1 / 21

Halmazállapot változások

Halmazállapot változások. Termotasak gélpárna. Hőterjedés. Hővezetés: 3 mód Egy épületben energiára van szükség a fűtésre a hideg időszakban azért, hogy a különböző részek hőve szteségét pótoljuk és kellemes belső hőmérsékletet biztosítsunk.

gayora
Download Presentation

Halmazállapot változások

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Halmazállapot változások

  2. Termotasak gélpárna

  3. Hőterjedés Hővezetés: 3 mód Egy épületben energiára van szükség a fűtésre a hideg időszakban azért, hogy a különböző részek hőveszteségét pótoljuk és kellemes belső hőmérsékletet biztosítsunk. A hőáramláshoz belső és külső hőmérsékleti különbségre van szükség. A hőáramlás függ a fal típusától és hőszigetelési minőségétől. Konvekció: A melegebb és a hidegebb anyag keveredik, anyagáramlás van. Hőáramlás Kondukció: A hő helyi részecske ütközésekkel adódik át. Az anyag nem áramlik. Hővezetés Hősugárzás: Elektromágneses hullámok. (IR)

  4. - Hővezetés: Szilárd anyagon vagy gázon keresztül: minél szigetelőbb az anyag, annál kisebb a hővezetés. - Hőáramlás: a hő "utazik" a légmozgásnak köszönhetően, a hőmérséklet és a testsűrűség foka miatt. A forró levegő felfelé halad és a meleg eloszlik. Minél kisebb a légmozgás, annál kisebb a hőáramlás. - Hősugárzás: Minden anyag hőt nyel el vagy sugároz ki, hőmérsékletétől és sugárzóképességétől függően. A terjedési közegtől függően a hő funkciója más (vákuum vagy levegő). Ha a sugárzás elnyelődik vagy visszaverődik, kevesebb a hővezetés.

  5. Hővezetés

  6. Newton-féle lehűlési törvény Exponenciálisan csökkenő hőmérséklet.

  7. Mennyire melegszik fel az áramkör? Hűtőbordák Hűtőventillátor Hűtővíz Szabályozó automatika

  8. A fizikában ionizált gázt jelent, illetve a negyedik  halmazállapotot a szilárd, folyadék és gáz mellett. Az ionizált itt azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke lesz. Az így keletkező elektromos töltés miatt a plazma elektromosan vezetővé válik és az elektromágneses mezőkkel kölcsönhat. A halmazállapot e negyedik formáját először Sir William Crookes írta le 1879-ben, az elnevezés pedig Irving Langmuir nevéhez fűződik 1928-ban(a vérplazmára emlékeztette). A látható Világegyetem anyagának 99%-a ebben a halmazállapotban van. A plazma magas hőmérsékleten alakul ki, létrehozásához legalább tízezer kelvint kell elérni, hogy az atommag pozitív töltését a hő leküzdje és az elektronok elszakadnak az atomból és ekkor megszűnik az elektronfelhő.

  9. Kristálytextúra meghatározója: gócképződés és növekedés aránya Homogén magképződéslassú, a növekedés gyorsabb  kevés nagy szemcse, egykristály Heterogén magképződés:idegen anyag: magkezdemény,  csökkentő  finomszemcsés Túlhűtés:szemcse hidegebb olvadékba nő, előreszalad  hőfelszabadulás lelassul  dendrites szerkezet Dendrit szerkezetek Polikristály - egykristály

  10. Egy nagyon érdekes és veszélyes jelenséggel találhatjuk szembe magunkat a konyhánkban. A túlhevítés jelenségéről van szó, amely akkor jön létre, ha sokáig melegítünk folyadékot a mikrohullámúsütőnkben. Túlhevített állapotba akkor kerül a folyadék, ha olyan edényben melegítjük amelynek felületén kevés repedés található, így azokon keresztül nem indulhat meg a buborékképződés, amely elvezetné a felgyülemlet hőt. Így a folyadék saját forráspontjánál tovább melegszik, anélkül, hogy veszítene a hőmérsékletéből. A túlhevült folyadék így akkor fog megszabadulni a hőtől, amikor mondjuk megmozdítjuk a csészét vagy egy kanalat teszünk a folyadékba, ekkor robbanásszerű buborékképződés játszódik le. Az alábbi videó jól szemlélteti a következményeket. Egy másik hasonlóan érdekes jelenség, ennek inverze, a túlhűlés. Ez akkor következik be, ha egy álló víztömeg (de más folyadékokra is igaz) fagyáspontjánál alacsonyabb hőmérsékletre hűl. Ekkor a legkisebb mozgásra (egy kisebb szél, hajó mozgása, stb.) is hirtelen megfagy, megindul a jégképződés. Ez nagyon ritka jelenség, de már megfigyelték. Az alábbi videó megmutatja hogyan készíthetünk túlhűlt vizet és hogyan néz ki, mikor "kikristályosodik". Youtube: Instant Ice

  11. Egy történetet köröznek elektronikus postán, amely szerint egy 26 éves férfi mikrohullámú sütõben melegített egy csésze vizet, és amikor kivette, az egész az "arcába robbant".  A férfi súlyos égési sérüléseket szenvedett. Igaz lehet-e a történet, és hogyan fordulhatott elõ? A víz mindig párolog a száraz levegõbe, de általában csak a felületérõl párolog. Amikor a vízmolekulák gyorsabban hagyják el a felületet, mint ahogy visszatérnek, a folyékony víz mennyisége fokozatosan csökken. Ez a közönséges párolgás. Ha azonban a vizet forráspontjára melegítjük, nemcsak a felületérõl párolog, hanem a belsejébõl is. Ha a forró vízben gõzbuborék keletkezik, a vízmolekulák belepárologhatnak ebbe a gõzbuborékba, és növekedésre késztetik. Magas hõmérsékletre azért van szükség, mert a buborék belsejében levõ nyomás függ a hõmérséklettõl. Alacsony hõmérsékleten a buboréknyomás túl kicsi, és a külsõ légnyomás összeroppantja a buborékot. Ezért forr a víz csak a forráspontja fölött. Mivel a nyomás is szerephez jut, a forráspont függ a légnyomástól. Nagy magasságban a forrás alacsonyabb hõmérsékleten következik be, mint a tengerszint magasságában. De figyeljen oda az elõzõ bekezdésben a "Ha a forró vízben gõzbuborék keletkezik" kifejezésre. Ezt könnyebb mondani, mint csinálni. Ahhoz, hogy gõzbuborék képzõdjék, amelybe a vízmolekulák belepárologhatnak, igen sok vízmolekulának kell magától, egyszerre elszakadnia egymástól. Ez ritka esemény. Elõfordulhat, hogy egy csésze vízben több fokkal a forráspont fölött is percekig kell várni erre a ritka eseményre. Rendszerint a csésze egyik hibás helyén vagy a víz szennyezõdésén történik meg – ott, ahol valami segít az elsõ néhány vízmolekulának a buborék kialakításában. Amikor a tûzhelyen forraljuk a vizet, az edény forró pontjai vagy az edény alján levõ hibák rendszerint elõsegítik a buborékképzõdést, és a forrás megindul a forrpont fölött. De ha egy sima csészében melegítjük a vizet a mikrohullámú sütõben, jóformán semmi sem segíti a buborékképzõdést. A víz a forráspontja fölé hevül anélkül, hogy megindulna a forrás. A víz túlhevül – a hõmérséklete a forráspontja fölé emelkedik. Amikor meglökjük a csészét, vagy szórunk bele valamit, például cukrot vagy sót, megindítjuk a buborékképzõdést, és a víz heves forrásba kezd. A mikrohullámú sütõvel kapcsolatos, súlyos túlhevülési balesetek szerencsére ritkák – most hallottam ilyenrõl elõször. Csökkenthetjük a balesetveszélyt, ha szándékosan indítjuk meg a buborékolást, mielõtt kivesszük a csészét a mikróból. Ha egy kanalat vagy valamilyen ételt teszünk a vízbe, megindul a forrás. Gyakran látom, amikor a teámat melegítem, hogy egy kis cukor is jót tesz.

More Related