A romák oktatási szegregációja Magyarországon

1. Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány Chance For Children Foundation (CFCF) 2006. szeptember 08. CFCF A romák oktatási szegregációja Magyarországon

2. Romák az Európai Unióban • Az Európai Unió határain belül jelenlegi becslések szerint 9 millió roma él. A 2007-es bővítéssel ez a szám 12 millióra emelkedik • A Rasszizmust és Idegengyűlöletet Megfigyelő Európai Központ 2005. évi jelentése szerint egész Európában a romákat sújtja legjobban a diszkrimináció mind az oktatás, lakhatás, munkavállalás és egészségügy terén.

4. Nő a fogyatékos gyerekek száma

6. Roma gyermekek iskolaiszegregációja Magyarországon • Óvodáztatás hiánya(a hátrányos helyzetű/roma gyerekek 11%-a 5 éves kora után sem kap óvodai ellátást) • Szegregált osztályok, iskolák 2004-es kutatás szerint közel 700 általános iskolában oktatják külön osztályokban a roma diákokat, és további 178 homogén cigányiskola működik,a roma gyermekek több mint 30%-a ezekbe jár. A magyar általános iskolák negyede illegálisan működik. • Roma gyermekek felülreprezentáltsága a speciális iskolákban, osztályokban.Míg az EU országokban a diákok 1-2%-a SNI, nálunk ez a szám 7% • Alacsony továbbtanulási és magas lemorzsolódási mutatók a roma gyerekek kevesebb mint 10%-a szerez érettségit ▼ ▼ ▼ Egy roma gyermeknek 50-szer kisebb az esélye a diploma megszerzésére

7. A hátrányos megkülönböztetés jogi szabályozása Európai szabályozás: • Az Európai Tanács 2000/43/EC irányelve(egyenlő bánásmód) • Európai Parlament Határozata a Romák helyzetéről az EU-ban • Magyar Köztársaság Alkotmánya • Közoktatási törvény 4/A §. • 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebktv.) • 11/1994 (VI.8) MKM rendelet 39/D és 39/E § • rászorultsági jogcímen ingyenes tankönyvellátás • magántanulóvá nyilvánítás szigorítása • A 32/1997-es MKM rendelet módosítása - nem lehet többé felmenteni a tanulókat a cigány kisebbségi oktatás indokával az idegen nyelv tanulása alól. • a romani és a beás nyelvek iskolai oktatásban való megjelenése • 2003. szeptemberétől a hátrányos helyzetű gyerekek ingyenesen étkezhetnek az óvodában. • kötelező a hátrányos helyzetű gyerek felvétele az óvodába, iskolai napközibe, illetve kollégiumba. • Egyenlő Bánásmód Hatóság • Antidiszkriminációs jelzőrendszer

8. Az OM intézkedései a szegregáció felszámolására • Hátrányos Helyzetű és Roma Gyerekek Integrációjáért Felelős Miniszteri Biztosi Hivatal felállítása • Országos Oktatási Integrációs Hálózat felállítása • a pedagógusok és a közoktatási intézmények horizontális együttműködésére épülő szakmai hálózat kiépítése • inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjesztése • 2003-ban - négy kiemelt régióban (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Közép-Magyarország) 45 általános iskola kiválasztása („bázisintézmény”) • tanácsadók, kistérségi koordinátorok • Utolsó Padból Program az indokolatlanul fogyatékossá minősítés visszaszorítására • gyermekek felülvizsgálata, visszahelyezése • iskolaérettségi vizsgálatok kultúrafüggetlenné tétele • mérőeszközök standardizálása • Tanoda módszer elterjesztése (kb. 50 tanoda az országban) • Integrációs Pedagógiai Keretrendszer • képesség-kibontakoztató felkészítés/normatíva • integrációs felkészítés/normatíva

9. Középfokú oktatás • Arany János tehetséggondozó Program (800 hátrányos helyzetű tanulót érintett előző tanévben) Út a középiskolába program Út az érettségihez program Út a szakmához program Út a tudományhoz program • Útravaló Ösztöndíjprogram (A mentori feladatokat ellátó tanár, valamint a mentorált diák is ösztöndíjban részesül) Felsőoktatás • „Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő” program • költségtérítéses ponthatáron államilag finanszírozott képzés • mentorok biztosítása

10. A szegregáció felszámolására felhasznált források NFT HEFOP 2.1-es intézkedés 2005. évi kiírásai: • 2.1.4.B - tanoda típusú programok támogatása (500 M Ft) • 2.1.5 - halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése (890 M Ft) • 2.1.6 –SNI tanulók együttnevelése (700 M) • 2.1.7 - iskolai szegregáció csökkentése (500 M Ft) • 2.1.8 - egyiskolás települések, többségében halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskoláinak fejlesztése (541 M Ft)

11. A normatíva igénylések változásai nem biztatók

13. A CFCF 2004. január óta folyamatban lévő ügyeink: 1) Kesznyéten - Büntető feljelentés • a gyerekeket a helyi iskola bizonyítványaikat meghamisítva járatta kisegítő tagozatra • Kiskorú veszélyeztetése és közokirat hamisítás miatt büntető feljelentés ismeretlen tettesek ellen. • A rendőrség szerint a vád lényegileg megalapozott, ám a megyei ügyészség a vádemelést elutasította, mivel a tényállás „nem elég súlyos” • pótmagánvád kereset a BAZ-megyei bírósághoz, melyben Magyar Bálint oktatási miniszter interveniált a legfőbb ügyésznél- az indítványt a BAZ megyei bíróság elutasította, • az Európa Tanács Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságához írt beadványt befogadták.

14. 2) Hajdúhadház - közérdekű igényérvényesítési kereset két jól felszerelt, modern főépületbe járnak a nem roma diákok, míg a roma diákok a lepusztult, alapkövetelményeknek sem megfelelő melléképületekbe, ahol sokkal gyengébb minőségű szolgáltatásban van részük. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság első tárgyalásán oktatási szakértőt rendelt ki. 3) Budapest, VII. ker. – óvodai szegregáció miatt a kerület intézményeit vizsgálja az OKÉV.

15. 4) Miskolc - Közérdekű igényérvényesítési kereset – • az önkormányzat összevont 7 általános iskolát 3 intézménnyé, melyekben külön épületben, rosszabb szolgáltatásokat kapva tanulnak a roma diákok • keresetben az alapítvány kérte a szegregáció tényének megállapítását, a törvénysértő gyakorlat megszűntetését, valamint hogy a miskolci önkormányzat kérjen bocsánatot az érintettektől • első fokon BAZ megyei bíróságon a bíró megállapította a szegregáció tényét, ám a keresetet elutasította • Fellebbezés: a Debreceni Ítélőtábla szerint az Önkormányzat felelős a fenntartásában működő iskolák szegregáló oktatásszervezési munkájáért. A beiskolázási körzethatárok összevonásának elmulasztásával megsértette a Fazola Henrik, a József Attila és a Kuti István tagiskolák roma tanulóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát. • Az elmarasztaló ítélet ellenére a tanévet Miskolc valamennyi iskolájában szinte változatlan feltételek és körülmények mellett nyitották meg.

16. 5) Miskolc - Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálat • A fenti perben nem szereplő miskolci általános iskolák jelentős része szintén szegregációs oktatási gyakorlatot folytat párhuzamos homogén cigányosztály fenntartásával • Az EBH hivatalbóli vizsgálata, Zolnay János kutatási beszámolója alapján. 6) Miskolc- Szabálysértési eljárás OKÉV • József Attila Tagiskolájába irányított leendő elsős tanulók felvétele az anyaintézménybe. • A beiratkozás napján megjelent gyerekeket felvették, de azt megelőző és követő napokban a roma tanulókat elutasították. • Rejtett kamerás felvétel (TV2 Aktív) és az elutasított szülők elmondása alapján az önkormányzat oktatási főosztályvezetője és az igazgató ellen szabálysértési eljárás az OKÉV-nél.

17. Tervezett ügyek: • A szakértői bizottságok ellen eljárás - a roma gyerekek fogyatékossá minősítésének aránytalanul nagy száma és diszkriminatív tesztelési módszerek és eljárás miatt. • Speciális iskola - roma gyerekek aránytalanul nagy száma miatt • Kétiskolás településen az önkormányzati iskola épületében működő alapítványi iskola szegregációs gyakorlata, valamint az oktatási színvonal nagymértékű különbözősége miatt • Megyeszékhely - homogén cigányiskolába szervezik a telepi gyerekeket. Az önkormányzat az ígéretével ellentétben – az alsó tagozatot beintegrálják más iskolákba, és fokozatosan felszámolják az alapkövetelményeknek sem megfelelő iskolát – az idei tanévet változatlanul kezdték el • Pest megyei kistelepülések, nem veszik fel a roma gyerekeket a környező települések iskoláiba.- Büntető eljárás a polgármester(ek) ellen hivatali visszaélés miatt, és Közigazgatási Hivatal- semmisségi eljárás. • A roma diákok érdekeit védő pedagógus elleni megtorlás miatt EBH feljelentés, és munkaügyi per

18. A miskolci ügy

19. Tanulók megoszlása a miskolci önkormányzati általános iskolákban a 2004-2005-ös tanévben

20. Tanulók megoszlása a miskolci önkormányzati általános iskolákban a 2004-2005-ös tanévben

21. Tanulók megoszlása a miskolci önkormányzati általános iskolákban a 2004-2005-ös tanévben

22. A Selyemréti Általános Iskola és a József Attila Tagiskolája

23. Testnevelés óra a Selyemrétiben és a József Attilában

24. Roma/nem roma gyerekek

26. A József Attila pedagógiai programjából: • „ diákjaink létszáma 178 fő, melyből a cigánygyerekek száma eléri a 100%-ot.” • „Az iskola felszereltsége, ellátottsága kívánni valót hagy maga után.” • „Nagyobb erőfeszítéssel érhető el a tantervi minimumok teljesítése, valamint a nevelés során a pozitív attitűdök átadása” • „szociális helyzetük rossz, környezetük primitív”; • „a tanulási folyamatba ezek a tanulók eleve hátránnyal lépnek, amit csak fokoz a rendetlen család…; Fejleszteni kell igényüket a tiszta környezet, a személyi higiénia… iránt.” • „Szülőkre jellemző… az igénytelenség, együttműködésre képtelenség… Ezek a tanulók személyisége több negatív jellemvonással rendelkezik. Az iskolában folyó nevelés feladata ezeknek a negatív, személyiséget romboló tulajdonságok csökkentése…” • „A kisgyermeknek nincsenek játékai, pedig életeleme a játék. A munkához való készségek legtöbbjét játék közben sajátítja el. Munkára nevelésük ezzel már kisgyermekkorban csorbát szenved.”

27. A Miskolci Önkormányzat álláspontja: „értelmezhetetlennek tartjuk azon megállapításukat, miszerint az Önkormányzat jelen időben bármilyen elkülönítést fenntartana, vagy az ítéletből következően bármilyen intézkedési kötelezettség terhelné (rövid és hosszútávú lépések sorozatával) az önkormányzatot, illetve az iskolák pedagógiai munkájáért felelős irányító testületet.” Káli Sándor polgármester, 2006. június

28. CFCF Köszönjük a figyelmet!Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány1093 Budapest, Lónyay u. 34. III. 21. Tel.: (061)3230882Fax: (061)3230883 e-mail:cfcf@cfcf.hu www.cfcf.hu