Földtudományok-geoinformatika II. Internet GIS

1. Földtudományok-geoinformatika II.Internet GIS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A WEB GIS működési architektúrája • A hagyományos WEB GIS jellemzői • Webes interaktív grafika • Egy WEB GIS alkalmazás: az ArcIMS bemutatása HEFOP 3.3.1. Forrás: www.ertcorp.com/images/NEXRAD.jpg

3. A WEB GIS működési architektúrája • A WEB a kliens szerver architektúrának egy olyan realizálása, melyben a tallózó játssza a kliens, a WEB szerver pedig a szerver szerepét, kapcsolatukat a Hyper Text Transport Protocol (hipertext átviteli protokoll vagy röviden HTTP) szabályozza. • Megjegyzés: 1999-ben az INTERNET forgalom zömét (68%-át) a WEB bonyolította, 11% - 11% jutott az E-mail-re és az FTP-re, a maradék pedig egyéb hálózati protokollokra. Ez azt bizonyítja, hogy a nagyobb felhasználói érdeklődés érdekében érdemes az INTERNET GIS-t WEB GIS-ként megvalósítani. HEFOP 3.3.1.

4. A hagyományos WEB GIS • Az ún. nehéz vagy vastag szerver oldali stratégiát alkalmazta. • Ebben a stratégiában a szerver rendelkezik azokkal a programokkal és adatokkal, melyek segítségével elvégezhető a kívánt elemzés vagy térképezés. HEFOP 3.3.1. A vastag szerver architektúra

5. CGI (Common Gateway Interface) • Perl nyelven írt szabványos program, mely lehetővé teszi, hogy a szervernek HTML nyelven küldött és a szerver által dekódolt megkeresések továbbítódjanak a GIS szoftverrel és adatokkal rendelkező úgynevezett MAP SERVER (Térkép Szerver) felé. HEFOP 3.3.1.

6. A nehéz szerverek előnye, hátránya • Előny: • A feladatot a térképszerverek gyorsan, fölösleges adatátvitel nélkül oldják meg. • Hátrány: • A legkisebb vezérlési akció is hálózati kommunikációt igényel. • A felhasználók számának rohamos növekedésével a szerverek erőforrásai nem tudnak lépést tartani és a szerver oldali feldolgozás egyre hosszabb ideig tart. HEFOP 3.3.1.

7. Kliens oldali konfiguráció (vastag kliens megoldás) • Két fő típusa: • 1. A kliens oldali program a hálózatról automatikusan töltődik le a kérdéses WEB lap megnyitásakor, majd a lap zárásakor törlődik. • 2. A feldolgozó komponens szintén automatikusan töltődik le, ha szükség van rá, de utána installálódik és fennmarad a kliens gépen, a második variánsban a programot „plug in"-okként előre installálni kell a kliens számítógépen. A vastag kliens architektúra HEFOP 3.3.1.

8. A WEB GIS típusai HEFOP 3.3.1.

9. Az Internet és WWW rendszerek használatának okai • Általános elősegítő okok • Olcsó információtovábbítás (felhasználó fizet) • Publikus információk igénye: a szolgáltató legkisebb költségre való törekvése • A kis mennyiségű információk elérésének gyakori igénye (költség per tranzakció) • Idő kritikus adatállományok (távérzékelés, környezet) • Végül: teljes Web alapú üzlet HEFOP 3.3.1.

10. Interactive grafika a Web-en I. • Néhány lehetséges technológiai csoport: • A HTTP szerver integrációja a Interfészekkel (CGI- Common Gateway Interface, API- Application Program Interfaces) • Böngésző funkcióinak kiterjesztése új adattípusok támogatására (CCI - Common Client Interface, CCI++ - Constituent Component Interface, Netscape Plug-ins) • Hordozható kódrendszerek támogatása (JAVA) HEFOP 3.3.1.

11. Interactive grafika a Web-en II. • A GIS rendszerekben alkalmazott szokásos eszközök a Web-es felhasználói interfészek fejlesztésére a következők: • Image maps (server side) • Client side image maps • VRML Virtual Reality Modelling Language • Plugin interaction control • Java • ActiveX HEFOP 3.3.1.

12. Piaci termékek • Néhány World Wide Web alkalmazás: • MapQuest, • Yahoo! Maps, • BigYello, • Visa`s, • ATM locator, • Australien White Pages HEFOP 3.3.1.

13. ArcIMS • Az ArcIMS egy skálázható Internet Map Server • Széleskörben használt a GIS adatok, térképek és metaadatok megosztására web böngészőn keresztül. • Például az ArcIMS biztosítja a böngészőalapú elérést több GIS portálhoz, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy földrajzi tudásbázisukat publikálják és megosszák a többi felhasználóval. Forrás: ESRI Magyarország Kft. HEFOP 3.3.1.

14. Az ArcIMS és a Web szerver kapcsolata Forrás: ESRI Magyarország Kft. HEFOP 3.3.1.

15. Az ArcIMS használható: • Dinamikus térképek és adatok szolgáltatására a Weben • Könnyen használható, célorientált alkalmazások készítésére, amelyek felhasználják a földrajzi tartalmat • Saját alkalmazások fejlesztésére a webes fejlesztési környezetet használva • Adatok megosztására, hogy végrehajthassuk feladatainkat • GIS portálok implementálására • Egyéb ESRI kliensekkel, úgymint ArcGIS Desktop, egyedileg fejlesztett ArcGIS Engine-el készített alkalmazások, ArcReader, ArcPad, ArcGIS Server, MapObjects Java Edition, és egyéb mobil eszközök Forrás: ESRI Magyarország Kft. HEFOP 3.3.1.

16. ArcIMS ArcMap Server • Az ArcIMS ArcMap Server bővítmény megjelenésével lehetővé vált, hogy bármilyen ArcGIS térképet kipublikálhasson a felhasználó az internetre. • Főbb jellemzők: • Térképek publikálása az ArcGIS térképezési lehetőségeit kihasználva. • Térképi nyomtatványképek készítése jelkulccsal, és méretarányskálával. • Az ArcGIS által támogatott adatformátumok kezelése és megjelenítése, beleértve a geoadatbázisokat, fedvényfeliratokat, hálózati adatokat (dinamikus szegmentálás), SDE rétegverziókat és CAD rajzfájlokat (DGN, DWG, DXF). Forrás: ESRI Magyarország Kft. HEFOP 3.3.1.

17. A jövő GIS-e • Heterogén, platform független, osztott rendszer mind az adatok, mind a feldolgozó szoftver szempontjából. • Minden csomópont kliens és szerver is lehet egy időben. A jövő WEB GIS vázlata HEFOP 3.3.1.

18. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A térinformatikai rendszerek fejlesztésénél egyre nagyobb hangsúlyt kap a térinformatikai végfelhasználói alkalmazások igényeinek a kielégítése. • A térinformatikai alkalmazások területén a fejlesztés és fejlődés rendkívül gyors. A felhasználó által vezérelt térbeli információs rendszerek alkalmazása map server támogatással megkívánja a legmegfelelőbb technológia és eszköz kiválasztását. • A szoftvergyártók jelentős fejlesztéseket végeznek az Internetes megoldások területén. A térinformatikai felhasználók száma hasonló exponenciális fejlődést mutat, mint az Internet felhasználók számának növekedése. HEFOP 3.3.1.

19. ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a hagyományos WEB GIS jellemzőit! • Mik az Internet és WWW rendszerek használatának legfőbb okai? • Milyen eszközök állnak rendelkezésre a Web-es felhasználói interfészek fejlesztésére a GIS rendszerekben? HEFOP 3.3.1.

20. ELŐADÁS Felhasznált forrásai Szakirodalom: • Augusto E.M., Gomes M.R., and Abrantes G. (1997): Accessing Geographic Data Through WWW. Third Joint European Conference & Exhibition on Geographical Information, Vienna, Austria. ISBN 90 5199 331 5 (IOS Press) Proceedings. Vol 1, 125-134. • Boehner, C., Haastrup P. and Reggiori A. (1997): The GIS-WWW Gateway . Third Joint European Conference & Exhibition on Geographical Information, Vienna, Austria. ISBN 90 5199 331 5 (IOS Press) Proceedings. Vol 1, 125-134. • Lbath, A. (1997): Generic Graphical User interface for the Customisation of GIS Applications. Third Joint European Conference & Exhibition on Geographical Information, Vienna, Austria. ISBN 90 5199 331 5 (IOS Press) Proceedings. Vol 1, 116-124. • Web Sites Using ESRI Software Provide Maps on the Internet, ARCNews, Vol. 19 No. 4. • Zentai L. (1996): Az információs világhálózat lehetőségei a térképészetben. Térinformatika. 1996/3. pp. 19-23. • Zentai L. (1997): A térképészet lehetőségei a WWW-n. Geodézia és Kartográfia, 1997/3. pp. 25-29. További ismeretszerzést szolgáló források: • ArcIMS demók az interneten:http://www.geographynetwork.com/ http://maps.esri.com/ http://www.esri.com/software/internetmaps/visit_sites.html HEFOP 3.3.1.

21. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME:Térinformatikai szabványok, Open GIS Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Szabvány, OpenGIS Előadás anyagát készítették: Dr. Lénárt Csaba egyetemi docens Burai Péter egyetemi tanársegéd Nagy Ildikó egyetemi tanársegéd HEFOP 3.3.1.