INTEGRÁLT-INKLUZÍV PEDAGÓGIA

1. INTEGRÁLT-INKLUZÍV PEDAGÓGIA „Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyő-ződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogó képességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban ...” Rudolf Steiner

2. Tartalom • Az integrált inkluzív nevelés előzményei • Az inkluzió fogalma, tartalma • · Az inkluzió fogalmának többszempontú értelmezése • · Integráció – inklúzió • · Az inkluzió szintjei • Inkluzió és multikulturális pedagógia

3. előzmények • A múltban a másság elfogadása sokkal kisebb mértékben valósult meg, , ezért jellemző volt az ilyen gyerekek elkülönítés/ szegregált keze-lése. • A XIX. század második felétől jelentek meg a polgárosodással együtt az oktatással kapcso-latos iskolatörvények. Ezekben deklarálták a tanuláshoz való jogot, de ezek a törvények nem terjednek ki a fogyatékosokra.

4. előzmények • A XX. században a demokratizálódás felerősíti a em-beri jogi kérdéseket. Az esélyegyenlőség felé törek-vés a méltányos oktatás megjelenését hozta. • A szülői igény azt mutatta, hogy nem akarták fogya-tékos gyermeküket elkülönített intézményekbe já-ratni. A 60-as, 70-es években a fejlett országokban elkezdték kritizálni a teljesítményközpontú iskolákat. A kritika megfogalmazta, hogy a fogyatékos gyerme-kek fejlesztését is meg lehet oldani a „hagyományos” intézményekben.

5. előzmények • 1984-ben a fejlett országok (OECD) oktatási vezetői megállapodtak abban, hogy minden egyes gyermek szükségleteit kielégítő iskola koncepcióval kell foglalkozni. Ez lenne a „min-denki iskolája”, ami képes alkalmazkodni a kü-lönböző gyermekek igényeihez. Leginkább iskoláról beszélünk, mert ezekben az időkben az óvoda nem került fókuszba.

6. definíció • A szegregáló és az integráló nevelés-oktatás szakmailag elfogadott meghatározása: • a) gyógypedagógiai szegregáció a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók óvodai, alapfokú és középfokú nevelése és oktatása, amelyet kifejezetten erre a célra létrehozott és működtetett gyógypedagógiai intézmények látnak el, ese-tenként bentlakás biztosításával; • b) gyógypedagógiai szempontú integráció a sajátos nevelési igényű gyermekeknek és tanulóknak az épek (másképpen „többségi”) óvodáiban, alapfokú, középfokú oktatási in-tézményeiben megvalósuló nevelése, oktatása, képzése megfelelő feltételek biztosítása mellett.

7. Kiket kell bevonni az inkluzív nevelésbe? • Speciális nevelési szükségletűek (testi, értelmi fogyatékosok) • Tanulási problémákkal küzdők • Tanulási nehézség • Tanulási zavar • Magatartási zavarokkal küzdők • Visszahúzódó vagy depresszív gyermek (ezekkel a gyere-kekkel nem szoktak a pedagógusok foglakozni, mert csönd-ben, az órát nem zavarva meghúzódnak) • Ellenséges, inkonzekvens (ezekkel a diákokkal minden-képpen kell foglalkozni, mert ők azok, aki a tanítás menetét teljesen szétbonthat)ják)

8. fogalomértelmezések • Szegregáció • Az SNI gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztées amelyhez speciális intézmények, speciális felszerelt-ség is tartozik, illetve speciális tudással rendelkező szakemberekre van szükség, • Cigány gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztése - általában a fentiek nélkül – felzárkóztatás címén

9. fogalomértelmezések Integráció szintek • Lokális integráció: a helyi iskolában/óvodában egy külön osztályban helyezik el az SNI/roma gyermekeket, • Szociális integráció: elkülönülten tanulnak, de bizonyos események (pl. ünnepek) alkalmával közös programok vannak. • Funkcionális integráció • Részleges – van valami közös – a fentiek variációi • Teljes - ha a nevelés-oktatás speciális megsegítéssel történik a nem fogyaté-kosok osztályaiban a tanítás teljes időtartamában. • Fordított integráció: valakiről azt hiszik, hogy értelmi fogya-tékos, és ezért kerül speciális osztályba. • Spontán integráció: Egy fogyatékos diákot a normál osztályba teszik, mert nincs máshol hely.

10. Az integráció pedagógiai jelentése • „minden gyermek és tanuló (meglevő akadá-lyozottságának módja, súlyossági foka miatti kirekesztés nélkül), egymással együttműködve, a mindenkori fejlettségi szintjén (pillanatnyi észlelési, gondolkodási és cselekvési kompe-tenciájához mérten), egy közös tárggyal és tár-gyon (projekt/terv/tartalom/téma) játszik, tanul és dolgozik.”

11. Az inkluzió jelentése • A 80-as években kialakult egy új fogalom, az inkluzió. Ez integrációval hasonló jelentésű. („Ha jól sikerül az integráció, akkor inkluzióról beszélünk) • Az integráció szintjében bekövetkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inkluzió) kifejezésekkel értelmez-hetőek.

12. Mi az hogy minőségi különbség? • A fogadó óvodában/ iskolában a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. • Az inkluzív (befogadó) óvodai/ iskolai oktatás és nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett for-mája. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.

13. Az inkluzió fő jegyeinek összegzése: • - az intézmények azonosulása az inkluzió gondolatával, • - az egyéni differenciálás mint alapelv elfogadása, • - a jelenlegi gyakorlattól eltérő tanulásszervezés, • - rugalmas tanterv bevezetése, • - értékelési eljárások korszerűsítése, • - a többségi pedagógusok felelősségvállalásának megnöve- kedése- attitűdváltás • - a specialista mint segítő partner, • - a szülők bevonása az együttnevelésbe, • - a szociális befogadás szerepe( a kirekesztett csoportok irányába)

14. Inkluzióra kész? • Egy óvoda/iskola akkor lesz kész az inkluzióra, ha az ott tanító, tanuló személyek együttesen elfogadják az inkluziót, gondo-lati szinten teljesen magukévá teszik. • Az európai vizsgálat alapján az eredményes inkluzió feltételei: - tanári attitűd; a tanárok szakmai kompetenciája (gazdag módszertani repertoár, alkalmasság és akarat a befogadásra); - támogató környezet az iskolában és az iskolán kívül (igazgató, helyi irányítás, helyi közösség, szakmai szervezetek); - egyértelmű kormányzati politika (megfelelő finanszírozási rendszer)

15. Kik „zavarják” azt az iskolát (ti. a kirekesztő iskolát)azt: • amelyik egyoldalúan és kizárólagosan a gyermektől/fiataltól várja el az iskola világához való megfellebbezhetetlen iga-zodást, alkalmazkodást; • amelyik nem akar/tud alkalmazkodni a gyermekek/fiatalok világához, lehetőségeihez, szükségleteihez, sajátos szemé-lyiségfejlesztési igényeihez; • amelynekpedagógusa nem rendelkezik az értelmes és haté-kony tanulás és tanulássegítés lényegiségéhez kapcsolódó hiteles és felhasználható szakmai tudással, differenciált, rugalmas módszertani repertoárral

16. Talán azok a gyerekek/fiatalok, akik például: • nem akkor és úgy érdeklődnek a tanórai tananyag és feladatok iránt, amikor és ahogy a tanár elvárja tőlük; • érdektelenséget mutatnak egy-egy számukra érthetetlen, értelmetlen feladat iránt; • értetlennek, netán lustának, butának tűnnek, mivel nem is értik, mit magyaráz, mit vár el tőlük a tanár; • harsányságukkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet; • nem tolerálják a hazugságot, az igazságtalanságot, mindenképpen szókimondók, ellenvéleményüket is kifejezésre juttatók; • csak a számukra értelmes, általuk megértett elvárásokat, szabályokat hajlandóak elfogadni, betartani; • nem egy ütemre, egyenletesen teljesítve haladnak, egyes területeken lemaradnak, másutt esetleg „előre szaladnak”; • alacsony fokú kudarctoleráló képességekkel rendelkeznek (netán mert szoronganak a teljesítménybeli kudarctól); • nem tisztelik azokat a pedagógusokat (felnőtteket), akik nem a másik embert megillető tisztelettel viszonyulnak hozzájuk.

17. Mi a különbség?

18. Az inkluzió segítő pillérei

19. Multikulturális „nyomulás „ Kulturálisan érzékeny pedagógusok nélkül csak „színház” a multikulturális pedagógia. Ezért folyamatos intézményi feladat az „érzékenyítés”, olyan attitűdformálás amelyben a pedagógusok: • - alapos ismeretekkel rendelkeznek a különböző társadalmi csoportok kulturális értékrendjéről, • Megvan a bátorságuk ahhoz, hogy ne az iskolai kudarcok „áldozatait” hibáztassák a sikertelenségért, • Megvan bennük az akarat, hogy újragondolják a fennálló oktatási tételeket, tradíciókat, meggyőződéseket, • Megvannak a készségeik , amelyek lehetővé teszik, hogy a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos ismereteiket átül-tessék a pedagógiai gyakorlatba. Geneva Gay nyomán

20. szocializáció • A szocializáció a születéstől a halálig tartó tanulási folyamat. A szociali-záció nem más, mint a „társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedés-módokat.” (Bagdy, 1986.) • Azokat a a normákat, értékeket, hagyományokat, nézeteket, attitűdöket sajátítjuk el, amelyek az adott kultúrában, környezetben használatosak. A szocializáció mindig kölcsönhatás, ahol a környezet hat az egyénre és fordítva, az egyén is mindig visszahat a környezetére. A szocializáció abban a mikromilliőben kezdődik, amelybe az ember beleszületik. Így a szocializáció első színtere a család, majd később – a gyermek növeke-désével - egyre nagyobb szerepe lesz a tágabb környezetnek, a kortár-saknak, az óvodának, az iskolának, tágabb értelemben az egész társa-dalomnak.

21. bikulturális szocializáció •  A bikulturális szocializáció kettős folyamat,-egyik része azt jelenti, hogy valamely kisebbségi csoport tagja beleszületik saját, eredeti kultúrájába, és ennek jellemzőit nagyobbrészt az indirekt szocializáció során mintegy észrevétlenül sajátítja el. A folyamat másik oldala a közoktatásba (óvoda, iskola) lépéskor a többségi társadalom kultúrája is mint szocializációs terep megjelenik a kisebbségi csoport tagja számára. Vannak olyan családi szocializációk, amelyek kulturális tartalma kis átfedést mutat az iskolára jellemző kulturális térrel. Ezt azonban mint megoldandó helyzetet kell kezeli: célul tűzi ki a két tér átfedésének szélesítését! Az ebben részt vevők feladata a célok elérése. Az egyik szereplő a mediátor, aki az iskolai kulturális térben otthonosan mozgó személy (például pedagógus), aki az eltérő kultúrájú primer szocializációs teret megismerve képes abból ele-meket átemelni az iskola világába, ezzel szélesítve az átfedést. A másik szereplő a transzlétor, aki az iskolától eltérő kultúrájú elsődleges szocializációs térből érkezve már sikereket ért el a másodlagos (intéz-ményi) szocializációs térben, és közössége számára képes kulturális ele-meket közvetíteni az intézményi térből. 

22. Szocializásiós tér Szekunder szocializációs tér (formális + nem formális terek) Primer szocializációs tér (informális terek) Bikulturális szocializáció Bikulturális szocializáció szocializációs terek INFORMÁLIS nevelési tér: család, kortárs csoport, rokonság, szomszédság FORMÁLIS nevelési tér: oktatási rendszer NEM FORMÁLIS nevelési tér: közösségi terek, könyvtár, színház

23. Hogyan? A tanulókhoz alkalmazkodó oktatási stratégiák - tanulóbarát környezet, a tanulók fizikai komfortigényének figyelembe vétele, • az érdeklődés felkeltésére, az unalom elűzésére alkalmas oktatási stratégiák alkalmazása, • bőséges mozgáslehetőség, választási lehetőségek, • tompa világítás, • változatos szemléltetés és segédeszközök használata, • Egyénre szabott fejlesztés, személyre szabott tanulási stílus • A tradicionális tantermi struktúra átalakítása ( pl: olvasósarok) • Az egyéniség vállalásának engedése ( pl: öltözködés….)

24. Hogyan? • Pedagógus érzékenyítés - belső levelező rendszer/folyamatos multikultu- rális olvasnivaló küldés, - csapatépítő tréningek nagyon őszinte önértéke- lésekkel, - stratégiai fontosságú műhelyek működtetése (akár kistérségben is) - szakmai napok rendezése, hospitációk fogadása

25. A RUTINOK NINCSENEK ÖSSZHANG-BAN A HIRDETETT PEDAGÓGIAI EL-VEKKEL Az elkülönült oktatás nem segíti a fenti csoportokba tartozó gyerekek társadalmi beilleszkedését, ezért vagyunk az inkluzív pedagógia követői. Ugyanakkor az iskola jelenlegi rutinja nem megfelelően oldja meg a gyerekek tanulást akadályozó problémáit, nem kezeli hatékonyan magatartászavaraikat, nem alkalmazza rendszerszerűen a tanult és alkalmazni vállalt pedagógiai eszközöket, a nevelő-hatások és rutinok nem egységesek, ezérta viselkedési devianciák kezdenek az elviselhetet-lenségig felerősödni! SNI, HHH, BTM Dia egy csapatépítő tréning anyagából PROBLÉMA 1.

26. Hogyan? • olyan tanítási és motivációs eszközöket alkal-maznak a pedagógusok, amelyek hatékonyak a különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai csoportokból származó tanulóknál, • a tanítási anyagok bemutatják a különböző fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait,

27. Alapos ismeretek a különböző társadalmi csoportok kulturális értékrendjéről • intézményi multikulturális tréning/nem akkr. • multikulturális műhely • belső levelezés szakmai anyagok • romológus szakosodás ösztönzése • Projektek multikulturális irányokba ( a felkészülés már fejleszti az ismereteket)

28. Bátorság • Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a kisebbségi gyerme-kek gyenge teljesítménye sokkal inkább a tanárok felkészü-letlenségének következménye! * A pedagógusok azok, akik ”hiányt”szenvednek, - professzionalizmusban, szemléletben, tanítási stratégiákban, kompetenciákban, energiában, türelemben, kooperációban, hatékony team munkában….. Eszközei iskolánkban : önértékelések (egyéni, csoport), part-nerek elégedettségmérései (MIP), alapos vezetői minősítések, kompetencia mérések eredményei, külső vizsgálatok, men-torok *a kudarcot genetikai, szociokulturális okokra visszavezetni vakság, hisz még ha ez igaz volna is , akkor is a pedagógia dolga ezekre hatékony eszközöket alkalmazni.

29. Akarat, készség • Megvan bennük az akarat, hogy újragondolják a fennálló oktatási tételeket, tradíciókat, meggyőződéseket, • Megvannak a készségeik , amelyek lehetővé teszik, hogy a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos ismereteiket átültessék a pedagógiai gyakorlatba, Még mindig a pedagógusokról van szó! Elfogadni pl: projekthetek……. Hogyan fogok haladni a tana-nyagban? – Miért kell két tanár a tanórán ? – Miért szükséges a tanórai differenciálás, a kooperáció, a személyre szabott fejlesztés, a szöveges értékelés,? Elismerni a különböző etnikai csoportok kulturális örökségének létjogosultságát, mint ami befolyásolja a tanulók természetét, magatartását, tanuláshoz való viszonyát…. Eszközei: tréningek, munka műhelyekben, fejlesztő csoportok- ban, téma fókuszú munkamegbeszélések,……..

30. Hatékony tanítási és motivációs eszközök • Kooperatív tanulásszervezés • Projektpedagógia • Drámapedagógia • Interkulturális pedagógia • Személyre szabott fejlesztés • zeneterápia, lovas-terápia, • szolidaritás,

31. „nem lényegtelen látványelemek” • többnyelvű információs feliratok (a jövőben braille írással is) • beás nyelvű étlap • akadálymentesítés • új fejlesztőeszközök bevezetése: lovas terápia, zene terápia, szülő/gyerek közös tábor, • sokféle udvari játék: hinták, játszóvár, trambulinok, boxzsák…. • sokféle virág, padok, árnyékolók

32. Köszönöm a figyelmet!