél többet megtudjon a tárgyakról • VI. alszakasz: 18-24 hónap • szimbolikus reprezentációk kialakulásának a kezdete • képesek leképezni az adott dolgot/tárgyat a fejükben

28. Tárgyállandóság • 1 éves kor után már nem követik el az A nem B hibát • 18-20 hónaposan ha eltűnik egy tárgy akkor szisztematikusan keresik, ameddig meg nem találják • A mentális képességek fejlődése az új játékok megjelenésében nyilvánul meg • - ekkor jelenik meg a szimbolikus játék • elkezdik úgy használni a játékokat, mintha azok mások lennének pl: játékgereblyével fésüli a baba haját • A játék korai formái a később fontossá váló tevékenységek gyakorlásaként szolgálnak • - Peter Smith 4 ilyen játékot különböztet meg: • helyzetváltoztató játék pl: ugrálás, futás • tárgyjátékok pl:tárgyak manipulálása • társas játékok pl: lehet testi érintkezés-> fogócska vagy testi érintkezést nem igénylő -> építés • fantáziajátékok pl: elképzelt helyzetek -> boltos, rendőr

29. Nyelv 14-18 hónaposan képesek tárgyak megnevezésére, ha megmutatják nekik Gyakran látott dolgokat önmaguktól is meg tudnak nevezni 21 hónaposan már bonyolult utasításokat is végre tudnak hajtani pl: „Tedd a kockát a baba széke alá”

30. Kötődés Kötődés elméletei: Freud -> a gyerekeket is biológiai késztetések hajtják, azokhoz kötődnek, akik a táplálékigényüket kielégítik Erikson -> a csecsemők azokhoz kötődnek, akikben megbízhatnak, hogy segíteni fogják őket John Bolwby -> a csecsemők azokhoz kötődnek, akik a világ felderítéséhez biztonságos hátteret biztosítanak

31. Kötődés • Állatmodellek -> Henry Harlow-> kötődés drive – redukciós elmélet • 8 majomkölyköt a születés után 12 órával elválasztott az anyjától, külön ketrecbe rakta őket, 4 drótanyát, 4 szőranyát kapott 165 napig • a szőranyát előnyben részesítették, még akkor is, ha csak a drótanyától kapták az ételt (csak arra az időre mentek át a drótanyára, amíg ehettek) • ha beraktak egy mozgó mackót ijedtükben a szőranyához rohantak Ezzel azt bizonyították, hogy a megnyugtató tapintásérzet olyan biztonságérzetet teremt, ami fontosabb, mint az élelem Ezek a majmok felnőve közömbösek vagy erőszakosak voltak a társaikkal és nem voltak képesek a szexualitásra (korai kötődés, anya-gyerek kapcsolat fontossága a későbbi társas viselkedésben

32. Kötődés mintázatai • Mary Ainsworth: idegen helyzet kísérlet • azt figyelték, hogy a csecsemők hogyan reagálnak az idegenekre, ha ott van az anyjuk és ha nincs ott, illetve hogyan viselkednek, ha az anya visszatér • ezek a válaszminták különböző fajta kapcsolatokat tükröznek • kísérleti helyzet: az anya és a gyerek egyedül van a szobában, bejön egy idegen és leül, majd az anya kimegy, a gyerek egyedül marad az idegennel, majd az anya visszajön • az anya visszatérésére adott reakció a legfontosabb, ennek alapján: • Bizonytalanul kötődő: • Szorongó/elkerülő: • játszik a szobában, amíg az anya bent van, közömbös az iránt, hogy hol ül az anya • ha az anya kimegy vagy sír vagy nem, viszont ha nyugtalan, az idegen ugyanolyan jól megtudja nyugtatni, mint az anya • amikor az anya visszatér elfordul, nem megy oda vigasztalásért • amerikai középosztály 23%-a

33. Kötődés mintázatai • Szorongó/ellenálló: • már akkor szoronganak, ha az anya bent van a szobában, állandóan a közelükben van • nagyon feldúltak, ha az anya kimegy és a visszatérte sem nyugtatja meg őket • keresik a vigasztalást/érintkezést az anyjukkal, de ellenállnak, ha az anya vigasztalni akarja őket (kéri, hogy vegye fel, de elkezd sírni ha felveszi, hogy tegye le) • már nem tér vissza a játékhoz, hanem aggodalommal figyeli az anyját • az amerikai gyerekek 12%-a • Biztonságosan kötődő: • amikor az anya bent van, nyugodtan játszik, pozitívan reagál az iddegenre • amikor az anya kimegy, nyugtalan lesz, az idegen nem tudja megvigasztalni • amikor az anya visszatér gyorsan megnyugszik és visszatér a játékhoz • az amerikai gyerekek 65%-a

34. Kötődés mintázatai • A kötődési minták kialakulását meghatározza: • - az anya válaszkészsége • goromba, elhanyagoló anyának bizonytalanul kötődő gyereke lesz • csecsemő fogékonysága • azok a csecsemők, akik inkább a tárgyakkal játszanak, minthogy az anyjukkal lépjenek interakcióba bizonytalanul kötődőek lesznek • csecsemő temperamentuma • a nyugodt csecsemők biztonságosan kötődnek • A kötődési minta stabilitása a gyerek életkörülményeinek stabilitásától függ • - pl: ha a családi stressz magas, akkor a biztonságosan kötődő csecsemők biztonsága csökken

35. Normák megértése 2 éves kor körül már érzékenyek azokra az eseményekre, amik nem úgy vannak, ahogy lenniük kell pl: el van törve egy játék, lóg a maci szeme Megértik, hogy vannak normák, amiknek eleget kell tenniük Új módon kezdenek el kommunikálni a szülőkkel, aktívan keresik a szülők segítségét

36. Önfelismerés 3 hónapos gyerek még nem mutat érdeklődést a tükör iránt 4 hónaposan már megérinti a tükröt 18 hónaposan ha megkérdezik, hogy ki van a tükörben, azt feleli, hogy én