a testi s r l sek vizsg lata s v lem nyez se n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A testi sérülések vizsgálata és véleményezése PowerPoint Presentation
Download Presentation
A testi sérülések vizsgálata és véleményezése

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 20

A testi sérülések vizsgálata és véleményezése - PowerPoint PPT Presentation


  • 243 Views
  • Uploaded on

A testi sérülések vizsgálata és véleményezése.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A testi sérülések vizsgálata és véleményezése' - ewan


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a testi s r l sek vizsg lata s v lem nyez se
A testi sérülések vizsgálata és véleményezése
  • A testi sérülés folyamat, amelyet valamely külső behatás - erőművi, fizikai, kémiai behatás vagy ezek kombinációja - indít meg, és amelynek következtében a szervezet sejtjeiben, szöveteiben alaki eltérés (folytonosság-megszakítás vagy anyaghiány), illetve működési zavar keletkezik. Egészségsértés akkor következik be, ha külső behatás vagy biológiai tényezők eredményeként testi vagy lelki működési zavar betegség/kóros állapot alakul ki.
a s r l sek keletkez si m dja szerinti csoportos t s
A sérülések keletkezési módja szerinti csoportosítás
  • Metszett sérülések (vulnus scissum)
  • Szúrt sérülések (vulnus punctum)
  • Vágott sérülések (vulnus caesum)
  • Zúzott-repesztett sérülések (vulnus contusum et lacerum)
  • Elektromos sérülések (vulnus electricum)
  • Égési sérülések (vulnus sclopetarium)
  • Lövési sérülések (vulnus thermicum)
  • Harapott sérülések (vulnus morsum)
gy gytartam
Gyógytartam
  • „A testi sértés okozásával elkövetett bűncselekmények törvényi minősítésénél a tényleges gyógytartamot kell alapul venni” . A kórházi kezelés vagy a táppénzes betegállomány időtartama nem azonos a tényleges gyógytartammal, mivel az orvosszakértői gyakorlat anatómiai és funkcionális gyógytartamot ismer.
gy gytartam1
Gyógytartam
  • Anatómiailag általában akkor gyógyult egy sérülés, ha a megsérült szövetek anatómiai egysége helyreállt: pl. a sebszélek összetapadtak, a sebváladék már nem ürül, a hámosodás befejeződött, esetenként a sérülést fedő var vagy pörk levált, csonttörések esetén a törtvégeket csontos callus rögzíti
gy gytartam2
Gyógytartam
  • A funkcionális gyógyulás akkor következik be, ha a sérülés következtében károsodott szervezet működése maradéktalanul helyreállt, vagy érdemleges javulás a továbbiakban nem várható (ún. végállapotról lehet beszélni): pl. a sérüléssel járó vérömleny felszívódott, a fájdalom okozta mozgáskorlátozottság megszűnt, az idegrendszeri elváltozások, bénulások elmúltak, a sérüléshez társult szövődmények meggyógyultak stb. A funkcionális gyógyulás az anatómiai gyógyulás idejét rendszerint meghaladja.
gy gytartam3
Gyógytartam
  • A tényleges gyógytartam, a büntető eljárást befolyásoló fogalom, az orvosszakértő mérlegelése alapján megállapított, az anatómiai és funkcionális gyógyulást is figyelembevevő, esetenként meghatározott gyógyulási idő. Az esetek többségében a tényleges időtartam azonos az anatómiai gyógyulás időtartamával, amennyiben nem, akkor annál hosszabb, és általában a sérülés következményei elsődleges orvosi ellátása befejeződésének időpontjáig tart. (A rehabilitációs orvosi gyógykezelés időtartama a tényleges gyógytartam idejébe nem számítható be.) Orvosszakértői értelemben tehát a tényleges gyógytartam a büntető-ítélkezési gyakorlatot szolgáló fogalom.
ltal ban 8 napon bel l gy gyulnak
általában 8 napon belül gyógyulnak
  • a testfelszínen és nyálkahártyákon a hámfosztások, hámhorzsolások
  • a kisebb vérömlenyek
  • a felszínes, összefektethető szélű metszett, vágott, zúzott, repesztett sebek
  • az izomba behatoló - de izomvarratot nem igénylő - felszínes szúrt vagy szúrt-metszett sérülések
  • a testfelszín kis kiterjedésű - 10 % alatti - I. fokú égési, forrázási, fagyási és vegyi anyag okozta marásos sérülések
  • izületi zúzódásos és szalagsérülés nélküli rándulások
  • egy-három fog meglazulása, luxatiója, a fogkorona letörése vagy a fogaknak a
  • fogmedernyúlvány törése nélküli elvesztése
  • a dobhártya repedése (a középfül bevérzése, csontsérülés nélkül)
  • enyhe lefolyású agyrázódás
ltal ban 8 napon t l gy gyulnak
Általában 8 napon túl gyógyulnak
  • a test felszínén 10 %-nál nagyobb területeken (pl. testtájakon) összefolyó vérömlenyek
  • a fájdalmasságot és járási nehézséget okozó hereburok vérömleny
  • a nagyobb területen (több vagy áthidaló testtájékon) összefolyó hámfosztások, hámhorzsolások
  • a nem összefektethető sebszélű (anyaghiányos) metszett, vágott, zúzott, repesztett sérülések
  • a testüregbe hatoló vagy jelentős vérvesztéssel járó (hgb. és haematocrit!) járó szúrt, metszett, vágott sérülések
  • a lövési sérülések
  • az izületek nyílt sérülései, ficamok, az inak sérülései
ltal ban 8 napon t l gy gyulnak1
Általában 8 napon túl gyógyulnak
  • az ér- és idegsérülések
  • a testfelszín 10 %-át elérő, vagy azt meghaladó I. fokú égés, fagyás
  • a II. vagy ennél súlyosabb fokú égési, forrázási, fagyási és vegyi anyag okozta marási sérülések
  • a közepes és súlyos fokú agyrázódás
  • a központi idegrendszer, az agy és más belső szervek organikus sérülései, valamint következményeik
  • az érzékszervek sérülései (bizonyítható 8 napon túli funkciókárosodással)
  • valamennyi csonttörés (az orrcsont törése is)
  • a mérgezések súlyosabb alakjai
  • a nemi betegségek (a primeren gyógykezelt kankó kivételével)
orvosszak rt nek rt kelnie kell
orvosszakértőnek értékelnie kell
  • a létrejött sérülés súlyosságát
  • a sértett testtájék anatómiai jellegzetességeit
  • a sérülést előidézhető erőbehatás nagyságát
  • az eszköz súlyos sérülés okozására való alkalmasságát, valamint
  • az erőbehatás irányítottságát
a s r l s letvesz lyesnek v lem nyezhet ha a trauma
A sérülés életveszélyesnek véleményezhető, ha a trauma
  • életfontos szervet sért
  • életfontos szervek működésének másodlagos gátlását idézi elő
  • súlyos heveny belső vagy külső vérzést okoz
  • olyan állapothoz vezet, amely shocktalanítást követel meg
az nkez vagy idegenkez s r l sek az al bbiak szerint k l n thet k el
Az önkezű vagy idegenkezű sérülések az alábbiak szerint különíthetők el:
  • A sérülés elhelyezkedése (praedilectios helyek, ejthette-e a sérült személy magán vagy sem)
  • A sérülés jellege (többszörössége, felületessége vagy mélyebb volta, ún. külső és belső próbálgatási nyomok)
  • A sérülések súlyossága a cselekvőképesség megítéléséhez
  • A sérülések kombinációja
  • Az elhárító, védekezési sérülések megléte vagy hiánya
  • A ruházat és a test sérüléseinek viszonya, valamint
  • Az eset körülményei (nyomozati adatok)
metszett s r l sek
Metszett sérülések
  • éllel bíró eszköz élével párhuzamosan hatol a szövetekbe
  • éles szélű folytonosság megszakadás
  • sebszél, sebfal és sebalap sima
  • aránylag jó gyógyhajlam
v gott s r l sek
Vágott sérülések
  • Vágott sérülés akkor keletkezik, ha éllel bíró, többnyire éles eszköz, élére merőlegesen saját mozgási energiája és sújtó erő hatására hatol a szövetek közé, vagy a test éles felszínbe zuhan, vagy a lezuhanó eszköz élével találja el a test felszínét.
  • Általában vaskosabb, nagyobb élszögű, súlyosabb tárgy, leggyakrabban fejsze vagy más ahhoz hasonló eszköz, de az éllel bíró eszközök sokfélesége okozhat vágott sérülést (bárd, kapa, szekerce, ásó stb.).
a holttest feldarabol sa
A holttest feldarabolása
  • A sérülések környezetében nincs „vitális jel”
  • A módszer és eszköz utalhat az elkövetőre
  • - „offenzív” része az ölési cselekménynek
  • - „defenzív”
      • – felismerés megnehezítés
      • - megtalálás megnehezítése
      • - elszállítás, csomagolás megkönnyítése
tompa er hat s okozta s r l sek1
az erőhatására a szövetek össze-nyomódnak

a szövet folytonossága megszakad

a sebszélen horzsolásos szegély

a sebszéle egyenetlen, csipkézett

a sebfal egyenetlen, szakadozott

rossz gyógyhajlam, szövődmények

Tompa erőhatás okozta sérülések
magasb l es s
Magasból esés
  • Ütődés mechanizmusa érvényesül
  • Durva többszörös sérülések
elektromoss g okozta k rosod sok
Elektromosság okozta károsodások
  • Az áramütéses baleset következményeit befolyásolja:
    • áram erőssége
    • árambehatás időtartama
    • áramnem,frekvencia,sűrűség
    • egyéni érzékenység
    • szövetek ellenállása
    • az áram testben megtett útja
ram t s
áramütés
  • A kisfeszültségű áramütés -áramerősség 80 mA és 4A között- okozta halál rendszerint szívhalál
  • A nagyfeszültségű áramütéshalál esetén légzésbénulás következik be.