1 / 56

Az otthoni fejlesztés lehetőségei a különböző korú gyermekeknél

Az otthoni fejlesztés lehetőségei a különböző korú gyermekeknél. különös tekintettel a Williams-szindrómás gyermekek fejlesztésére. Mi a fejlődés? A fejlődés az intelligencia formáinak folyamatos gazdagodása.

errin
Download Presentation

Az otthoni fejlesztés lehetőségei a különböző korú gyermekeknél

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az otthoni fejlesztés lehetőségei a különböző korú gyermekeknél különös tekintettel a Williams-szindrómás gyermekek fejlesztésére

  2. Mi a fejlődés? A fejlődés az intelligencia formáinak folyamatos gazdagodása nyelvi logikai INTELLIGENCIA vizuális interperszonális testi

  3. Hogyan érhető ez el? Egyetlen út vezet eredményre. • Ez a befogadás, a tanulási tevékenység lehetőségeinek bővítése, tágítása célzott, de játékos, szórakoztató gyakorlatok segítségével.

  4. AZ ÁLTAL TANULUNK • amit látunk, • amit hallunk, • amit ízlelünk, • amit tapintunk, • amit szagolunk és amit CSINÁLUNK

  5. Mert tudnunk kell, hogy • A fejlesztés általános útja - az érzékelés, - az észlelés, - a bevésés, - az emlékezet és - a felidézés képességeinek fejlesztésén keresztül valósul meg.

  6. Mivel az agy születésünktől kezdve életünk végéig képes a tanulásra • azokat a kompetenciákat kell fejleszteni, melyek segítséget adnak a gyermeknek abban, hogy folyamatosan megértse a társadalom és a természet új kihívásait és megpróbáljon megfelelni azoknak.

  7. A WS. Gyermek adottságaihoz alkalmazkodó és azokra támaszkodó fejlődési út kijelöléséhezfontos • a gyermek megismerése: - a biológiai (orvosi) korlátok ismerete, - a pszichológiai diagnózis, - a fejlesztő pedagógus tanácsai, • és s szülő megfigyelései.

  8. Hogyan segíthetünk? • Segítünk látni, hallani, ízlelni, tapintani, szagolni, tehát érzékelni. (a gyermek érzékelése homályos, pásztázó) • Segítünk válogatni. (lényeges és elhanyagolható ingerek érik a gyermekeket) • Segítünk tervezni. (az ember sorrendben tervezett világban él, ami tervezhetővé, kiszámíthatóvá teszi a jövőt) • Segítünk kialakítani az önuralmat. • Segítünk megtanulni a körültekintést és a gondosságot.

  9. Ki legyen a fejlesztő? • Az intellektuális fejlődéshez közvetítőkre van szükség. • A közvetítő lehet a szülő, a tanár, de a tanulótárs is. • A közvetítő megszabja, hogy a gyermek hogyan érzékelje a világot. • A közvetítő feladata, hogy a dolgok, történések, közlések mögöttes tartalmát is meghatározza.

  10. Mi a tanulás? • Helyes tanulási szokások tanítása Melyek tanácsok formájában is megjelennek. Ilyen : - a tanuláshoz való viszony, • a szokások, • a figyelem

  11. A tanítás-tanulás folyamatában akkor merülnek fel nehézségek, ha: • a gyermeket nem érdekli a tananyag, • a gyermek szokásrendje kialakulatlan, életmódja, életritmusa nem szolgálja az intellektuális fejlődést, • a tanuláshoz szükséges alapkészségek nem fejlődtek ki, melynek okai: • organikus ok, • illetve a követelmények minimalizálása következtében kialakult nevelési hiba, • esetleg az, hogy a gyerek nem ismeri a tanulás hatékony módszereit.

  12. Hogyan lehet segíteni? Motivációs piramis, a szükségleteket tekintve (Abraham Maslow) Önmegvalósítás szükséglete Esztétikai szükséglet (szépség, rend, szimmetria) Szeretet szükséglete (valahova tartozás, elfogadottság, kapcsolatok) Biztonság iránti szükséglet (védett környezet, élet) Fiziológiai szükséglet (éhség, szomjúság, alvás)

  13. Azonban a tanulási motiváció fontossági sorrendje más, mert itt: • A játékosság • A közlés vágya, önkifejezés, szereplési szükséglet 3. Autonómia igény • Együttműködés, versengés, teljesítmény igénye • A felfedezés öröme 6. A humor, a jókedv iránti igény • Életszerűség, élményszerűség • Kompetencia igény (tudjak valamit)

  14. Miért játékkal? Mert a játékos gyakorlatok során: • A gyermek cselekvés közben tanul. • A gyermek beszéd és szerepzavara csökken. • Fellépése, magabiztossága fejlődik. • Önbizalma, önbecsülése erősödik.

  15. A figyelem, mint szokás kialakításának gyakorlatai • Tudnunk kell, hogy a figyelmi képesség alkati tulajdonság, de a figyelmi beállítódás jól fejleszthető Módja, lehetőségei: A figyelmi állapot ébrenlétének állandó kontrolálása rákérdezéssel, számonkéréssel

  16. Figyelmi képességek fejlesztéseA tanulás képességnek fejlesztése • A tanácsok számbavétele • Tanulj meg figyelni! • Barátkozz meg a csönddel! • Teljes belemerüléssel tanulj! • Ne foglalkozz a problémáiddal tanulás idején! • Ne oszd meg figyelmedet tanulás közben! • Figyelem nélkül nincs megértés! • Tartsd ébren figyelmedet a tanítási órákon!

  17. Figyelmi képességfejlesztés gyakorlatai • Csöndgyakorlatok (ráhangolódás, beleérzés, előzetes ismeretek felidézése) • Papír-ceruza gyakorlatok (feladatok megoldása, feladatlapok, tesztek) - Szókeresés (szóhalmazból megadott szavak keresése) - Jelkeresés (betű/szám, vagy betű- és számhalmazból megadott egységek keresése) - Számdiktálás ( megadott csoportosításban hallott számokat kell leírni)

  18. Megfigyelési gyakorlatok • Változások a megszokott környezetben • Képhibák • Betűhibák • Számolási hibák • Hibajavítás szövegben • Hibakeresés jelpárok soraiban

  19. Szöveges feladatok megoldásának jó tanácsai • Utasítás ( az utasítással kapcsolatos jó tanácsok felidézése) után a feladat megoldása adott időre. • 1. Az utasítást pontosan elolvasom • 2. Az elolvasott szöveget megmagyarázom magamnak ( mit kell tennem) • 3. Az olvasott szöveget műveletekké alakítom • 4. Ha lehet, rajzolással vázolom a problémát

  20. Monotóniatűrés gyakorlatai Javítás hibakulccsal önállóan, felolvasás alapján stb.

  21. Megfigyelési gyakorlatok • Rajzold le pontosan! (kép) • Rajzold le, mit láttál ! (előzetesen megfigyelt tárgy) • Rajzold le mind! (korhoz és egyéni képességekhez differenciált feladatok)

  22. Ritmusgyakorlatok • Miért jó? Mert: A játékos gyakorlatok során: • a gyermek megéli az együttmozgás örömét, • figyelme aktivizálódik, • fegyelmezettsége fokozódik, • összerendezettsége pozitív irányban változik, • közösségépítő munkája fejlődik.

  23. A játékos gyakorlatok tartalmai: • Lassú, egyenletes tapsolás körben • Lassú, egyenletes tapsolás körben, csukott szemmel • A taps irányának változtatásával.

  24. Szövegmondási gyakorlatok • Oldó, fellélegeztető, lazító gyakorlatként alkalmazható minden órán • Anyaga: Jól ismert, szaktárgyhoz kapcsolt vagy már memorizált szövegek • Menete: a szövegmondás játékos variációi közül tanári, vagy tanulói kérésre - a szabály ismertetése - a szöveg egyszeri ismétlő gyakoroltatása - szövegmondás

  25. Memoriterek tanítása Miért jó? • A memoriterek már kisgyermekkorban segítenek kialakítani a tanulás önkéntelen attitűdjét • Munkáltatják, fejlesztik, tágítják a memóriát • Nemes érzelmek és mély gondolatok beépítését segítik a személyiségbe • Fejlesztik a szókincset

  26. Gyakorlatai: • Számolás, hangsúlyáthelyezéssel • Verselés, hangsúlyáthelyezéssel (jól ismert verssel) • Páros szövegmondások (szólamokkal, egyszerű mondatokkal - a mondat eleje mindkét szereplőnél ugyanaz, a vége változik ) • Receptmondás (ketten mondanak a hallgatóságnak receptet egyszerre, amit a hallgatóknak meg kell jegyezni és le is kell írni)

  27. Továbbá: • Bumm ( a hallgatott szöveg meghatározott elemeinél bumm, majd folytatódik a sor) • Verskánonok • Páros versmondás

  28. Beszédtechnikai gyakorlatok Jó tanácsok: • A szép beszéd alapja a jó légzés • Az érthető beszéd alapja a határozott artikuláció • Kitartóan végezd a beszédtechnikai gyakorlatokat!

  29. A gyakorlatok tartalmai • Artikulációs gyakorlatok • Növekvő szólamok szavakkal, mondatokkal • Számolás egy alaplevegővel • Az ábécé egységeinek, vagy az egésznek elmondása egy levegővel • Hosszú szólamok egy levegővel • Egylevegős memoriterek • Nyelvtörők (alkalmazható nyelvtörők)

  30. A szókincsgyarapítás tanítása • Jó tanácsok: • Új szó, új gondolat ( olvass örömmel)! • Vadássz ismeretlen kifejezésekre! • Beszédedben használd az új kifejezéseket!

  31. A szókincsgyarapítás tartalmai • Szómagyarázat (feleletválasztás) • Szógyűjtés (A megadott szó más összetett szavak elő/utótagja legyen) • Szinonimagyűjtés

  32. A gördülékeny beszéd tanítása • Jó tanácsai -Beszélni csak beszéd közben tanulhatsz meg -A próbafelmondás a legjobb beszédgyakorlat -Váljon szokásoddá az egyperces beszéd -Gyarapítsd szókincsedet (szókincs füzet, megadott szavakkal mondat/szövegalkotás) • A felelt alkalom a beszédre • A kiselőadás felszabadult beszéd • Tanulj meg csevegni • Csak akkor használj idegen kifejezéseket, amikor kell

  33. Néhány, a szókincsbővítést támogató eszközKicsiknek:

  34. Iskoláskorúaknak és ifjaknak:

  35. Ifjaknak:

  36. A szövegértés tanítása • Jó tanácsai • Élvezd az olvasást • Értsd meg minél teljesebben az író üzenetét • Preparáld ki a tankönyv szövegét • Fogalmazz meg kérdéseket magadban • Készíts jegyzeteket az olvasottakról • A hallott szöveg megértéséhez koncentrálnod kell

  37. A szövegértés gyakorlatai és módszerei • Címmeditáció • Tájékozódó olvasás (skimming) • Elolvasom, letakarom, elmondom • Szavak, kifejezések elemzése • Mondatelemzés kérdőszavak használatával • Átírás, saját szavakkal

  38. Továbbá -Válaszolj a kérdésekre! • Kérdések megfogalmazása az olvasottakkal kapcsolatosan • Szövegrekonstrukció (hiányos szöveg kiegészítése) • Szövegrövidítés (lényeg, kucsszavakkal) • Szövegrövidítés (távirati stílus) • Páros szövegértési gyakorlatok

  39. A gondolkodás A gondolkodás tanításának tartalmai és módszerei • Fogalmak meghatározása (önmagával nem lehet valamit meghatározni) • Fogalomazonosítás (a meghatározáshoz kell megkeresni a legalkalmasabb fogalmat) • Szómeghatározás (egymondatos fogalom-meghatározások) • Kérdések feltevése

  40. Még egyszer a játékosságról • A játék lelkesedést, izgalmat, élvezetet szül • Felkelti a gyermek érdeklődését • Tevékenységre sarkall • Változatossá teszi a foglalkozást

  41. Milyen a jó játék? • Arra irányul, hogy fejlődjön az együttműködők teljesítménye • Célok elérésére irányul • Segíti az egyén szocializációját • Érzelmileg érleli a gyermeket • Segíti az önreflexió (éntudat) fejlődését • Táplálja a türelem, a kitartás, az önbizalom, az öntudat, az önbecsülés, a barátság, az empátia tulajdonságait

  42. Kell nekünk a játék, mert: • A játék rugalmasságot kíván meg, mely az ismeretek sokoldalú alkalmazásában nyilvánul meg. • A játék segíti a három intelligenciacsapda elkerülését úgymint, • a kapkodás (oktalan sietség) • a szűklátókörűség (rutinból való cselekvés) • a szétszórtság (stratégia nélküli cselekvés)

  43. A játék minden képességet fejleszt, mert alkalmat ad a képességek gyakorlására • Úgy mint • A vizuális és akusztikus információk elemzésére • A szabályok alkalmazására • A kategorizálásra • Az ellenőrzésre és a javításra • Az ötletek, gondolatok közlésére • Az összehasonlításra • A verbális meghatározásra

  44. Továbbá: • A szükséges információk kiválasztására • A logikus gondolkodásra • A memorizálásra • A nem verbális kommunikációra • A megfigyelésre • A tervezésre • Az előrelátásra • A problémafelvetésre

  45. Továbbá • A probléma megoldásának és a megoldás felé haladásnak az érzékelésére • A másik nézőpontjának felvételére • A sorrendezés és a téri, tartalmi, idői szerialitás érzékelésére • A térérzékelésre • A stratégiai gondolkodás fejlődésére • A szintézisalkotásra

  46. Néhány fejlesztő játékKicsiknek:

  47. Kicsiknek:

  48. Nagyobbaknak:

  49. Nagyobbaknak:

More Related