Kasik László kasik@edpsy.u-szeged.hu - PowerPoint PPT Presentation

slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Kasik László kasik@edpsy.u-szeged.hu PowerPoint Presentation
Download Presentation
Kasik László kasik@edpsy.u-szeged.hu

play fullscreen
1 / 51
Kasik László kasik@edpsy.u-szeged.hu
130 Views
Download Presentation
emerson-sloan
Download Presentation

Kasik László kasik@edpsy.u-szeged.hu

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. A mentori munka alapjai és lehetőségei a tanítási gyakorlat során – a szakmai és a szociális kompetencia fejlesztésének irányelvei 2011. november 18. és 19. – december 8. és 10. Kasik László kasik@edpsy.u-szeged.hu

  2. 2011. 11. 18. és 12. 8. (14–17) • Bemutatkozás • A szakmai gyakorlat rendszere • A mentor – szerepe, munkája a szakmai gyakorlat során

  3. 2011. 11. 19. és 12. 10. • 10–13: A mentor tevékenységi körei, fejlesztési lehetőségei és hatása • tevékenységi körök • egy lehetséges gyakorlat • a portfolió funkciója • 13.30–17: Esetmegbeszélés, elemzés

  4. A szakmai gyakorlat rendszere

  5. ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI GYAKORLATOK CSOPORTOS GYAKORLAT (SZAKTERÜLETI MODUL) ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI (EGYÉNI) GYAKORLAT Előfeltétel: két módszertani kurzus sikeres teljesítése. Közoktatási intézményben (gyakorló), vezetőtanárok irányításával. A gyakorlat ideje szakképzettségenként 60 óra: hospitálás; órák tervezése, előkészítése, órák/foglalkozások megtartása (min. 15 óra); órák megbeszélése, reflektálás, elemzés, értékelés. Helye: az egyik szak tanítási gyakorlata az 5–8. évfolyamon, a másik a 9–12. évfolyamon. Lezárás: közoktatási tanári szakok esetében zárótanítás. Előfeltétel: valamennyi kurzus teljesítése (kivéve a szakdolgozatot) – levelezősökesetében a szakmai zárószigorlat (két szak esetén legalább az egyik) teljesítése. Ideje: 5. félévben/10 hét Közoktatási intézményben (gyakorló): vezetőtanár (intézményi mentor) segítségével, együttműködve a gyakorlatvezető tanárral (felsőoktatási szakember, módszertanos). A gyakorlat teendői: hospitálás; a tanári kompetenciák fejlesztési terve alapján megtervezett, szakképzettségenként heti 3-5 óra (maximum heti 10 óra) tanítás/foglalkozás; a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása; adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerűdokumentálása (portfolió). • Az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet által meghirdetett kurzus(ok) • Alapozó jellegű: • hospitálás • részvétel a tanítási-tanulási folyamatban • tanítás nélkül Értékelés A szakvezetőtanár gyakorlati (ötfokú) jeggyel értékeli. Az egyéni fejlődés és a fokozatosság figyelembevételével az értékelés alapja: · szaktárgyi, pedagógiai felkészültség · tanítási tevékenység, tanulókkal való bánásmód · munkafegyelem, felelősség- és hivatástudat Az elégtelen oka: · alapvetőtárgyi tájékozatlanság · a tanítása elégtelen · tervezetet, vázlatot sorozatosan nem készíti el időre; azok nem felelnek meg az elvárásoknak Elégtelen gyakorlati jegy azonos félévben nem javítható! • Minősítés • Az egyenlősúllyal szereplő részérdemjegyek összesített, átlagolt érdemjegye: • hospitálás (dokumentálása, elemzése) • 1. szak: tanítási/tanulássegítési feladatok elvégzése (dokumentálása, ön/reflektív elemzése) • 2. szak: tanítási/tanulássegítési feladatok elvégzése (dokumentálása, elemzése) • a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása (dokumentálása, ön/reflektív elemzése) • a tanítást kísérőszeminárium értékelése • Az első négy pontban foglaltak teljesítésének értékelője amentor, az utolsó értékelője a szeminárium vezetője. • Az összesítést a mentor végzi.

  6. A mentor – szerepe, munkája a szakmai gyakorlat során

  7. PIRAMIS: Mentor vagyok, aki… 7

  8. A mentor… • …minta, a szakértő konzultáns és a tanácsadó szerepét tölti be (Lesznyák, é. n.) • …munkája akkor eredményes, ha • komolyan veszi feladatát (hisz abban, hogy tud segíteni a jelölteknek) • képes saját tapasztalatairól, nézeteiről, elképzeléseiről, fejlődéséről beszélni(nyitottság, őszinteség) • sok, részletes – kritikus – visszajelzést ad (kritikai gondolkodása és problémamegoldása nagyon jó) • képes saját és a jelöltek munkáját elemezni (reflektív és önreflektív képessége átlagon felüli) (Borko és Mayfield, 1995)

  9. Minden jó mentor jó tanár, de nem minden jó tanár jó mentor! (Calderhead, 1995) • a teljes személyiség (jelölt) változását figyeli • pozitívan viszonyul a személyekhez, helyzetekhez • reális célokat fogalmaz meg (önmagának és a jelöltnek) • következetes • naprakész ismeretekkel rendelkezik • aktív hallgatásra képes

  10. Metaforák és kapcsolatuk más területekkel • Modell (ösztönöz, demonstrál) • Kultúraközvetítő (kapaszkodókatmutat, segít hozzászokni az adott szakmai környezethez) • Szponzor („ajtókat nyit meg”, bemutatja a „megfelelő embereknek”, a jelölt érdekében használja befolyását) • Támogató (a szakmai segítség mellett biztonságos lehetőségeket teremt az érzelmek kifejezésére) • Nevelő (lehetőségeket teremt a gondolatok, érzelmek kifejezéséhez, szakmai tanulási célokat ér el) NÉZETEK nevelés motiválás értékelés gyermek oktatás tekintély gondolkodás differenciálás érzelmek módszerek

  11. A mentori munka (Boudreau, 1999) • irányítás (tanításra koncentráló) • középpontban a tanítási folyamat és a szerepeknek való megfelelés áll • tevékenysége:a hallgató munkáját elemzi, kritizálja, korrigálja – konkrét tanácsokat és javaslatokat ad • a jelölt mint őt helyettesítő vesz részt a folyamatban • reflektálásra késztetés (kapcsolatra koncentráló) • középpontban a mentor és a jelölt közötti interperszonális kapcsolat áll • tevékenysége:megerősítést ad, bátorít, kérdez, elemez és elemzésre késztet • a jelölt saját tapasztalatai analizálása alapjánalakítsa saját stílusát

  12. A mentori munka általános alapelvei 1. • ismerje meg és ápoljon jó kapcsolatot a jelölttel • nem szakmai tárgyú beszélgetés a gyakorlat elején, illetve közben is a szakmai beszélgetések mellett kötetlenebb beszélgetések • kezelje leendő kollégaként a jelöltet • alapvető a bizalom, a segítségkérés és a kölcsönös tisztelet kialakításában • segítse a jelölt beilleszkedését • a mentor kapocs a kollégák és a diákok között

  13. A mentori munka általános alapelvei 2. • beszéljen saját nevelési-oktatási nézetéről • koherens gondolkodást nyújt ezzel a jelölt számára (szubjektív nevelés- és oktatáselmélet, mely jó alap egy saját rendszer kialakításához) • mutassa be munkája összetettségét • segít ezzel reális képet nyújtani a pedagógusmunkáról

  14. A mentorok legnagyobb problémája/előnye – szakértők • PROBLÉMA A szakértők viselkedése (Szivák, 1998) • nagyfokú automatizálódás (kognitív és döntési folyamatok nagyon gyorsan és a rövid távú memória megkerülésével – nem tudatosan – mennek végbe) • sémákban gondolkodnak • nagyon nehezen tudják megindokolni, mit és miért csinálnak

  15. A mentorok legnagyobb problémája/előnye – szakértők • ELŐNY A mentori munka két kulcsfogalma:HOGYAN és MIÉRT  ezt adja át a jelöltnek • ehhez önreflexió szükséges  saját automatizálódását írja felül • információforrás a jelölt számára  tudását pontosítja, a sémákat átgondolja • a jelölt gyakorlatlansága miatt irányító: mire kell figyelni  mentori tevékenységét monitorozza, indokol, elemez

  16. A mentor tevékenységi körei, fejlesztési lehetőségei és hatása

  17. A tevékenységi köröket meghatározzák • a jelölt tevékenységi körei (KKK) • az elsajátítandó tanári kompetenciák (KKK)

  18. A jelölttevékenységi körei 1.

  19. A jelölttevékenységi körei 2.

  20. A jelölttevékenységi körei 3.

  21. Elsajátítandó 9 tanári kompetencia (1) a tanulói személyiség fejlesztése (2) a tanulói csoportok alakulásának segítése, fejlesztése (3) a pedagógiai folyamat tervezése (4) a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, képességeinek és készségeinek fejlesztése (5) az egész életen át tartó tanulás megalapozása (6) a tanulási folyamat szervezése és irányítása (7) pedagógiai értékelés (8) szakmai együttműködés és kommunikáció (9) elkötelezett szakmai fejlődés, önművelés

  22. Egy folyamat lehetséges keretei, feladatai, kapaszkodói

  23. Idő- és témabeosztás • Mentorral töltött idő (megbeszélés) • 1–4. hét: heti 2 óra • 5–7. hét: 1–1,5 óra • 8. héttől: minimum ½ óra • Téma • személyes (mentor és jelölt részéről egyaránt) • közösségi (diákokról, pedagógusokkal való együttműködésről) • szaktárgyi (tanítási órával kapcsolatos) • órán kívüli tevékenységekről • egyéb

  24. Fejlődési napló • önmagáról a jelölt és róla a mentor • 2., 4., 6., 8. héten beszélgetés, ennek keretén belül a két napló összevetése • személyes kompetencia • erősségek, gyengeségek (min kell és hogyan változtatni), félelem, szorongás, siker, sikertelenség • szakmai és kognitív kompetencia • műveltség (pl. a tantárgyi koncentrációban megnyilvánuló), tantárgyi ismeretek alkalmazásának színvonala • szociális kompetencia • kommunikáció diákokkal, tanárokkal, érdekérvényesítés (együttműködés, segítés, versengés, vezetés), szervezés

  25. A jelölt személyiségének fejlődése érdekében – személyiségvonások (BFQ) mentén való elemzés • Energia • Barátságosság • Lelkiismeretesség • Érzelmi stabilitás • Nyitottság • Pl. Milyen vagyok? (1., 5., 10. héten)

  26. Milyen vagyok? • Nagyon meg volnék elégedve, ha… • Arra vágyom, hogy… • Nekem az a legfontosabb… • El sem tudnám képzelni az életemet anélkül, hogy… • Jó lenne… • Örülnék... • Megpróbálom… • Boldoggá tenne… • Szeretném, ha képes volnék… • Az a kívánságom… • Nem szeretném, ha… • Félek, hogy… • Nem szeretek arra gondolni, hogy… • Bántana… • Nagyon sajnálnám, ha…

  27. A jelölt személyiségének fejlődése érdekében – problémamegoldás elemzése (D’Zurilla, 2004; Kasik, 2010)

  28. Problémamegoldás és szerepátvétel – Mit tenne a mentor, ha a jelölt…? A jelölt nem készíti el határidőre az óravázlatát. • Mit kellene tennie a mentornak? • Haladékot adni. • Elmarasztalni. • A lehető leggyorsabban pótoltatni. • Hangsúlyozni, hogy a mentor is szokott hibázni, így nincs nagy gond.

  29. Személyiségfejlesztés • a jelölt egy diákról esettanulmányt készít – mintának a mentor is készít egyet • készítenek ugyanarról a diákról, összevetik  probléma alapú nevelés-oktatás egyik alapja • középpontban: csoport-egyén viszonya, hátrányos helyzet, fegyelmezetlenség, tanulmányi teljesítmény, tehetség • értelmezés kerete: iskolai és iskolán kívüli környezet (iskola, család, kortársak), viselkedés és pszichikus jellemzők  multidimenzionális értelmezés, felhasználva a pedagógiai-pszichológiai ismereteiket

  30. Személyiségfejlődés értelmezése – problémamegoldás – Mit tennél, ha egy diák…? • Szituációelemzés – heti 1 (1–5. hét)  a mentor meríthet korábbi esetekből • motivációfeltáró (pozitív, negatív orientáció) • viselkedését elemző (elkerülés, érzelem alapján, racionális) • folyamatértelmezésről ad képet (rész-egész és ezek viszony) • pedagógus-diák kapcsolatáról való nézetet mutatja meg (tekintélyhangsúlyos, gyermekközpontú, demokratikus)

  31. Tanulói csoportok alakulásának segítése • csoport (szerkezet, funkció), csoportfejlődés (fázisok), egyén és csoport kapcsolata (státusz, szerep) • csoport mint rendszer  rajz készítése (tagok bejelölése  naiv szociometria) • a szociális kompetencia valamelyik összetevőjét mérő eszköz alkalmazása  „kutatótanár” • szociometria készítése és kiértékelése (érzelmek) • megfigyelés (2-3 szempont, 2-3 héten át) • önismereti gyakorlatok végzése osztályfőnöki órán  pl. Jámbori és Varga (2010) • szabadidő-szervezés az osztály számára  pl. Jámbori és Varga (2010)

  32. Szociometria • csoportok rejtett hálózata • kommunikációs, információs és hatalmi viszonyok végiggondolása az eredmények alapján

  33. Önismereti játékok, szabadidő-szervezés • A foglalkozásokat az osztályfőnök és/vagy iskolapszichológus vezesse. Az igényelt foglalkozási időtartam 90 perc hetente egyszer. • A foglalkozásokat mindig előre pontosan meg kell tervezni. Azonban fontos a rugalmasság is. • A foglalkozások anyagai ne egy tanóra követelményének részét képezzék. • A foglalkozások egy részét lehet az egész osztállyal végezni, de vannak kiscsoportos feladatok is. Ezeket ideális esetben 10-12 fővel végezzük (például az énkép erősítése). • A gyakorlatok befejeztével mindig érdemes közösen megbeszélni az élményeket, gondolatokat.

  34. Megfigyelés • előtte • óravezetési stílus, módszerek (miért, hogyan), fegyelmezés, értékelés, kommunikáció – abban segítség, mit és miért nézzen, majd mi alapján elemezze a látottakat • közben • nincs a mentornak feladata (óratartás  modellóra) • utána • az előtte megadott szempontok alapján elemezni a látottakat • a jelölt más észrevételeinek megbeszélése • kérdések megfogalmaztatása és közös megbeszélése • javasoljon a hallgató, beszéljék meg, miért jó vagy nem jó ötlet

  35. Tervezés, szervezés • mentorral közös terv készítése a hospitálásokra (mit, mikor, mire fókuszálva) • a hospitálás elemzése – Ez volt/ez lenne jó (kritikai elemzés) – 4. hétig közösen, egyre önállóbban • tanóra közös és egyre önállóbb tervezése, elemzése – Ez volt/ez lenne jó (kritikai elemzés) • OSZTÁLYFŐNÖK VAGY • osztálybuli • osztálykirándulás • városnézés, múzeumlátogatás • … egy szervezési feladat elvégzése hetente (fiktív és valós)

  36. Szervezeti tevékenységekkel kapcsolatos feladatok • a teljes tantestület megismerésének, a kollégákkal való kapcsolattartás segítése (helyzetkép a tantestületről)  ez jó alkalom a helyi pedagógiai program elemzésére is • a szülőkkel való kapcsolattartás formái és céljai  etikai kódex, törvény

  37. Pedagógiai értékelés • Tanulói produktumokértékelése • szummatív (átfogó) • formatív (fejlődés követése  korrigálás, adaptáció) • diagnosztikus (elmaradások okai  tervezés, innováció) • A mentor és más kollégák értékelési szokásainak megfigyelése (hospitálás), összehasonlítása, elemzése • interjú készítése e témában a kollégákkal • Az Országos kompetenciamérésadott intézményben való értelmezése a mentor és az igazgató segítségével

  38. Önművelés, ön/reflexió • cél – folyamat – eredmény elemzése a tanítási-tanulási folyamatkülönböző területein  minden 2. héten téma • az első héten felépített piramis (Tanár vagyok, aki…) folyamatos értékelése, elemzése (piramis: 7 fő jellemző, fontossági, erősségi és választott szempont szerinti sorrendben) • a jelöltek munkájának megbeszélése, tanácskozás, vita szervezése • valós szituáció és tanultak összevetése

  39. Szakmai együttműködés, kommunikáció • más kollégát és intézményt is érintő feladat esetén a jelölt bevonása • minél több valós esetben legyen része (érdekérvényesítés, kommunikáció gyakorlása) • helyzetgyakorlatok alkalmazása 2-3 kolléga és jelölt bevonásával (pl. fegyelmi tárgyalás, szülői értekezlet, fogadóóra)

  40. Hatás – portfolió • A portfoliódokumentumok gyűjteménye, megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, hozzáállását (Barton és Collins, 1993. 203.). • Atanári portfolió a pedagóguspálya megismerésére irányuló, a mentor irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött; illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak összegzése. A portfolióban a szakképzettség képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott, a fejlesztendő kilenc kompetencia elérésének adott színvonalát kell bemutatnia.

  41. Hatás – portfolió • A portfolió célja annak bizonyítása, hogy képes • a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálniés azokat a tanári munkájában alkalmazni; • a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, ezek alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és megszervezni; • a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni; • a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanítási-tanulási folyamatról tapasztalatokat gyűjteni; • a tényszerű adatokat elemezni; • a tanítási-tanulási folyamatról, a tanulók és saját munkájáról következtetéseket megfogalmazni; • az eredményeket tanári munkájában alkalmazni.

  42. Esetmegbeszélés, elemzés

  43. Esetek • fegyelmezés • motiválás • órai munka • tanítás – értékelés • kommunikáció • diákokkal • kollégákkal

  44. Fegyelmezés • Az óra 5., 15. percében és a vége felé szólt közbe a tanár. Először csak kacsintott, ciccegett, majd rászólt a gyerekekre, végül odament és megmondta nekik, hogy miattuk nem tudok tanítani. Kértem őt az óra után, hogy ne tegye, azt mondta, hogy nekem tesz ezzel szívességet, így az anyagra koncentrálhatok. A következő órán előre szóltam a diákoknak, hogy most legyenek jók. Nem voltak azok, s a tanárnő megint beleszólt. Végig így ment, én szinte semmit nem fegyelmeztem, ő pattogott mindig.

  45. Motiválás • Azt mondta, mindent szabad használnom motivációs célra, de legfőképpen ügyeljek arra, hogy dicsérjek folyamatosan, jutalmazzam őket (9. o.). A gyerekeken látszott, hogy élvezik, de a 3. héten már nem nagyon akartak semmit csinálni, csak várták a képeket, ajándékokat. Én nem akartam adni, de a tanárnő szerint hosszú távon ez nagyon hatékony, de én nem nagyon láttam értelmét.

  46. Órai munka • Egy gyerek az osztályból (10. o.) nem akarta azt a játékot játszani, amit kitaláltam. Azt mondtam, hogy jó, de akkor majd utána mindenképpen számítok arra, hogy ő is bekapcsolódik a munkába. Le is ment a játék, utána a gyerek dolgozott is, de azért nem a legjobban. A szakvezető azt mondta, hogy ilyet nem lehet, mindenkinek játszani kell, erre ügyeljek majd, mert lehetőséget adok a fegyelmezetlenségre.

  47. Tanítás – értékelés • Amikor bementünk a tanáriba, hogy megbeszéljük, akkor dühösen levágta a naplót és azt mondta, hogy így nem lehet csinálni, nem tudok tanítani, nem tudtam elmondani mindent és a táblakép is borzasztó volt. Ez a 2. héten volt, elsírtam magam. Erre azt mondta, hogy mit sírok, egyáltalán nem vagyok tanárnak való. Sorolta a tanár úr a hibáimat és egyetlen szót sem mondott, ami jót jelentett volna. Nagyon alázó, lenéző, nagyképű volt. Ezt minden héten eljátszotta.

  48. Kommunikáció – diákkal • Azt kérte a vezetőm, hogy egyáltalán ne tegeződjek a diákokkal. Egyik nap kint voltunk a párommal a játszótéren, amikor ott voltak a kis lurkók is – és az egyik hellózott. És aztán másnap is. Kértem őket az óra előtt (amikor még nem volt ott a szakvezető), hogy itt ne tegezzenek, de sulin kívül ok. A gyerekek ezt elmondták a vezetőnek, aki nagyon pipa lett rám. Szerintem ez egyáltalán nem gáz, én még nem vagyok tanár.

  49. Kommunikáció – kollégával • Nem mehettünk be a tanáriba, mert mi még nem vagyunk tanárok, mondta az igazgató. A szaktanárunk is félt tőle, nemhogy mi. Amikor értekezletre készültünk, egy kis félkört raktak ki nekünk a tanári sarkában székekből és oda ülhettünk le. Azt mondta az igazgató, hogy hospitálásnak fogjuk fel, ugye, amibe nem lehet beleszólni. A szakvezetőnk utána azt mondta, hogy kár volt bemenni, ebből nem profitálunk. Másnap az igazgató arra kért minket, takarítsuk ki a szertárat, abból tanulunk, a tegnapi értekezletből nem.

  50. Egyéni esetek