1 / 31

Az interjú(k)

Az interjú(k). Irving Seidman (2002) {1998 2nd ed.} Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer Steinar Kvale (2005) {1996}Az interjú . Borbély Tibor Bors- Pecze Mariann . ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola Bevezetés a kvalitatív kutatásokba spec. koll. 2008. április 30. .

fabiana
Download Presentation

Az interjú(k)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az interjú(k) Irving Seidman (2002) {1998 2nd ed.} Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer Steinar Kvale (2005) {1996}Az interjú Borbély Tibor Bors- Pecze Mariann ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola Bevezetés a kvalitatív kutatásokba spec. koll. 2008. április 30.

  2. A „valódi jelentés” kutatás …„Honnan tudom, hogy valóban megértetted, hogy a beszélő valójában mit is ért mondanivalója alatt? De csábító a válasz: „Mit értesz az alatt, hogy >valójában mit is ért<?”... Kvale ({1996} 2005 221. old.) Interjúk • Spontán • Strukturált interjú • Kevert típusú • Életútinterjú • Mélyinterjú • Csoportos interjú (Héra-Ligeti (2005) Módszertan, Osiris • Fókuszcsoport • Síklaki István (2006) Vélemények mélyén, Kossuth OM felsőoktatási tankönyv • Vicsek Lilla (2006) Fókuszcsoport, Osiris

  3. Miért éppen az interjú? (Seidman) • A történetek megismerésének a módja vs. tudománytalan vö. 19. sz. vita a (társadalom)tudományosságról – „Ki szabad –e menni a vizsgáltak közé?” – vö2. pl. Mariental 1930-as évek • 1970-80-as évek paradigmaváltása: a kvalitatív kutatás térnyerése (18 900 Google találat magyar nyelven 2008. tavaszán!) • Az emberi megismerésnek az emberrel egyidős módszere a beszélgetés (megfigyelés) • Minden szó, amit az emberek történetmesélés közben használnak, tudatfolyamuk mikrokozmoszát tükrözi (Vigotszki, 1987) • Interjú alapvetően vizsgálódási mód (19 old.)

  4. Martin Buber, Ich und Du (Leipzig: Insel Verlag, 1923 Az interjúkészítés célja • A mélyinterjú célja nem az, hogy választ kapjunk kérdéseinkre, hogy hipotéziseket teszteljünk, és nem is a hagyományos értelemben vett „értékelés”. (20 old.) • Az interjúkészítés módszerével történő kutatás mélyén a másik története iránti érdeklődés áll, mert az egyének elbeszélései értékesek. (20 old.)

  5. Kutatás a végső beszámolóra gondolva… „Kvalitatív hiperempiricizmus” vs. részletes dokumentáció a kezdetektől! tematizálás tervezés A kutató szaktudása = érvényesség! interjúzás átírás analízis A módszer nem fekete doboz! felülvizsgálat beszámoló (Kvale 252. old.)

  6. Az iskola belső világa megismerhető… • Interjúkkal, de • Dokumentumelemzéssel • Megfigyeléssel, • Történeti vizsgálódással (levéltár) • Szakirodalom feltárásával, • Kísérletezéssel, • Kérdőívezéssel Az interjú „ a történeti módszer” de nem az egyetlen mód a megismerése – ellene szól: IDŐ (és pénzigényes) … nehéz felkutatni az alanyokat, idejűk drága, törődni kell velük, visszacsatolni, átbeszélni, legépelni/ gépeltetni és a végén van 400 oldal folyószövegünk… /sz.gépes tartalomelemezés/

  7. Módszertan (metodológia) és módszer kvantitatív kutatás vs. kvalitatív kutatás zárt, strukturált interjú interjúk (vö. zárt kérdéses kérdőív) (kevert, életút, mélyinterjú…) ? 4 mérési szint a társadalomtudományban (Kvale 77. old.) • Nominális – kategorizálás lehet az interjú eredménye • Ordinális – rangsoroláshoz vezet • Intervallumskála – egyenlő távolságból álló, vö. IQ skála • Arányskála – abszolút nulla ponttal

  8. A fenomenológiai mélyinterjú • A fenomenológia kifejezés a phainomenon („fenomén”, szó szerint „a megjelenő”, „a megmutatkozó”, „a jelenség”) és a logosz („tan”) görög szavak összetételéből származik. Husserl nem a görög filozófiából, hanem Kanttól kölcsönözte a kifejezést. Ugyanis Kant volt az, aki felrótta az addigi metafizikusoknak, hogy a „magánvaló dolog” (Ding an sich) megismerésében elhanyagolták a jelenség („a fenomén”) megismerésével kapcsolatos filozófiai problémákat, a jelenséget pedig a látszattal azonosították. Pedig, állította Kant, a látszat nem maga a valóság, míg a jelenség valóságos dolog. Az igazi ismeretet a jelenség megismerése adja. (forrás: Wikipédia)

  9. Három interjúból álló sorozat • 1 fókuszált élettörténet • 2 résztvevő konkrét élményeinek feltárása a vizsgált témakörben • 3 reflektálás 3*90’ / interjú – szum: 4,5 óra / alany ~50-70 gépelt oldal / alany… • Ne legyen hosszabb, sem rövidebb! • Résztvevő is tudja mennyi időt szán ránk, a témára!

  10. Az interjúk időbeli egymásutánisága • 3 napos egy hetes követéssel • 2-3 hét együttdolgozás az alannyal • 3*1,5 óra pozitívan befolyásolja a kapcsolatot (vö. interjúkészítő bevonódása vö2. korabeli viták a tudományos megismeréséről!) • alkalmazkodni a résztvevők elfoglaltságaihoz nincsenek abszolút megoldások)

  11. Érvényesség és megbízhatóság - Kinek az értelmezése? - • Az interjúkészítő része az interjúszituációnak • Értelmezés az alany rekonstrukcióiból és reflexióiból származik, de részben az interakció függvénye! • A 3 részes interjú növeli a megbízhatóságot – az alany belső konzisztenciája az interjú sorozatban

  12. Az érvényesség társadalmi konstrukciója általánosíthatóság tudományos „szentháromság” érvényesség megbízhatóság (Kvale 224. old.)

  13. 1.) Általánosíthatóság • Naturalisztikus: személyes tapasztalatokon nyugszik • Statisztikus: a populáció véletlenszerű kiválasztásán alapul • Analitikus: két szituáció közötti különbségeket és hasonlóságokat veti össze • Kutatói és olvasói: kinek a feladata??? • Mi van? • Mi lehet? • Mi lehetne? (227-231 old.

  14. 2.) Megbízhatóság • Interjú közben • Átíráskor

  15. 3.) Érvényesség – 7 szintje • Tematizálás • Tervezés • Interjúvolás • Átírás • Elemzés • Érvényesítés • Beszámoló (Kvale 232-233. old.)

  16. Mechanisztikus reagálás elkerülése • Vö. ezért kvalitatív! • Tapasztalja ki a folyamatot saját maga! Kutatási terv • Elkötelezettség (sokkal inkább mint kvantitatívban) • Mi érdekel? Miről akarok megtudni valamit? Mit akarok megérteni? Hogyan született a kíváncsiságom? (önismeret!) vö. elfogultság

  17. Az anyag feldolgozásaElőkutatás (pilot)Előzetes szakmai ismeretek (~képessé válni a szakmai tartalom kérdezésére) vs. nyitottság (vö. posztmodern: a megértés kettős félreértés)

  18. Kapcsolatteremtés, kiválasztás • Könnyű elérhetőség veszélyei vs. elérhetetlen (pedig de jó alany lenne!) • Beosztottak • Tanítványok • Barátok • Ismerősök kikérdezése • Hivatalos személyen keresztüli elérés • Elérés nem hivatalos személyen keresztül • ÖNÁLLÓAN! Így lesz legkevesebb mellékhatással terhes.

  19. Mintaválasztás • Nem lehetséges a véletlenszerű vagy rétegzett mintavétel • Vö. a szerzett információk kiterjeszthetőek -e?(+ értelmezés szubjektivitása) • ! Kikérdezettek tapasztalatai között felárt kapcsolatok • !! Olvasó mint értelmező lény – saját scriptet alkot az olvasás során (Vö. „Van tyúk is talál szemet!”

  20. Céltudatos mintavétel • Szélsőséges eset • Tipikus eset • Maximális variáció • Negatív esetek beválasztása (akik kívül esnek a vizsgálati körön) • Mennyi alany az elég??? Seidman 25 fő, de pl. fókuszcsoport 7 alkalom *5-7 fő… • = amikor a téma „körbeér” amikor a kutató már úgy érzi semmi újat nem tud meg. Az interjúkészítés már fárasztóvá válik. (vö. intuíció és tudományosság…)

  21. Beleegyezési nyilatkozat • Írásos nyilatkozat • Előzetes tájékoztatás • Kísérleti alany vs. partner • A visszautasítás, visszavonás joga (és ennek a kutatóra, kutatási előrehaladásra vonatkozó befolyásai…) • Csak önkéntes alapon! • Betekintési jog (sőt ennek előnye a kutatásra nézve) • Névtelenség (?) vö. terjesztés…

  22. Interjútechnika • Figyelj jobban, beszélj kevesebbet! • Kövesd amit a résztvevő mond! • Kérdezz, ha nem értesz valamit! • Kérdezz, ha többet akarsz tudni! • Ne vizsgálódj hanem fedezz fel valamit! • Figyelj jobban, beszélj kevesebbet és tegyél fel igazi kérdéseket (vö. eldöntendő kérdés, sugalmazott kérdések…) • Tegyél fel nyílt kérdéseket! • Kövesd, és ne zavard meg! • Kérd meg a résztvevő beszéljen úgy, mintha nem veled, hanem mással társalogna! • Kérd meg a résztvevőt, hogy mondjon egy történetet! • Ne hagyd, hogy elkalandozzanak! • Ne vedd a szívedre az interjú hullámzását! • Oszd meg a tapasztalataidat! • Rekonstruálásra és ne emlékezésre kérd a résztvevőket! • Ne erősítsd a résztvevők válaszait! • Figyeld a nevetést! • Kövesd ösztöneidet! • Óvatosan alkalmazd az interjú szabályozott formáit! • Viseld el a csendet!

  23. Adatkezelés • Az interjúk leírása (Az igazi strapa!) • A kutató maga írja le (jobban ismeri majd) • Írassa le (nem fárad ki) • Szelektálás, elemzés • Életrajzok kialakítása (fenomenológiai mélyinterjú esetében) • Tematikus kapcsolatok kialakítása és elemzése • Az anyag értelmezése

  24. Kvale {1996} (2005) A kérdező: • Mint bányász – a tudás a mélyben rejlik… • Mint utazó - vö. Bildungsreise vö. pl. Rogers kínai útja és elméleti fejlődése, vagy pl2 Darwin … pl3. Koestler: Alvajárók {1959} (1996) • Az utazás közben a vándor is alakul!

  25. Interjú a társadalomtudományban • 1950-es évek magnetofon … ‘80-es videómagnó ’90-es -2000-es digitális technológia vö. rögzíthető • Interjú iskolák • Posztmodern: társadalmi valóság felépítése • Hermeneutikai: jelentés értelmezése • Fenomenológiai:életvilág, alany egzakt tapasztalatainak elírása • Didaktikus (49. old.): ellentmondások

  26. Az interjú lebonyolításának 7 lépcsője (Kvale 95. old.) • Témamegjelölés • Tervezés • Interjúvolás (vezérfonalak mentén) • Adatrögzítés • Elemzés • Vizsgálat (eredményesség - általánosítható-e?), érvényesség- arról szóltak e az interjúk ami a kijelölt témakör volt? • Beszámoló (eredmények és alkalmazott módszerek leírása: olvasmányos és tudományos formában)

  27. Az interjúk feldolgozása • Max. ½ old / idézet • Írott stílusban kell közölni • Egyensúly az idézetek és az elemzés között • Idézeteket kontextualizálni kell • Csak a legjobb idézeteket használjuk fel • Egyszerű jelrendszerrel kell ellátnia az idézeteket (Kvale 260-261. old.)

  28. A dolgozat felépítése • Tematizálás • Analízis • Eredmények: analízis és felülvizsgálat • Diszkusszió (Kvale 257-258. old.)

  29. 10 standard reakció a kvalitatív interjúra A kvalitatív interjú nem • Tudományos, mert csak a józan észre reflektál • Objektív, hanem szubjektív, • Szavahihető, hanem elfogult • Megbízható, mivel vezető kérdéseken alapul • Interszubjektív, különböző olvasók különböző jelentéseket találnak • Tudományos módszer, túlságosan személyfüggő • Tesztel le tudományos hipotéziseket, hanem exploratív • Kvantitatív, hanem csak kvalitatív • Általánosítható, mivel túl kevés alany van • Érvényes, mivel benyomásokon alapul

  30. Az intjerúkutatás 10 belső kritikája • Individalista, az egyénre koncentrál és elutasítja az egyén beágyazottságát a szociális interakcióba • Idealista, ignorálja az emberi tapasztalatok helyzetektől való függőségét és szociális és anyagi világtól való függését • Intellektualista, elutasítja az értelmi aspektust • Immobil, az alanyok ülnek és beszélnek… • Kognitivista, gondolatokra és tapasztalatokra koncentrál • verbalizáló, • Nem nyelvészeti • Nem teoretikus • Nem retorikus, unalmas… • Inszignifikáns, alig éri meg…

  31. „A kutató közösséget tehát az a veszély fenyegeti, hogy a potenciálisan legjobb kutatók gyorsan felismerik, és rájuk nehezedő nyomásként élik meg a kvalitatív kutatások okozta kihívásokat”. Mason {2001} (2005) 9. old. Zárszó helyett

More Related