A magyarországi korrupcióról

1. A magyarországi korrupcióról dr. Sántha György osztályvezető, PhD hallgató PPKE ÁSZ, Projekt Előkészítő és Végrehajtó Osztály Dél-alföldi regionális szakmai konferencia Szeged, 2011. február 17.

2. Forrás: www.k-monitor.hu

3. Forrás: www.k-monitor.hu

4. Forrás: www.k-monitor.hu

5. I. A ‘Corruptio’ fogalmáról (1) • Egyértelműen nem definiálható, bonyolult, összetett társadalmi jelenség. Határai kultúráról-kultúrára, korszakról-korszakra változnak, a fogalom is folyamatosan módosul. • Normatív (kriminális) korrupció fogalom: hivatali visszaélés (225.§), vesztegetés (250.§) és a befolyással üzérkedés (256.§) törvényi tényállásai (Btk. XV. Fejezet, IV, VII-VIII. cím). • Szociológiai értelemben: egyfajta „közrossz”, jogon túli jelentésének síkjai: nepotizmus, érdekkijárás, szürkegazdaság, paraszolvencia, rossz privatizációs gyakorlatok, a kapcsolati tőke. • Közgazdaságtani megközelítésben: a korrupciós piacon a kereslet és kínálat találkozása, versenytorzító „szükséglet kielégítés”.

7. I. A korrupció fogalmáról (3) • Az államháztartás körébe tartozó szerv nevében és megbízásából eljáró személy • hivatali kötelességszegése, amelyet • valamely saját illegitim előny érdekében követ el úgy (azért), • hogy azzal egy, a szerven kívüli szervezet vagy személy számára • kedvezményt, illetve előnyt biztosítson.

8. Elméleti modell: lehetséges korrupciós helyzetek az egyes társadalmi alrendszerek találkozásánál K Más szféra K K K K K K K Politikum K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K Közszféra K K K Gazdaság K K K K K K K K K K Magyar társadalom „K” =lehetséges korrupciós helyzetek I. A korrupció fogalmáról (4)

9. III. A magyarországi korrupcióról (1) A korrupciós szint megítéléséhez több módszer alkalmazható: • A hatóságok tudomására jutott korrupciós ügyek vizsgálata (igazságügyi statisztika): • ERÜBS: az elmúlt tíz év átlagában a Btk.-ban szankcionált korrupciós bűncselekmények évenkénti száma kb. 700; valamivel több, mint az évenként regisztrált összes bűncselekmény egy ezreléke. • A válaszadásra kijelöltek véleményének megkérdezése (percepciók mérése): Transparency International, Freedom House, Gallup Intézet, stb.; • A válaszadásra kijelöltek esetleges konkrét ügyekre vonatkozó beszámolóinak vizsgálata mélyinterjúk során (tapasztalatok mérése); • Sajtóelemzések, korrupciós szakirodalom feldolgozása (pl. „K” Monitor).

10. III. A magyarországi korrupcióról (2) • Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe • évente 180 ország rangsora • Magyarország: 2009: pontszám: 5,1 – helyezés: 46. 2010: pontszám: 4,7 – helyezés: 50.

11. III. A magyarországi korrupcióról (3)

14. III. A magyarországi korrupcióról (8)

15. III. A magyarországi korrupcióról (12)

17. III. A magyarországi korrupcióról (14) A korrupció érzékelése, mérési módszerek és problémák: • A mérést végzőknek egzakt korrupció-fogalommal kellene dolgozniuk (eltérő fogalomhasználat). • Rejtett társadalmi jelenség, az érintettek érdekei azt kívánják, hogy a korrupciós ügyletek titokban maradjanak (erős látencia). • Mennél kiterjedtebb kutatások folynak, annál több ügy kerül felszínre, mely által az ország megítélése akár jelentősen is romolhat. Ez elbizonytalaníthatja a döntéshozókat (a korrupció elleni küzdelem paradoxonja). • Esetenként jelentős lehet a válaszadók torzítása is: a megkérdezettek saját környezetükben alacsony korrupciós fertőzöttségről számolnak be. A médiák olyan ügyeket is korrupcióként állít be, amelyek eredetileg nem tartoznak ebbe a fogalmi körbe (a korrupció „démonizálása”).

18. V. A korrupcióval szembeni fellépésről (1) • EUországjelentései (1999 - 2003): rendre kitért a tagjelölt államok korrupciós jellemzőire. A 10-ek között hazánkat a középmezőnybe sorolták, ahol a korrupció „folyamatos probléma és aggasztó jelenség,” ellentétben azokkal az országokkal, amelyekben a korrupció „komoly aggodalomra okot adó” jelenség. • A korrupcióellenes kormányzati elképzelések programszerűen az EU integrációs folyamattal egyidejűleg jelentek meg – első alkalommal a korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról szóló 1023/2001. (III. 14.) Korm. határozatban.

19. V. A korrupcióval szembeni fellépésről (2) • A 2002-es országgyűlési választásokat követően a Miniszterelnöki Hivatalon belül – politikai államtitkár irányítása alatt – önálló szervezeti keretek között jelentek meg a korrupcióellenes feladatok. • 1011/2004. (II. 26.) Korm. határozat a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért (TTKK) felállításáról. • 1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozat a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokról – az Antikorrupciós Koordinációs Testület felállítása (AKT). • Új Rend Program (1074/2007. (X. 1.) Korm. határozat) • Közérdekvédelmi Hivatal felállításának kezdeményezése (2009. tavasz, ősz, tél…) • Dr. Sólyom László köztársasági elnök: „Szárny és teher” (2010)

20. V. A korrupcióval szembeni fellépésről (3) A korrupció elleni küzdelem fejlődéstana/„életciklusa”:

21. A korrupciós okok fokozatos felszámolása Korrupciós helyzetek megelőzése A korrupciós jelenségek kezelése Következetes jogalkalmazás Átfogó célok Á1 Á2 Specifikus célok Szabályozás-beli problémák kezelése Kockázat-elemezés Ellenőrzésbeli problémák kezelése Átláthatósági problémák kezelése Gondolkodás-beli problémák kezelése Anyagi kiszol-gáltatottság csökkentése Jelzőrendszer fejlesztése Megindított eljárások feltételeinek megteremtése Szankció-rendszer tökéletesítéseS9 S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S1P1. Szabályozás hiányából adódó problémák kezelése S1P2. Túlszabályozással összefüggő korrupciót kiváltó tényezők kezelése S1P3. Hibás szabályozással összefüggő korrupciós tényezők kezelése S1 S7 S2 S3 S3P1. Ellenőrzési rendszerek antikorrupciós szempontú felmérése S3P2. Ellenőrzések ütemezésének (ellenőrzési tervek) összehangolása Programok S8P1. Nyomozó szervek megerősítése S8P2. Kiemelt korrupciós nyomozó szerv lehetőségének megvizsgálása S8P3. Eljáró szervek együttműködésének fejlesztése S8P4. Etikai normasértések eljárási következményeinek meghatározása S4P1. Jogalkotás nyilvánossága S4P2. Közvagyont érintő döntések nyilvánossága S4P3. Támogatások nyilvánossága S4P4 Pártfinanszírozás nyilvánossága S4 S8 S5P1. Felvilágosítás S5P2. Képzések S5P3. Példamutatás, integritás követelményeinek érvényesítése S5 S9 S6 S6P1. A bérek értékkövetésének bevezetése a közszférában S6P2. Felelősség és kockázatok arányában differenciált bérezés Pr1 A párt- és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tétele Prioritások Pr2 A közbeszerzési folyamatok átláthatóbbá tétele A fejlesztési támogatások tiszta és átlátható felhasználása Pr3 A korrupció visszaszorítása a hatósági engedélyezési eljárás során Pr4 V. A korrupcióval szembeni fellépésről (5) Stratégiai célok • S7P1. Önkéntes bejelentés feltételeinek megteremtése, a bejelentők védelme • S7P2. Feladataikat jogszabály alapján végző szervek megerősítése • S7P3. Mérési módszerek fejlesztése • S7P4. Statisztikai, illetve egyéb nyilvántartó rendszerek fejlesztése • S7P5. Tematikus kutatások S2P1. Kockázatelemzési módszerek kidolgozása, e metódusok gyakorlati bevezetése és terjesztése S2P2. Korrupciós szempontból kritikus pontok azonosítása (kockázati térképek), rendszeres kockázatelemzés S4P5. Hatósági engedélyezési eljárások nyilvános. S4P6. Közfeladatot ellátók elszámoltathatósága S4P7. Közpénzügyi ellenőrzések nyilvánossága S4P8 Bírósági határozatok nyilvánossága • S9P1. Komplex szankciórendszer alkalmazása • S9P2. Etikai normasértések szankcióbeli következményeinek meghatározása • S9P2. Komplex szankció-alkalmazók kapacitásainak megerősítése

22. Köszönjük a figyelmet!